Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Tanulmányok - Liszka József: A szakrális kisemlékek kutatása a közép-európai térségben
mát érintő nemzetközi tudományos tanácskozások állandó résztvevői vagyunk, és 2002- ben magunk is rendeztünk hasonlót (L. Juhász 2002b; L. Juhász 2003b). A Fórum Kisebbségkutató Intézet internetes honlapján (www.foruminst.sk) a Szakrális Kisemlék Archívum egy része immár digitalizált formában is hozzáférhető. A komáromi Szakrális Kisemlék Archívum természetesen nem előzmények nélküli, továbbá vele párhuzamosan, illetve utána egyéb kezdeményezések is születtek tágabb térségünkben. A következőkben ezeket kísérlem meg nagy vonalakban áttekinteni. A német nyelvterület A kisemlék-kutatás kezdeteiről a német nyelvterületen egyszer már beszámoltam évkönyvünk lapjain (Liszka 2000b), illetve jelen kötetünkben is olvasható egy áttekintés a kérdésről Walter Hartinger tollából. Ezért voltaképpen éppen csak érintem most ezt a kérdéskört, s mindössze kettő, az említett munkák által nem vagy csak futólag tárgyalt szempontot emelek ki. Az egyik a bibliográfiák problematikája. A kérdés könyvtárnyi irodalmában természetesen külön-külön szinte mindegyik jelentősebb munka fontos könyvészeti hivatkozásokat is tartalmaz. Ahhoz viszont, hogy ezt a „könyvtárnyi irodalmat” valóban át is tudjuk tekinteni, szakbibliográfiákra van szükség. Az egyik ilyen, jól használható bibliográfia Otto Kampmüller munkája (Kampmüller 1993; Kampmüller 1998). A két kötetben megjelent gyűjtemény elsősorban az osztrák kisemlék-kutatás bibliográfiája, számos közép-európai vonatkozással. Még inkább közép-európai távlatokban gondolkodva végzi a drezdai Harald Quitzsch bibliográfiai gyűjtő-tevekénységét. Több tízezres cédulaanyagán (egy része az Etnológiai Központ Szakrális Kisemlék Archívumában is megtalálható kéziratként!) túlmenően egy tematikus válogatása (a kálvária-kutatás németnyelvű irodalmára korlátozva) a közelmúltban nyomtatásban is napvilágot látott (Quitzsch 2007)2. Részben kapcsolódik a témához a temetőkutatás, aminek a német nyelvterületen jól használható, s folyamatosan bővülő bibliográfiája ismeretes. A kasseli szakintézet (Zentralinstitut tűr Sepulklarkultur) kiadásában 1994 óta megjelenő éves bibliográfiákat (gyakorlatilag az intézet könyvtárának gyarapodási jegyzékeit) évkönyvünk egyik korábbi kötetében L. Juhász Ilona ismertette (Acta Etimologica Danubianu 5-6, 182—183. p.). A másik szempont, amire röviden fel szeretném hívni a figyelmet, az az, hogy a német nyelvterületen (mind Ausztriában, mint Németországban) a szakrális kisemlékek kutatása, dokumentálása a legutóbbi időkig a mi fogalmaink szerinti önkéntes gyűjtmozgalom keretei között zajlott. Helyi, regionális egyesületek, azok néhány lelkes (sok esetben magasan kvalifikált!) tagja végezte ezt a munkát (vö. Blaschka 2007; L. Juhász 1995; L. Juhász 1998a; L. Juhász 1998b; Liszka 1994a; Liszka 1997 stb.), miközben a hivatalos tudományosság nem vagy csak rendkívül óvatosan vett tudomást erről a tevékenységről. Az utóbbi években a bambergi Otto-Friedrich Egyetem Néprajzi/Európai Etnológiai Tanszéke keretében futó projektum (Kerkhoff-Hader 2007) nyomán a tanszék munkatársai két tudományos tanácskozást is rendeztek a témában (vö. Liszka 2004a), s úgy tűnik, hogy a problémakör sikeresen beintegrálódik az egyetemi tudományos életbe és oktatásba. 4 4 A bibliográfiával évkönyvünk következő számában foglalkozunk részletesebben. 18
