Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)

Könyvismertetések, annotációk

Acta Ethnologica Danubiana 8-9 (2007), Komárom-Komárno Barna Gábor: Egy szent raktár. Tárgyak, szimbólumok, kommunikáció. A Sacred Depot. Objekts, Symbols, Communication. Szeged: Néprajzi Tanszék 2003, 81 p., ill. /Devotio Hungarorum 10./ ISSN 1218 7003; ISBN 963 42 404 8 H­Hans Dünninger a Jahrbuch fiir Volkskunde 1978-as évfolyamának egy rövid cikkében, Lenz Kriss-Rettenbeck egy korábbi megfigyelését továbbfmomítva vezette be a ,,Deponia pia" (szent raktár) fogalmát. A hívők az olyan szakrális tárgyaikat (szentképek, szentek kis szobrai, szenteltvíztartók stb.), amelyeket a lakásban már újabbakkal, modernebbekkel kívánnak felváltani, esetleg elhunyt szülőktől, nagyszülőktől származnak, kegyeletből nem dobják a szemétbe, hanem valamilyen szent helyen, általában félreeső, kevésbé látogatott kápolnákban helyeznek el. Nem fogadalmi tárgyak ezek, nem az adott kápolna patrónu­­sának viszik őket - hangsúlyozza Dünninger -, hanem mintegy méltó helyen, egyrészt az elhunyt rokonok iránti kegyeletből, másrészt a szakrális tárgy iránti tiszteletből elraktároz­zák. Ilyen kápolnákat, főleg temetői kápolnákat térségünkben is találni. Megítélésem sze­rint ugyanebbe a kategóriába tarozik az a jelenség, amikor (elsősorban temetői) nagyke­resztek tövénél félig törött, a használatból szemmel láthatóan kiiktatott porcelán vagy gipsz szakrális szobrocskákat helyeznek el. A kegyelet ezeket sem tudta tulajdonosaikkal a sze­métbe dobatni, a lakásban már nem volt rájuk szükség, ezért helyezték, kápolna hiányá­ban, a kereszt tövénél kialakított kvázi szent raktárba. A Szegedi Egyetem Néprajzi Tanszéke 1999-ben rendezte meg a 4. Nemzetközi Nép­rajzi Diákszemináriumot. Ezeknek a minden páratlan évben megvalósított rendezvények­nek a célja, hogy a résztvevő néprajz szakos egyetemi hallgatók (a magyarországiakon kí­vül finn, lengyel, skót, horvát, német résztvevői voltak) a rendelkezésre álló időben egy adott kiválasztott téma konkrét (elméleti és gyakorlati) feldolgozását végezzék el. Jelen eseten egy tápéi temetőkápolna, amely szent raktárnak minősíthető, teljes körű feldolgo­zását végezték el a szeminárium résztvevői. Az eredményhez Barna Gábor írt egy értéke­lő bevezető tanulmányt, amit Vukoszávlyev Zorán építészeti leírása követ. A kötet gerin­cét a kápolna teljes leltára adja, bőséges képanyaggal ellátva. Az egész anyag a magyar mellett angolul is olvasható a kötetben. BÁRTH Dániel: Esküvő, keresztelő, avatás. Egyház és népi kultúra a kora újkori Ma­gyarországon. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia - Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem Folklór Szövegelemzési Kutatócsoport 2005, 279 p. /Szövegek és elemzések 1./ ISBN 963 463 741 8; ISSN 1786-7606 Liszka József A szerző a magyar szokáskutatás egy eleddig elhanyagolt aspektusát állította vizsgálódá­sa homlokterébe: az emberi élet néhány jeles fordulója (házasság-esküvő, születés-keresz­telő, asszonnyá avatás, más szóval az egyházkelés) történeti forrásait, egyházi vetületeit vizsgálta meg. Munkáját a kutatástörténeti előzmények, minták számbavételével, vizsgáló­dása időhatárainak a kijelölésével, az általa felhasznált forrástipusok (a szertartáskönyvek, zsinati határozatok, egyházlátogatási jegyzőkönyvek, plébániai iratok stb.) számbavételé­vel, valamint módszere ismertetésével kezdi. 233

Next

/
Oldalképek
Tartalom