Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Könyvismertetések
-ü-A Bécsi Néprajzi Egyesület által kiadott, 1895 óta megjelenő lap rendesen tanulmányokat, közleményeket, néprajzi híreket (főleg konferencia-beszámolókat) és könyvismertetéseket közöl. Ezt az elvet követi a 105. évfolyam is, noha a 3-4. összevont szám többé-kevésbé tematikus, hiszen a 90 esztendős Leopold Kretzenbachert köszöntő tanulmányokat hoz. Az egész évfolyam gazdag választékából mindössze két írást emelek ki. Az első számban olvasható Gero Fischer tanulmánya a cseh- és morvaországi, továbbá részben a szlovákiai tramping-mozgalomról (Die Tramperbewegung in Böhmen, Mähren und der Slowakei'. 17-35. p.). A tárgyalt mozgalom egy, Európa más országaiban ismeretlen, jellegzetes, a mai napig alig kutatott cseh jelenség (tramping, trampova ni), aminek lényege, hogy fiatalok bizonyos időszakot (lehetőleg érintetlen) természeti környezetben töltenek el. A turisztikai utak és egyéb infrastruktúrák mellőzésével, primitív körülmények között, a szabad ég alatt eltöltött időszakról, s az ehhez kapcsolódó életformáról, -érzésről és -szemléletről van szó. A mozgalom Csehországban indult az 1920-as években, nagyvárosok körzetében és 1928-ban már Szlovákiában is felbukkan (az akkori csehszlovákiai német kisebbség körében viszont nem lehet kimutatni. Kutatások hiányában csak sejtem, hogy a magyarok körében sem jelent meg). Kialakulására némileg a cserkészmozgalom is hatással volt, de egészen más irányban fejlődött: jellemzője a fennálló társadalmi renddel szembeni ellenszegülés, egyfajta ellenkultúra kialakítása (szabados szerelmi élet, alkoholfogyasztás, feltűnő, sőt kihívó viselet stb. jellemzi). A tanulmány áttekinti a kezdeteket, a földrajzi elterjedést (cseh emigránsok révén a második világháború után megjelent a tengerentúlon is), szókészletet, öltözéket, művészetet és egyéb kifejezési formákat (zenei világukat: trampská piseň), sportot stb. A második számban olvasható Petr Lozoviuk írása egy, eleddig még a szakemberek által is kevéssé ismert 20. századi közép-európai népmozgásról, a dél-tiroli németek betelepítési kísérletéről Dél-Csehországba (Die Fersentaler in Siidhöhnien. Zum Hintergrund einer gescheiterten Umsiedlung: 149-170. p.). 1942-43-ban 556 dél-tiroli németet (a trentinoi Fersentalból - Valle del Fersina) az ottani német elem megerősítése céljából Dél-Csehországba (főleg Budweis/České Budéjovice környékére) telepítettek az onnan különféle mondvacsinált ürügyekkel eltávolított cseh parasztok gazdaságaiba. Ideológiai alapul az szolgált, hogy ezek a németek a nyelvsziget-szituációban már edzettek, s ily módon hatékonyan tudják majd segíteni a szudétanémetek nyelvi-kulturális fennmaradását. A háború utáni csehszlovák hatóságok viszont a megszálló németekkel egyenrangú, okkupációs csoportnak tekintették ezeket az önhibájukon kívül Csehországba került dél-tiroli németeket, s arra kényszerítették őket. hogy javaikat hátrahagyva elhagyják Csehországot. Pócs Éva: Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán. Válogatott tanulmányok I. Budapest: L’Harmattan 2002, 297 p., ill. /Szóhagyomány/ Liszka József Pócs Éva, számos korábbi, klasszikus-számba menő alapmű (Zagyvarékas néphite. Bp. 1964; A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre. Bp. 1965 stb.) szerzője az utóbbi esztendőkben - talán amolyan munkahelyi ártalomként - megtáltosodni látszik. Egymást érik az általa szervezett jobbnál-jobb konferenciák, az ott elhangzottakat rendre megjelenteti, tudományos projektumokat irányít (meghatározó szerepet játszik többek között a magyarországi boszorkányság forrásainak feltárása és publikálása során), tanulmányköteteket szerkeszt Österreichisches Zeitschrift für Volkskunde 105 (2002), 1., 2., 3-4. szám 198
