Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Tanulmányok - Schriefer, Andreas: Szlovákok, németek és magyarok - Vita és kiegyezés a forradalom korában. Egy pillantás a Pressburger Zeitungra és mellékletére
burger Zeitung szerepet vállalna a nemzetiségek elnyomásában: mint ahogy egyetlen németnek, úgy a Pressburger Zeitungnak sem áll szándékában egyetlen magyar haja szálát is meggörbíteni; egy újabb jozefinista németesítés nem célunk, attól mi egyértelműen el is határoltuk magunkat lapunkban. Mi csupán védeni próbáljuk magunkat a magyar nemzet cseppet sem barátságos törekvéseivel szemben, csupán biztonságban akarjuk tudni az alkotmány által kimondott30 nemzetiségi egyenjogúság, így a német lakosság egyenjogúságának megőrzését is. Azonkívül, hogy bebiztosítsuk ezen jogainkat, kétség kívül fel sem merül bennünk annak a kérdése, hogy más népcsoportok jogi ügyeibe beleavatkoznánk.” Az nemzetek közti egyenjogúság mindenekelőtt a szlovákságnak válna nagy előnyére, olvasható a lap hasábjain. Az újságban a szlovák érdekeket is ismertető, támogató cikkek, így például a szlovák többségű megyékből érkező tudósítások is helyet kaptak. Az mindenesetre nehezen állapítható meg, hogyan viszonyult a lap a szlovákság konkrét, elsősorban a teljes függetlenséget célzó törekvéseihez. Az újság tudósításai ennek kapcsán az 1849-es évben eléggé ellentmondásosak. Erre példaként egy 1849. december 19-én megjelent cikk szolgálhat, amely a Pressburger Zeitungnak a szlovákok ügyével való foglalkozását védelmezi, egy a Pesti Lloyd Tásulatban felmerült vita ellenében: „Néprajzilag Szlovákia kétség kívül létezik, és a Pressburger Zeitung elismeri, hogy szorgalmazta annak területi- közigazgatási önállóságát is; viszont ha a Pressburger Zeitung csak egy töredékét is birtokolja a magasztos Lloyd államelméleti tudásának, úgy nyilvánvaló, hogy Szlovákia mint önálló terület léte még közel sem kész tény.” Jellemző, hogy a szlovákság területi függetlenségéért folytatott küzdelméről mintha már múlt időben írnának, holott a cikkíró ugyanakkor arról ejt szót, hogy az örökös tartomány gondolata még nem tűnik elveszett dolognak. Az önálló területhez fűzött remény gondolata a következő mondatban már ismét más megvilágításban tűnik fel: „Azt illetően, ami meg lett nekünk ígérve, sőt ami kijár nekünk, reménnyel vagyunk teli, noha úgy tűnik, hogy az örökös tartomány nevet már régen nem lengi körül az a dicsfény, amely egykor még övezte; viszont bátran küzdünk tovább az igazságosságért, amelyből a szlovák népnek is részesednie kell.” A cikk ingatag álláspontját tekintve, már ami az önálló szlovák örökös tartományt illeti, akár arra is lehet következtetni, hogy az írásban kitértek a szlovákoknak adott nyílt válasz elől. Ehelyett élni hagyják az önálló terület iránt táplált hiábavaló reményüket, ezzel is elébe menve a további feszültségeknek. A szlovák lakosság viszont, úgy tűnik, bizalommal tekint a lapra, amint azt egy korabeli híradás is tanúsítja A Myjavai Járásból címmel, 1849. november 3-áról. A - vélhetőleg szlovák — tudósító bevezetőül a következőket írja: „az önök lapjának jelszava: szent küzdelem az igazságért, szabadságért és jogért. Újságjuk azokban az időkben is kiállt a szlovák nép jogaiért, amikor még igen kevesen emeltek szót emellett a mellőzött nép mellett. Amikor némely jelentősebb lap magát a szlovákság törekvéseinek központját, a az egyenjogúság elvét utasította vissza gúnyosan. Amikor még az is kérdéses volt, nem kerül-e az egész királyság területe újra a magyarok uralma alá. Ezért hálával tartozik önöknek minden igaz szlovák, valamint minden olyan osztrák is, aki egy egységes, a márciusi alkotmányra épülő, erős Ausztriáért szállt küzdelembe.” 30 Az 1849. márc. 4-én kiadott alkotmány szövegére célozva 186
