Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)

Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A háború jelei

szült emlékmű megáldására. Az emlékmű felállítását a falu önállósulásának idején", a kilencvenes évek derekán a hívek, valamint az egyház kezdeményezte, és az önkormányzat segítségével most ez megvalósulhatott... "

(Remény 2001/21, 5. p. )

A mátyusfoldi Vágkirályfán a felújított római katolikus templom újraszentelésének ünnepét, valamint a bérmálás szentségének kiszolgálását, a falu jelképeinek megáldásának ünnepségét kötötték össze a második világháború emlékművének felszentelésével. Ezen a rendezvényen felcsendült a Szózat is, s a műsornak kimondottan ún. „magyar nemzeti jellege” volt.

,,A szentmise befejeztével a templomkertben folytatódott az ünnep: ott került sor az első és második világháborúban elesett vágkirálvfaiak emlékművének megáldására. Az emlékműnél a Kodály Zoltán Daloskor Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz és Bárdos Lajos: Boldogasszony anyánk című műveit adta elő, majd Tóth Pál, a falu polgármestere mondott beszédet. Az emlékmű megáldásának szertartását a püspök atya végezte. A galántai kórus szereplése és Boráros Imre színművész szavalata a szertartást még színesebbé tette.

Az ünnepség a községháza előtt ért véget a falu lobogójának felvonásával és címerének felavatásával. A kórus ajkán Kodály Zoltán Felszállott a páva című kórusmüve és Erkel Ferenc Szózata csendült fel... "

(.Remény 1998/45, 5. p.)

Említettem már, hogy az 1989-es rendszerváltást követően az úttörők szerepét a cserkészek vették át. Amely településen cserkészcsapat működik, ott aktív részesei a emlékműavatásnak. Szőgyénben díszó'rséget álltak: „a helyi cserkészcsapat díszőrsége mellett folyt a »jelképes temetés«. Egy-egy szál szegfű, egy-egy égő gyertya elhelyezése és eg]’ harangkondítás kísérte az áldozatok nevének felolvasását... ” (Hét 1994/50, 9. p.).

A tudósításból azt is megtudhatjuk, hogy a hozzátartozók egy része járt a Don-kanyarban, ahol szeretteik elestek a második világháborúban:

„...A Don-kanyarnál elesettek hozzátartozói hoztak abból a földből, amelyben szeretteik csontjai porladnak. A doni földet Czuczor atya megáldotta, és elhintette az emlékmű körül. ”

{Hét 1994/50, 9. p.)

Amint arról már a fentiekben szóltunk, az első világháborús emlékművek avatásánál általában aktív szerepet kaptak a hozzátartozók, vagy az elesett katona árvái és a bajtársak. Az 1989 után állított második világháborús emlékművek esetében - mivel már nagyon sok év eltelt közben, sokan elhunytak - csak nagyon ritka esetben fordult elő, hogy az elhunytak bajtársai még részt vettek az emlékműavatáson. A csallóközi Pódafán katonaként vett részt a második világháborúban egy idős férfi, akinek három testvére is elesett a háborúban. Ezt a mozzanatot az emlékműavatásról szóló tudósításban is megörökítették: 31

31 Ebed előzőleg Párkány része volt.

107