Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
A szlovákiai magyar néprajzi kutatás és az Etnológiai Központ. Eredmények és feladatok. Tudományos tanácskozás Komáromban 2002. október 5-én - Selmeczi Kovács Attila: A lokális és regionális monográfiák megjelent köteteiről
bekapcsolódnak korok-korszakok eseményeinek, tanításainak nyomán alakult változásokkal... A kötet számos érdeme közül külön is kiemelendő a fő célkitűzésként megjelölt változásvizsgálat. Köztudomású, hogy az emberek a halállal, temetkezéssel kapcsolatos hagyományokhoz ragaszkodnak a legerősebben. A változások kezdetben csak kisebb eltérésekben, jelekben mutatkoznak. Ezek megfigyelésében a kutatónak sokszor kell jelen lenni a falu közösségében. A néprajztudomány számára szerencse, hogy L. Juhász Ilona Rudna szülötte. így maga is a közösség egy tagjaként belülről látta és látja mintegy harminc éven át a falu életét, és teszi ezáltal apró elemek észrevételével is hitelessé és tudományos szempontból értékessé, példaértékű feldolgozássá Rudna halottkultusza hagyománykörét.” Rudna tipikus bányászfalu Rozsnyó mellett, nyolcszáz lakossal. Hagyományai a 13. századig nyúlnak vissza. A kötet bevezetésében a szerző rövid település-leírást nyújt a falu fekvéséről, népesedéstörténetéről, vallási és nemzetiségi viszonyairól, továbbá megismerteti a gyűjtés és az anyagközlés módját. A monografikus feldolgozás három nagy témakört ölel fel: elsőként a halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások körét rendszerezi tematikus csoportosításban és időrendi tagolásban, mint pl. a halálelőjelek, haldoklás, a halál beállta utáni teendők, készülődés a temetésre, virrasztás, a temetés és annak különböző formái, a halotti tor, a temetés utáni teendők, a gyász, a halott emléke, a lélekhit, stb. A feldolgozás figyelemre méltó egyedi módja a tényrögzítés, szöveghű szóbeli közlések közreadásával, valamint számos családi eredetű fénykép mellékelésével. Másodrészben a szerző nagy hangsúlyt helyez a temetkezési egyletek tevékenységére. A szóbeli hagyományok feltárása mellett jelentős teret szentel a sajtóanyag és a korabeli dokumentumok közreadásának. A monografikus bemutatás harmadik nagy területe a temető. A részletes topográfia után a temetőgondozás, a ravatalozó, a sírjelek és sírfeliratok változatos formái következnek. A szerző számba veszi a temetőn kívüli haláljeleket is. Gazdag és változatos anyagának közreadása során egyaránt figyelmet fordít az aránylag kis lélekszámú település etnikai megoszlására (magyarok, szlovákok, romák), valamint a felekezeti különbözőségekre (evangélikusok, reformátusok, római katolikusok), ill. a felekezeten kívüliekre. A terjedelmes kötet egyedülálló újdonsága a rudnai temető 2000. évi teljes dokumentációjának közreadása, mely a 19. század végétől napjainkig 388 tételnyi sírleírást és sírfeliratot tartalmaz. Ennek a nagyszabású dokumentatív anyagnak értéket jelentősen növeli a szöveghű lejegyzés és számos fotó közreadása. A kiadványsorozat közelmúltban megjelent harmadik kötete a tájmonográfiák újabb típusát képviseli: egyszerre rendelkezik tematikus és regionális jelleggel (Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000. Fórum Társadalomtudományi Intézet - Lilium Aurum Könyvkiadó, Komárom - Dunaszerdahely, 2002. 197 p.). Ami azonban a munkát az előző kötetekkel rokonítja, a címében is szereplő változásvizsgálat. Amint a kötet szerzője a bevezetésben megfogalmazza, “dolgozatunk az 1960. április 29-én elfogadott (36/1960. számú) területi közigazgatásról szóló törvény eredményeként létrehozott Galántai járás gazdasági-társadalmi változásait írja le különös tekintettel a második világháború utáni szlovákiai magyarság helyzetének alakulására. Az általunk vizsgált Galántai járás az egykori Csehszlovákia negyedik legdélibb járásaként szerepel a kimutatásokban.” Noha a Mátyusföld néprajzi vizsgálata jelentős eredményekkel rendelkezik, az etnográfusok számára is jól hasznosítható forrásközleményt képvisel a statisztikai adatokban bővelkedő, 58 különböző táblázattal rendelkező kötet. A szerző elöljáróban a járás településhálózatának történeti kialakulását, majd a közigazgatás időbeli formálódását tekinti át a 19. század közepétől az 1960- as évekig. Ehhez kapcsolódik a járás négy városának rövid településtörténeti ismertetése, valamint az 1918-1945 közötti viszonyoknak az asszimiláció szempontjából való értékelése. A történeti, statisztikai elemzés gerincét az 1945 után bekövetkező magyarellenes intézkedések számbavétele jelenti, nagyméretű dokumentációs anyag feltárása és rendszerezése 236
