Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2005 - Acta Ethnologica Danubiana 7. (Dunaszerdahely-Komárno, 2005)
Könyvismertetések
Az olvasó a könyv elején rövid összefoglalót talál a Nyitra vidéki hagyományokról és azok rögzítéséről. Itt a szerző a nagy előd, Kodály Zoltán és követői (Vikár Béla, Vikár László és Manga János) Nyitra vidéki gyűjtéseit veszi számba. A továbbiakban Ág Tibor röviden összefoglalja a Nyitra vidéki magyar települések földrajzi elhelyezkedését és a térség magyarságának eredetét. Az ezen a vidéken történt népzenei gyűjtőmunka témájára tér vissza a szerző a következő fejezetben, amikor a szlovákiai intézmények és egyének gyűjtőmunkáját veszi számba. így visszaemlékezései alapján képet kaphat az olvasó az 1950-es években induló, napjainkig tartó szlovákiai magyar népzenei gyűjtés alakulásáról. A könyv első nagy fejezetét a Határozott kötődésű dallamok tára alkotja. A szerző első fejezetként ide sorolja az ütempáros gyermekdalokat (Lassan forog a kerék) és második fejezetként a párosítókat (Szőlőhegyen égy körtefa). A gyermekjátékdalokkal kapcsolatban nemcsak azok szerkezeti és formai felépítését jellemzi, hanem számot ad azok gyűjtésének történetéről is. Második nagy fejezetként a könyvben a Kötetlen zenealkalmak dallamai szerepelnek. A szerző a harmadik fejezet (A gimesi mezőben) meghatározásához zenei jellemzőket használt: kishangterjedelmű tetraton dallamok, ereszkedő dallamok, és ide sorolja a dudanóták, táncnóták megnevezésű népdalokat is. A negyedik fejezetben (Semmit sem vétettem Nyitra városának) katona és regrutanóták szerepelnek. Az ötödik fejezetben (Házasodik a lapát) tréfás dalok és csúfolok, a hatodik fejezetben (Sej, igyunk arra, aki búsul) pedig ivónóták és paródiák szerepelnek. A könyv fenti beosztása ellenére, az ebben a könyvben felsorakoztatott Nyitra vidéki népdalok közt keresgélve az olvasó szokásdalokra (jeles napok dalai), szerelmi témájú dalokra és lakodalomban is énekelt népdalokra is lelhet. A lakodalmi énekek és a szokásdalok egy külön kötetet megérdemlő mennyiségben találhatók a térségben, a szerző ebben a könyvében ezért nem szerepelteti ezeket külön fejezetként. A kötet összeállításakor Ág Tibor elsődleges célja a régió archaikus népzenei anyagának közreadása volt, ami nem volt összeegyeztethető a jeles napok és a lakodalom dallamainak maradéktalan közlésével. A könyvben szereplő népdalok közti keresést a kötet végén található betűrendes szövegkezdet mutató és zenei mutatók (az ütempáros dallamok mutatója, szótagszám mutató és kadencia mutató) könnyítik. A mutatók segítségével a kötetben szereplő népdalok között keresni lehet a gyűjtés helye és ideje, az énekesek és gyűjtők nevei alapján is. A kötet végén a szerző néhány fényképet is közread, amelyek az énekesek arcvonásait és a gyűjtés pillanatait őrzik az utókor számára. A Semmit sem vétettem Nyitra városának c. könyv ugyanakkor nemcsak kottaképeken mutatja be a Nyitra vidéki magyar népdalokat. A hozzá tartozó azonos című hangzómelléklet (CD lemez) lehetővé teszi, hogy a népdalok hangzó felvételeivel is megismerkedjen az érdeklődő. A kötet a Csináltassunk hirharangot c. Nyitra vidéki népballadákat tartalmazó könyv és hangzóanyag (dupla-kazetta) folytatása. BÁRTH DÁNIEL - LACZKÓ JÁNOS szerk.: Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Báirth János tiszteletére. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete 2004, 624 p., ill. Bárth János, a mai magyar néprajz egyik sokoldalú, határokon innen és túl népszerű, rengeteget kutató és publikáló alakja a közelmúltban töltötte be hatvanadik életévét. E jeles évforduló alkalmából a szintén néprajzkutató fia, Bárth Dániel és kecskeméti kollégája, Laczkó János szerkesztésében jelent meg egy vaskos tisztelgő kötet. Benne, ahogy ez lenni szokott, barátai, kollégái, tisztelői és tanítványai (sőt, Szabad György köszöntő sorai formájában: taná-213
