Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Krónika
tárainak, hanem a néprajzi kutatás rendkívül fontos, viszonylag korai forrásainak, úgy ezek a kötetben közölt (és a számos, itt és most - remélhetőleg csak egyelőre - nem közölt) orvosi topográfiák is az adott térség néprajzi, helytörténeti kutatásának ezentúl megkerülhetetlen forrásai. Azért mondom, hogy ezentúl, mivel az egyes kiadványok, bár korukban nyomtatásban jelentek meg, mára gyakorlatilag beszerezhetetlenek lettek. S bár Deáky Zita könyve vélhetően nem túl magas példányszámban látott napvilágot, a kötet mindenképpen eljuthat a legfontosabb könyvtárakba, kutatók polcaira (és tudatába!), s mostantól senki nem hivatkozhat arra, hogy a benne foglaltak hozzáférhetetlenek lennének. Deáky Zita összeállításában összesen kilenc leírás látott napvilágot, a legkorábbi 1764-ből az utolsó pedig 1882-ből, közülük eredetileg egy latinul, kettő németül (a kötetben természetesen mindhárom magyarul olvasható), a többi pedig magyarul jelent meg, s ami tárgyuk megközelítési módszerén túlmenően összekapcsolja őket az az, hogy mindegyik a mai Szlovákia területéhez köthető'. A „mai Szlovákia területe” terminus használata már csak a „Felső-Magyarország” kifejezés képlékeny volta miatt is indokolt lehet: tudjuk, hogy ez a térségmegjelölés történetileg mennyire változó és „vándorló”. Ami alatt ma egyértelműen egykori Felső-Magyarországot értünk (például a közép-szlovákiai bányavárosok) az egy időben Alsó-Magyarországnak számított (lásd ehhez Johann Georg Hoffinger: Selmecbánya alsómagyarországi szabad királyi bányaváros orvosi topográfiája c. leírását a szóbanforgó kötetben: 68. p.). Deáky Zita bevezető tanulmányában megjegyzi, hogy a legkorábbi és legtöbb orvosi topográfia a korabeli Magyarországnak éppen ebből a részéből, tehát a mai Szlovákia területéről maradt ránk, amit a viszonylag korai és magasfokú polgárosodással, illetve az itt élő németek fontos kultúraközvetítő szerepével magyaráz. Mindebből (is) adódóan a kötet anyaga interetnikus kavalkád, hiszen a magyar mellett bőségesen találunk benne szlovák, ruszin, lengyel (goral), cigány, zsidó és német adatokat. S már csak ezért is üdvözlendő, hogy a Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára korábbi egynyelvű gyakorlatával szakítva a kötethez aránylag terjedelmes szlovák és német nyelvű összefoglalót is csatolt a kiadó. A kötet használatát orvosi kifejezések és a településnevek mutatója, valamint tájékoztató jellegű térképek könnyítik meg. Végezetül hadd áruljak el egy műhelytitkot: hosszú ideig úgy tűnt, hogy a most megjelent és bemutatott kötetet a Györffy István Néprajzi Egyesület és a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja közösen jelenteti meg. Nos ez a szép, akár jelképesnek is fölfogható terv anyagi okokból nem valósulhatott meg. Mindamellett rendkívül fontosnak tartanám, hogy a könyvből cserepéldányként jusson a központi szlovák (és persze szlovákiai magyar!) könyvtárakba, illetve azon területek fontosabb szakkönyvtáraiba is, amelyekről a kötetben konkrétan szó van. Deáky Zitának meg tiszta szívből gratulálok a szép és hasznos munkaeredményéhez és kívánom, sikerüljön egyszer megvalósítania azokat a terveit is, amelyeket a bevezetőben, inkább a sorok közé rejtve sóhajtott el olykor-olykor... Liszka József * * A kötetben közölt orvosi topográfiák: Torkos Justus János: Bericht von der königlichen des Königreichs Hungarn Frey-Stadt Prcßburg läge...; Hoffinger, Johann Georg: Medicinische Topographie der königl. Freien Bergstadt Schemnitz in Niederhungarn; Cselkó Ignác: Rudimentum physiographiae comitatus Trenchiniensis; Zipser Kercsztély András: Beszterce és vidéke; Bartsch Eduard: Sáros megye helyirata; Weitzcnbreyer Frigyes: Kassa. Orvosi és néprajzi tekintetben; Weszelovszky Károly: Árva megye orvosi helyirata; Gerley János: A gyügeség (Cretenismus) Csallóközben; Nagy [Cbrenóczy] József: Nyitra megye lakosságának egészségi állapotára károsan ható viszonyokról. 235
