Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A háború jelei
seket. Az ünnepségek forgatókönyvét le kellett adni az illetékes hivatalnak jóváhagyás, illetve engedélyeztetés céljából. A csallóközi Nemesócsán például az 1932. október 10-én megtartott megemlékezés alkalmával elhangzott valamennyi műsorszám szövegét csatolták a rendezvény kérvényéhez a helyiek, az ünnepi beszédtől kezdve a gyászénekekig7. Csallóközaranyoson feljelentették a rendezvény szónokait, mivel nem a hivatalos politikai követelményeknek megfelelő beszédet tartottak, ezért büntető eljárás indult ellenük. Ennek az esetnek a dokumentumaiból azt is megtudhatjuk, hogy a háborús emlékműre a lakosok 1926-ban a hatóságok engedélye nélkül gyűjtötték a pénzt.8 9 Pozsonypüspökiben az államigazgatás képviselői beleszóltak a lakosság által kezdeményezett és közadakozásból állítandó háború emlékmű ügyébe, s maga az avatási ünnepséget is olyan program szerint tervezték, amellyel a lakosság zöme nem értett egyet. Az emlékműavatáson a lakosság nagy része távolmaradásával tüntetett. Külön érdekessége ennek az esetnek, hogy a kormánypártinak számító Somorja és Vidéke c. hetilapban egészen más hangvételű írás jelent meg az eseményekkel kapcsolatban, mint az ellenzéki Csallóközi Hírlap — Magyar VidékbenJ A gömöri Tornaiján a háborús emlékmű felavatása után egy feljelentés alapján vádat emeltek a sajógömöri evangélikus lelkész ellen, akit bár első fokon felmentettek, az ügyész azonban súlyosabb ítéletet akart, így fellebbezett: Elítélték Egyed Aladárt. Múlt év április 28-án leplezték le Tornaiján az elesett hősök emléktábláját, mely alkalomból az összes felekezeti lelkészek ünnepi beszédet tartottak. A csendörség Egyed Aladár sajógömöri evangélikus lelkészt beszéde miatt feljelentette lázítás címén. A rimaszombati törvényszék a vádat nem látta beigazoltnak és Egyedet felmentette. Az ügyész fellebbezése folytán a kassai felsőbíróság tegnap tárgyalta az iig)’et és Egyedet 6 havi fogházra feltétlen ítélte. - Az ítélet nag> megdöbbenést keltett mindenütt, ahol a közkedvelt lelkészt ismerik. - Az ítélet ellen dr. Törköly József semmiségi panaszt jelentett be. " {Tornaijai Újság 1929. június 21., 3. p.) Komáromban az Angol-parkban állítottak emlékművet a komáromi magyar királyi 22. gyalogezred hősi halált halt tagjainak emlékére 1941-ben. Az emlékmű lényegében két, egy menetelő katonákat ábrázoló domborműből és egy talapzaton álló, bronzból készült, emberi nagyságot meghaladó méretű zászlót tartó katona szobrából állt. Alkotója Pátzay Pál szobrászművész. Az emlékművet 1945-ben eltávolították, a domborművet összetörték, a katona szobrát pedig elszállították. ,,Az elmúlt rendszerben több helyen hevert, de mégis megőrizték. A sors különös iróniája, hog> éppen a rendszerváltást követő években tűnt el, amikor ismeretlen egyének teherautóra tették és elszállították. Igaz, ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a város, az eddigi nyomozás azonban nem vezetett eredményre (...). Többen látni vélték, hog> hulladékanyag-felvásárló telephelyeken szétvágott szobor7 Etnológiai Központ - Néprajzi Adattár: A-1346 8 Etnológiai Központ - Néprajzi Adattár: A-1348 9 A pozsonypüspöki emlékműállítással kapcsolatos eseményekről, valamint az előzményekről szóló korabeli újságcikkeket lásd a mellékletben! 88
