Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Krónika
nácskozást rendezett Győrben. A rendezvényt Cseh Sándor, az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar főigazgatója nyitotta meg, majd Liszka József, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának az igazgatója a szlovákiai magyar tudományosság elvi és módszertani kérdéseiről, valamint a szlovákiai magyar tudományos könyvkiadás 1989 utáni eredményeiről beszélt. Végh László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet könyv- és levéltárának az igazgatója a somorjai Bibliotheca Hungiirica a szlovákiai magyar tudományosság szolgálatában címen tartott előadást. Erdélyi Margit, a komáromi Selye Egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának a dékánja. Tervek és kihívások című előadásában,a nemrégiben alakult egyetem célkitűzéseiről beszélt. Végezetül Tölgyesi József, a Neveléstörténet című folyóirat főszerkesztője mutatta be az Apáczai Csere János Magyar Encvklopaedia-')unak Kovátsné Németh Mária által összeállított és szerkesztett új kiadását. (Ij) Deáky Zita szerk.: Felső-magyarországi orvosi helyiratok* ** Megvallom, először kissé megijedtem a baráti felkéréstől, hogy mutassam be a Deáky Zita által összeállított, sajtó alá rendezett Felső-magyaroszági orvosi helyiratok című könyvet". Nagyjából ismerve az összeállító eddigi ténykedését, tudom, hogy népi, népies medicinával, annak történeti aspektusaival, mindezen belül (talán) kiemelten a bábák szerepével foglalkozik. S mivel hölgyről van szó, hadd ne utaljak rá, hogy mióta... Jómagámat meg soha nem izgattak különösebben az efféle kérdések, így hát mit is tudnék én ehhez a témához hozzátenni?! S bár a kéziratot (felületesen!) már korábban is ismertem, őszintén szólva igen nagy levegőt kellett vennem, hogy a kötet módszeres olvasásába kezdjek. Deáky Zita alapos és értő eligazító tanulmánya nyitja az összeállítást, s már ennek első néhány oldala után a szó szoros értelmében belefeledkeztem az olvasásba. Egyszercsak azt vettem észre, hogy mind inkább belelovalom magamat, sőt - szokásomhoz híven - a könyvből nyert, számomra új információkhoz azonnal igyekeztem, a családi könyvtárunkban fellelhető egyéb, főleg szlovák forrásokban is utánanézni, hozzáolvasni. A szerző-összeállítót azonban nem sikerült „megfogni": szlovák nyelvű szakirodalmat, kézikönyveket ugyan (érthető módon) nem használt, ám az általam fel-fellapozottakban sem találtam olyan adatokra, amelyeket Deáky Zita ne ismert volna - saját forrásaiból. Mindamellett megkönnyebbülten tapasztalhattam, hogy a könyv korántsem medicina. Pontosabban nem csak medicina: több is, kevesebb is annál. A közreadott „orvosi helyiratok” vagy topográfiák egy-egy város (Besztercebánya, Kassa, Pozsony és Selmecbánya), kisebb-nagyobb régió (Csallóköz), megye (Árva, Nyitni, Sáros és Trencsén megye) korabeli természetföldrajzi viszonyait, közállapotait, az ott élők testi alkatát, öltözködését, lakásviszonyait, munkakörülményeit, kereskedését, szokásait, hiedelmeit, temetőviszonyait (!), mellesleg olykor a népi gyógyászat egyes jelenségeit, praktikáit stb. mutatják be (rendkívül hálás szerep lenne most a közölt szövegekből kihalászható apró művelődéstörténeti, néprajzi gyöngyszemekkel szórakoztatni a Tisztelt Hallgatóságot, ám erre időhiány miatt nincs mód. így csak azt tudom ajánlani mindannyiuknak, tessék beleolvasni a könyvbe. Utána már úgysem tudják letenni...). Ahogy - megítélésem szerint - Berzeviczy Gergely vagy Tessedik Sámuel munkái sem tekinthetőek a magyar néprajz előfu* Elhangzott a Györffy István Néprajzi Egyesület tanácskozásán Debrecenben, 2004. november 19- én. ** Deáky Zita szerk.: Felső-magyarországi orvosi helyiratok. Történeti-néprajzi források a Iti /9. századból. Budapest: Györffy István Néprajzi Egyesület 2004, 390 p. /A Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára 9/. 234
