Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)

Könyvismertetések, annotációk

jegyzések. Ezt követi z objektum részletesebb (sokszor több oldalas) leírása, jegyzetekkel, csatlakozó irodalommal. A deskripciót archív fotók és mai felvételek, olykor régi metszetek egészítik ki. A könyv összeállítóinak igényességét jelzi, hogy a viszonylag nagy számban közölt magyar nyelvű feliratok gyakorlatilag hibátlanul vannak leírva, fordításaik jók, erő­sen támaszkodnak a régi és mai magyar irodalomra is. A kötetet hely- és személynévmuta­tó, valamint részletes német és angol nyelvű összefoglalás teszi teljessé. A könyvhöz csat­lakozik egy kiemelhető térkép is, ahol a katalógusban szereplő kálváriákon túlmenően, a szerzők által számon tartott, már elpusztult vagy kevésbé adatolt objektumok is föl vannak tüntetve(ezek száma - ennek a kötet összeállítói is tudatában vannak! - természetesen még gyarapítható). Különféle jelek és színek segítségével a térképről az adott település kálváriá­jának a típusa és datálása is leolvasható. A könyvet jó kézbevenni, gyönyörűség lapozni, s ami még ennél is fontosabb: nagyszerűen lehet használni! Csúszó Dezső: Könyörgésünk színhelyei I. Közkeresztek Szabadkán. Szabadka: Sza­badegyetem 2003, 198 p., ill. /Életjel Könyvek 99./. ISBN 86-82147-52-1; Uő.: Kö­nyörgésünk színhelyei II. Közkeresztek Szabadka határában. Szabadka: Szabadegyetem 2004, 217 p., ill. /Életjel Könyvek 107./ ISBN 86-82147-60-2 H A vajdasági magyar szakrális kisemlék-kutatás az utóbbi években, főleg a nyilvántartás, dokumentálás terén jelentős eredményeket mondhat magáénak. Legyen elég itt Silling Ist­ván, Beszédes Valéria vagy Nagy Abonyi Ágnes és Vida János tevékenységére utalni. Eb­be a sorba tartozik Csúszó Dezső két kötete is, amelyek egyenként Szabadka bel-, illetve külterületének út menti keresztjeit veszik számba (a szerző közkerésztekről beszél, ami csak azt a régi óhajomat támasztja alá, hogy ideje lenne már egy egységes magyar szak­terminológiában megegyezni). A feldolgozás példás: Csúszó Dezsőnek a történeti anyag felhasználását, a helyi megfigyelést, a recens gyűjtést egyaránt alkalmazva egy valóban komplex képet sikerült nyújtania a város térségében álló (vagy valamikor állt) keresztek­ről. Az objektumok szövegeinek a leírása is pontosnak tűnik. Ezek között magyar, ciril betűs szerb, horvát (latin betűs szerb?), német nyelvűeket (utóbbiak természetesen magyar fordításban is) egyaránt találunk. A szerző még a betűk típusának, méreteinek a rögzíté­sére is odafigyelt! Az egyes kötetekhez „keresztmutató” járul, ami a helybéliek számára nyújt fogódzót, hiszen itt a helyi megnevezések segítségével kereshetőek vissza az egyes objektumok. A nagy szakmai igényességgel összeállított köteteket nagyszámú rajz, régi térképrészlet, korabeli dokumentum-másolat, fekete-fehér és színes fénykép teszi teljessé. Danter Izabella szerk: Musaeum Hungaricum I. A Musaeum Hungaricum. A szlo­vákiai mag\’arság tárgyi emlékei és ezek múzeumi dokumentációja című konferencia tanulmánykötete. Boldogfa: Mátyusföldi Muzeológiai Társaság 2006, 143. p. ISBN 80- 969558-4-5; Danterová, IzabelA zost.: Musaeum Hungaricum 1. Zborník príspevkov konferencie Musaeum Hungaricum. Hmotné pamiatky maďarského etnika na Sloven­sku a ich múzejná dokumentácia. Boldog: Muzeologicá spoločnosť na Matúšovej zemi 2006, 141. p. ISBN 80-969558-3-7 Liszka József A szlovákiai magyarok anyagi kultúrájának dokumentálására szakosodott központi múzeum gondolata egyidős a szlovákiai magyarsággal. Megvalósulására mégis bő nyolc évtizedet 242

Next

/
Oldalképek
Tartalom