Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
A szlovákiai magyar néprajzi kutatás és az Etnológiai Központ. Eredmények és feladatok. Tudományos tanácskozás Komáromban 2002. október 5-én - Selmeczi Kovács Attila: A lokális és regionális monográfiák megjelent köteteiről
kíséretében. A feldolgozás csaknem minden településre lebontott számszerűségben rögzíti az 1946-1949 közötti időszak deportálásait az emberek, a gazdaságok, az állatállomány, továbbá a Csehországba indított vagonok számának részletességével, térképen feltüntetve a nagyszámú csehországi célállomást. Hasonlóan szemléletes képet nyújt a reszlovakizáció és lakosságcsere helyzetének alakulásáról: településenként veszi számba pl. az 1947-ben végrehajtott bevagonírozások esetében a berakodó állomást, a családok, személyek és a vagonok számát, valamint a magyarországi célállomásokat is. Hasonló kimutatást közöl a Magyarországról a járásba áttelepülő szlovákokról, a számok közötti különbség önmagáért beszél. Pukkai László részletesen vizsgálja a népesség alakulását 1945-től napjainkig, amihez 1910-2001 között évtizedenkénti bontásban csatlakoztatja mindegyik település lakosságának nemzetiségi összetételét, rámutatva az etnikai változások folyamatára, a magyar nemzetiségűek számarányának tendenciózus csökkenésére. Alapos elemzésnek veti alá a járás gazdasági szerkezetének változását is, a mezőgazdaság és az iparosodás ellentmondásainak megvilágításával. Tematikailag önálló egységet alkot a Csemadok és a magyar politikai mozgalmak kialakulásának vizsgálata, továbbá a magyar oktatásügy 1945 és 2000 közötti helyzetének számszerű adatokra épülő értékelése, ami meglehetősen kedvezőtlen képet mutat. A kötet zárófejezete az 1968-as események kapcsán a Csemadok Központi Bizottsága által kiadott állásfoglalás értékelését adja, rámutatva, hogy ez a szervezet a demokratizálódási folyamat legfőbb hangadói közé tartozott. Az állásfoglalás többek között követelte az 1960 előtti régi járások visszaállítását, a nemzetiségek számára az arányosság elve alapján kiépülő mechanizmusokat. A függelékben közölt dokumentációk sorában külön figyelmet érdemelnek és tanulsággal szolgálnak Szlovákia közigazgatási térképei az 1923-1960 közötti különböző időszakokból. * A monográfia-sorozat eddigi kötetei egy rendkívül nagyszabású vállalkozás: a szlovákiai magyarság kultúrájának, életének sokrétű feltárását és megismertetését vetíti előre módszertani és tartalmi szempontból egyaránt változatos formában, remélhetőleg további számos figyelmet érdemlő kötet közreadásával. Bízunk benne, hogy a Fórum Társadalomtudományi Intézet komáromi Etnológiai Központja és a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Könyvkiadó példaértékű együttműködésének még számos szép eredményét vehetjük majd a kezünkbe, ugyanezzel az ízléses, egységes arculatú és informatív, harmonikus színkultúrájú borítóval, a manapság már ritkaságszámba menő könnyű, mégis jól olvasható belívekre nyomva. 237
