Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)

Könyvismertetések, annotációk

5"ági zsidóság, magyar zsidóság. Az első elfejezet lényegében egy alapos, minden szem­pontra kiterjedő kutatástörténeti összegzés az egyes fogalmak és fogalomkapcsolatok tisz­tázása, alapos kifejtése (Identitás és narratíva, Identitás arcai, Idő és narratíva, Narratíva, egyén és közösség, Narratíva és értelmezési technika, Narratíva és értelmezés). Magyarországi zsidóság, magyar zsidóság c. alfejezetben a szerzők kifejtik, hogy az esszencialista etnicitás fogalommal szemben (amely a származást teszi meg az etnikai iden­titás alapjául), a szerzők a konstrukcionalista felfogást fogadják el, azonban a zsidó iden­titásról valló nézeteikben kritikusan viszonyulnak azon konstrukcionalista és funkcionalista szociológiai pszichoanalitikus iskolákhoz is, melyek ugyan megkérdőjelezik az esszen­­cionalizmust, mégis különbséget tesznek a normális és deviáns, egészséges és patologikus identitások között. A szerzők nem ítélkeznek sem egyéni zsidó identitásokról, sem pedig kollektív megformálásukról. ,,Magyar zsidónak lenni önmagában nem szükségképpen teher és konfliktusforrás - a megbélyegző külvilágban válik azzá ” - vallják a szerzők. A Társadalmi zsidó létélmények című alfejezetben jellemzik a „Társadalmi zsidót” — ebbe a kategóriába azok tartoznak, akik származásukat tekintve nem zsidók, mégis bizo­nyos kulturális jegyekkel életmóddal, világképpel, tipikus társadalmi cselekvésekkel, me­lyeket a zsidóságnak tulajdonítanak, maguk is azonosulnak, az antiszemita megnyilvánu­lásokra pedig zsidóként reagálnak. A könyv gerincét alkotó második részben az interjúalanyok által elmondott élettörté­neteket illetve azok elemzését olvashatjuk. A kutatást két csoport körében végezték az er­re a célra kidolgozott interjú-készítési módszerrel, a „narratív interjús technika” alkalma­zásával — vizsgálataikat a kilencvenes évek elején alakuló zsidó iskolákba beíratott gyer­mekekkel és szüleikkel - akik részben vallásos, részben vallásukat már elhagyott zsidók, de ugyanúgy van köztük katolikus, vagy éppen vegyes felekezetű család is. A velük le­folytatott beszélgetések szociológiai, szociálpszichológiai elemzése a választások indítéka­it, az identitásuk hátterét tárják fel. A beszélgetések alanyainak másik csoportját olyan sze­mélyek képezik, akik valamilyen szállal kötődnek Magyarországhoz, vagy ők maguk hagy­ták el az elmúlt rendszerben 1989 előtt az országot, vagy pedig valamelyik családtagjuk (családtagjaik) - szüleik, nagyszüleik voltak az egykori elszármazottak. Lássunk néhány példát az interjúk közül: 1990 után egy új jelenségre figyeltek fel a szerzők, hogy több nem zsidó szülők is zsidó iskolába járatják gyermekeiket. A „Leigazoltam a zsidókhoz" és a Mi történt a tenderlivel cí­mű alfejezetek egy ilyen háromtagú nem zsidó család tagjaival készült interjúkat olvashatjuk, ahol az apa kezdeményezésére íratták zsidó iskolába a lányukat. A beszélgetés végére - bár az apa nem mondja ki - fény derül a döntés okára, az interjúalany édesapja által a háború alatt a zsidók ellen elkövetett bűnök miatt kívánt úgymond „vezekelni”. „Folyamatosan tisztázom, mióta élek” című alfejezetben megszólaltatott házaspár, a ka­tolikus férj, és a soát fiatalon átélt szülők lánya. Annak ellenére, hogy a férj szülei ra­gaszkodtak volna unokájuk megkereszteléséhez, mégsem ezt teszik, hanem körülmetél­­tetik majd zsidó iskolába járatják, tehát egyértelművé teszik hovatartozását. A vegyes há­zasság révén a zsidó feleség az üldözőktől származó (a férj nagyapja százados rendőrtisz­ti rangban részt vett a zsidók gettóba zárásában, üldözésében) férj mellett megszabadulhat a stigmától, a férj viszont tanúbizonyságát adja, hogy már semmi köze az üldözőkhöz, s a házasságban nem csupán a bűntudattól sikerül megszabadulnia, hanem a nagyapja által üldözött zsidó kultúrából is részesülhet. Mit keres a Dávid-csillag a falon? címmel közölt interjúk alanya egy katolikus fele­ség és a zsidóságától szabadulni akaró férj. A feleség kapcsolata a házasságot erősen el-218

Next

/
Oldalképek
Tartalom