Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A háború jelei
Ma már számos emlékjel őrzi a kitelepítés és lakosságcsere emlékét Dél-Szlovákia szerte. A Rimaszombat melletti Zeherjén azok a szlovák lakosok állítottak emlékművet a szlovák-magyar lakosságcsere 50. évfordulója emlékére, akik önkéntesen Magyarországról települtek át a faluból eró'szakkal Magyarországra telepített magyar lakosság helyére. Az emlékművel a szlovákok örömüket fejezték ki az esemény („a szülőföldre való hazatérés“) évfordulója kapcsán, míg ezzel szemben a magyarok az ebbó'l az alkalomból emelt objektumokat mementónak szánták. Figyelemre méltó kategóriát képviselnek a Matica slovenská2’ által 1998-ban Dél- Szlovákia több településén elhelyezett emléktáblák, amelyek az 1938-1938-1945-ös ún. magyar megszállás szlovák áldozatainak állítanak emléket. A következő' felirat olvasható rajtuk: „Občanom Slovenska, ktorí roku 1938-1945 počas maďarskej okupácie južného Slovenska trpeli a položili životy za suverenitu a územnú celistvosť Slovenskej republiky. Svetový rok Slovákov 1998.”23 24 Az emlékjeleken szereplő feliratok, versek A világháborús emlékműveken majdnem minden esetben megtalálható az áldozatok névsora. A névsor - ritka kivételtől eltekintve - nem csupán a háborúban elesett katonák nevéből áll, hanem helyet kapnak rajta a háború helyi áldozatai is, valamint néhány esetben a koncentrációs táborokban megölt, vagy más erőszakos körülmények között elhunyt zsidó lakosok is, sőt arra is van példa, hogy a vallási szimbólumok közt - a kereszt és a kehely mellett — is helyet kap a Dávid-csillag. Néhány háborús emlékműként állított folklorizmus-kopjafán ugyancsak követték ezt a gyakorlatot. A háborús emlékműveken szereplő szövegek, versidézetek egy része hazafias jellegű; ez elsősorban az első világháborús emlékművekre jellemző, mint ahogyan az is, hogy az elesett katonákat hősöknek nevezik (pl. a csallóközi Gellén: Nyugosznak ők, a hős fiák, dúló csaták után’’, vagy a gömöri Osgyánban, illetve a mátyusföldi Alsószeliben: ,,A hősök álma felett virraszt a nemzeti kegyelet”). Több felirat a katonák áldozatát nem tekintik hiábavalónak. A Losonci járásbeli Vilkén az első világháború áldozatainak emlékművén ez áll: Oh, ne sajnáld annak végzetét Ki a hazáért adta életét! Majdnem ugyanezeket a sorokat olvashatjuk néhánnyal kibővítve az 1989-es rendszerváltás után, Ipolypásztón, az első és második világháború emlékére állított obeliszken: „ Oh, ne sirasd meg Annak végzetét, Ki a hazáért adta életét! Édesen alszik anyja kebelén, 23 Magyarul: Szlovák anyácska; szlovák kulturális szervezet. 24 A szöveg magyar fordítása: „Szlovákia polgárainak, akik 1938-1945 között, Dél-Szlovákia magyar megszállása idején szenvedtek és életüket áldozták a Szlovák Köztársaság függetlenségéért és területi sérthetetlenségéért. A szlovákok nemzetközi éve 1998. 98
