Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Tanulmányok - Perger Gyula: A kisemlékkutatás történeti forrásai
A kisemlékkutatás történeti forrásai Összefoglalás A szakrális kiscmlókckről Magyarországon megjelent közlemények többsége tipológiai, ikonográfiái elemzés, vagy egy-egy község, kistáj út menti keresztjeinek, szobrainak, kápolnáinak számbavétele. Az emlékanyag vizsgálatának és feldolgozásának ez a módja abból fakad, hogy a kérdéssel foglalkozó szakemberek döntő hányada művészettörténész, vagy néprajzos, így a munkákban tetten érhető az e szakmákhoz kötődő klasszikus módszertani szemlélet dominanciája. Annak, hogy a történeti vizsgálatoknak, a szakrális kisemlékckre vonatkozó források kutatásának és feldolgozásának s ezzel egy komplexebb elemzésnek nincs (vagy csak elvétve van) hagyománya, a módszertani meghatározottságon túl, politikai és technikai akadályai is voltak Közép-Kelet Európában. A témánk szempontjából legfontosabb iratokat őrző egyházi levéltárak jogi helyzete a második világháború óta többször változott. 1976-ig kellett várni, míg az első egyházi levéltári fondjegyzék megjelenhetett. Az azóta kiadott hét kötet 15000 folyóméter iratanyag leírását tartalmazza. Ebből 9000 fm a katolikus egyházi és szerzetesrendi anyag, aminek több mint egyharmada a katolikus plébániákhoz tartozik. Az egész irategyüttes egyik legértékesebb állománya a Győri Egyházmegyéé. A 300 fm plébániai anyagban középkori dokumentumokat is őriznek. A szakrális kisemlékckre vonatkozó legfontosabb történeti adatokat, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek, a canonica visitatiok tartalmazzák. A 18. század közepétől a visitatiokban külön kérdőpont vonatkozott a köztereken álló szobrokra és keresztekre, és azok gondozóira. Az 1875-ben lefolytatott kánoni ellenőrzés az egész egyházmegyére kiterjedően, rendkívül részletesen tartalmazza a szakrális kisemlékek számbavételét. E jegyzőkönyvekben nemcsak az egyes monumentumok leírását és helyét, hanem a felállításukra vonatkozó, plébániai levéltárakban fellelhető történeti adatokat is lejegyezték. Több helyütt a kereszt gondozására létrejött pénzügyi alapok helyzetét, számadásait is mellékelték. A canonita visitatiokhoz hasonlóan sok adatot tartalmaznak a plébániai évkönyvek, krónikák, a história domusok, história paroehiaek. Ezekbe a kéziratos könyvekbe az egyes plébánosok mindazt feljegyezték. ami működésük ideje alatt községükben híveikkel, önmagukkal történt. Ezek a plébániai iratok jórészében a 18. század végétől rendelkezésünkre állnak. A plébánia iratok speciális iratai között megtalálhatók azok a kérvények, levelek is melyek szobrok, keresztek és kápolnák építésének kezdeményezéséről, azok indítékáról, körülményeiről számolnak be. Bár kétségkívül az egyházak levéltári iratai őrzik a legtöbb információt a szakrális kisemlékekkel kapcsolatban, nem elhanyagolható az egyes városok középkori tanácsi írásbeli történeti forrásaink igaz nehezen, és esetlegesen kutatható részét képezik a főként 19. századi emlékiratok, naplók. Ezek szerzőinek nagy része szerzetes volt. Az út menti szobrok faragói, illetve az azokat felállító mesterek, kőfaragó műhelyek adó- és számla összesítéseiből, a megmaradt levelezésből szintén értékes információkat nyerhetünk. A keresztek, szobrok, kápolnák, kálváriák helyének és sokszor formájának meghatározásához segítséget nyújthatnak a kéziratos tervrajz- és térképgyűjtemények. Az olyan országos térképek mint a II. József kori katonai felmérés, egy időszakról nyújthat viszonylag teljes képet. A kataszteri felmérések megmaradt térkép-dokumentáció pedig lehetőséget adnak egy-egy település szakrális kiscmlékeinek időben folyamatos dokumentálásához. Nem a klasszikus értelemben vett történeti, levéltári forrás a 19. században működő, általában több évtizedig egy helyben dolgozó festők, grafikusok, középszintű műkedvelő művészek múzeumi gyűjteményekben ránk maradt hagyatéka, és a század végén megjelenő képeslap. Mégis számolnunk kell ezek nem elhanyagolható forrás értékével. Előadásom csupán a legnagyobb és ma már hozzáférhető Győr megyében jól feldolgozott, vagy feldolgozható forrásokra kívánta felhívni a figyelmet, annak reményében, hogy az eddigi kutatások ezekkel kiegészíthetek lesznek, illetve a továbbiakban egyik alapját képezhessék a szakrális kiscmlékck kutatásának. 94
