Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2005 - Acta Ethnologica Danubiana 7. (Dunaszerdahely-Komárno, 2005)
Könyvismertetések
rai) írásai olvashatóak. A kötetet Juhász Antal, a szegedi tanár-kolléga sorai nyitják, amelyekből az, aki nem ismerné Bárth János életútját, tudományos pályafutását voltaképpen minden lényegeset megtudhat. Az ezt követően sorjázó több mint három tucat dolgozat tematikailag kötődik az ünnepelt érdeklődési területeihez. Lévén O is sokoldalú, a tisztelgő kötet is sokoldalúra sikeredett. Noha Bárth János egész életművét alapvetően hatja át a történeti érdeklődés, s ez a történetiség az egész most bemutatásra kerülő köteten is végighúzódik, az első tanulmányblokkban mégis kiemelten a történeti források bevonásával, elemzésével készült néprajzi dolgozatokat olvashatunk. Ezt követően a településnéprajz (különös tekintettel a tanyák, szállások, mezővárosok kérdéseiről), a néprajzi csoportok, történeti tájak problematikájáról, a migrációs kérdésekről, valamint a népi vallásosság, a falusi, paraszti társadalmak témáiról olvashatunk. Az Ünnepelt két fontos kutatási területe, a Duna-Tisza köze alsó szakasza (Eszak-Bácska), illetve a Székelyföld mint kutatási terep is külön blokkban, több tanulmányban örökítődik meg. Végezetül egy tudománytörténeti összeállítás zárja a tanulmányok sorát. Maga a kötet Bárth János müveinek bibliográfiájával, továbbá néhány, az Ünnepelt fontosabb életállomásaihoz kapcsolódó fényképfelvétellel zárul. Bárth Jánost, aki végzett vizsgálódásokat Gömörben, részt vett az Alsó-Garam menti néprajzi kutatásokban, a Somorjai Honismereti Ház létrehozásának fontos szakmai irányítója volt, a legutóbb pedig, 2004. szeptember 3-án a Somorjai Fórum Klubban is nagysikerű előadást tartott legújabb székelyföldi kutatási eredményeiről, innen, Szlovákiából is nagy szeretettel köszöntjük, és további eredményes, alkotó évtizedeket kívánunk neki! BODNÁR MÓNIKA: A Gömöri Múzeum története és a térség közművelődési életében betöltött szerepe. Tanulmányok Gömör megyéről (A Gömöri Múzeum által 1997. március 27-én szervezett Gömör kutatása konferencián elhangzott előadások). Putnok: A Gömöri Múzeum és Baráti Körének kiadványa 2002, 220 p. /Múzeumi Könyvtár 9.1 P.G. A könyv - mint ahogy a címe is mutatja - két, egymástól többé-kevésbé független részből áll. Az első részben Bodnár Mónika igazgató az 1987-ben megnyílt putnoki Gömöri Múzeum létrejöttének történetét és szakmai tevékenységét mutatja be. Mint írja, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1970-es évek elejéig nem lehetett múzeumi szervezetről beszélni, mivel igazából csak a miskolci Herman Ottó Múzeum felelt meg a múzeumi státusból eredő követelményeknek. A hálózatfejlesztés Szabadfalvi József megyei múzeum igazgató nevéhez fűződik, aki arra törekedett, hogy a megye valamennyi történeti tájegységének legyen önálló múzeumi intézménye - írja Bodnár Mónika. A putnoki intézmény létrejötte Ujváry Zoltán személyéhez kötődik, aki 1979-ben a KLTE Néprajzi Tanszékének vezetőjeként elindította a Gömör kutatási programot. A professzor úr ezt követően vetette fel a Gömöri Múzeum létrehozásának gondolatát, mely helyi szinten lelkes támogatókra talált. így 1984-ben, a folyamatot segítendő, létrejött a Gömöri Múzeum Baráti Köre, mely szervezet azóta is hatékonyan segíti az intézményt. A kötet megjelenésének idején 15 éves múzeum egyebek mellett 2700 néprajzi, helytörténeti tárgyat, 17 ezer dokumentumot, mintegy 400 művészeti tárgyat, 500 darabból álló numizmatikai gyűjteményt tudhat magáénak. Ezalatt az időszak alatt a múzeum három állandó és ötvenöt időszaki kiállítást rendezett. A Gömöri Múzeum által kiadott Múzeumi Könyvtár sorozatban ez ideig tíz kötet jelent meg, s az intézmény négy konferenciát szervezett. A múzeum - önállóan vagy más intézményekkel karöltve - számos honismereti pályázatot hirdetett meg illetve több alkalommal szervezett nyári ifjúsági tábort is. A könyv első részében az olvasó megismerkedhet azzal a kulturális szervezőmunkával is, mely szorosan 214
