Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2005 - Acta Ethnologica Danubiana 7. (Dunaszerdahely-Komárno, 2005)
Könyvismertetések
A Kolonyi templom előtt c. kötet szerkesztője törekedett arra, hogy ne csak Ürge Mária népzenei, néprajzi gyűjtőmunkája kerüljön bemutatásra, de a kötet olvasója megismerhesse, illetve közelebb kerülhessen Ürge Mária személyiségéhez. Ezért a kötetben olvasható Ürge Mária életrajza és Ürge Máriával készített riport szövege, melyet a Magyar Rádió számára készítettek. Ürge Mária érdeklődésének egyik fő területe az önismerethez szükséges múlt, a népzenei és néprajzi emlékek gyűjtése volt. Népdalokat, régi népszokásokat gyűjtött, és azt közre is adta. Tudományos ismeretterjesztési céllal egy-egy témáról cikkei jelentek meg. Gyűjtő munkáját az iskolai év alatt elfoglalt tanárnő a nyári hónapokban végezte, akkor jutott ideje arra, hogy a terepen ismerkedjen a néphagyománnyal. Gyűjtései területileg szülőföldjére, Csallóközre és főleg Zoborvidékre irányultak, de járt Mátyusföldön, Ipoly-mentén, Gömörben és Bodrogközben is. A táncházmozgalom sodrásába is bekerült, többször járt magyarországi népzenei rendezvényeken, gyűjtött Erdélyben is. A kolonyi templom előtt c. könyvben főleg Zoborvidék és Csallóköz száj hagyományos vokális zenéjéről tájékozódhatunk, a többi területről (néhány mátyusfoldi és egy Hont megyei falu) korábban nem ismert (vagy csak az utóbbi időben ismertté tett) népdalokat ismerhetünk meg. A kötet dallamtára szerkezetileg két nagy részre tagolódik: Gyermekfolklór és A felnőttek dalai c. fejezetekre. Ezek szokásokhoz kapcsolódó népdalokat (pl. gyermekek áltak gyakorolt népszokás: a villőzés, lakodalmasok, aratási, karácsonyi népdalok) és alkalomhoz nem kötött népdalokat (dudanóták, táncdallamok, lírai témájú népdalok, gyermekjátékdalok) tartalmaznak. A szerkesztő a kötetben feltünteti a szokásdallamok közegét, tehát magát a szokást is. így idézi Ürge Mária villőzéssel, kiszézéssel, zöldágolással, lakodalommal és gyermekjátékokkal kapcsolatos néprajzi gyűjtéseit, a jegyzetekben feltüntetett néprajzi adatokat. A dallamtárban szereplő dudanótákhoz és táncdallamokhaz kapcsolódnak Ürge Mária gyűjtésében szereplő hangszeres zenei adatok. Bár a gyűjtő csak vokális dallamokat vett hangszalagra, illetve írt le, a hangszeres hagyomány (cigányzenészek a lagziban, cigányzenészek a sárdózókkal, dudahagyomány) iránt is érdeklődött. A jeles napokhoz kapcsolódó dallamkincsen kívül (melyeket a szerkesztő témakörök szerint csoportosított) alkalomhoz nem kötött lírai népdalok és táncdallamok, balladák, balladás pásztordalok, a gyermekfolklór körébe tartozó játékdalok, mondókák, kiolvasók is szerepelnek a kötetben. Az alkalomhoz nem kötött dallamokat a szerkesztő zenei szempontok szerint rendezte sorba, stílusréteg és dallamtípus alapján. A könyvben történő keresést különféle mutatók (előadók mutatója, helynév- és dalszövegmutatók) segítik. Tari Lujza a kiadványt nemcsak szorosan vett tudományos munkának szánta, hanem a magyar kultúra ápolását fontosnak tartó szélesebb körű olvasóközönségnek, ezért külön zenei mutatókat nem tartalmaz a könyv. Viszont az egyes népdaloknál fel van tüntetve a népdal szótagszáma és sorzáró hangjai (kadencia), hogy a szerkesztő ezzel is segítse a könyv használhatóságát. UZSOKI ANDRÁS: Adatok a: aranymosás történetéhez és technikájához. Rudabánya: Érc- és Ásványbányászati Múzeum . 2004, 92 p. Pusko Gábor Uzsoki András muzeológus, archeológus, a győri, veszprémi, tihanyi múzeumok munkatársa, igazgatója e munkájában - mint ahogy a címben is utal rá - az aranymosás történeti áttekintését és folyamatát foglalja össze. Dolgozatában a Közép-Európában ismert eljárásokat te235
