Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)

Szemle

Emléktördékek Gunda Béláról c. írásában a nevezetthez fűződő személyes élményeiről ír. Viga Gyula Ujváry Zoltán: Gömöri szólások c. könyvének bemutatóján elmondott beszéde után Szilágyi Miklós egy 1987-ből származó néprajzi paródia részletét közli. Az Emlékezés

c. rovatban Csáki Annamária a száztíz éve született Sőregi Jánosra, Voigt Vilmos pedig Penavin Olgára emlékezik. A Jubileum c. rovatban kapott helyett szintén Voigt Vilmos tollából származó, a 80 éves Faragó József munkásságát bemutató méltatás. Az In memoriam c. rovatban Németh Péter Mátészalkán, a Farkas József temetésén elhangzott beszédét olvashatjuk. A konferencia-kongresszus-szeminárium c. rovatban kapott helyett A XIII. Finnugur szemináriumról szóló, valamint a Finnugor Világkongresszust, mint szervezetet és mozgalmat bemutató, továbbá a Helsinkiben 2000-ben megrendezett III. Finnugor Világkongresszusról szóló tudósítás. A Hírek c. rovatban A Penavin Olga emlékülés és a Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlaszának bemutatójáról és a Debrecenben 2002-ben “Régiók és kultúrák találkozása” címmel Ujváry Zoltán 70. születésnapja alkalmából megtartott tudományos ünnepi ülésről olvashatunk. A Szemle rovatban számos könyvismertetést és annotációt találunk.

A harmadik szám elején Nyirkos István Lönnrot Eliasról, a Kalevala gyűjtőjének életútjáról és tevékenységéről ír születésének 200. évfordulója alkalmából. Voigt Vilmos ugyanerről a témáról ír Jumienko - egy igazán újszerű intézmény a kalevalai kultúra megismertetése

c. tanulmányában. Lux Éva A sámándombok és hímes tojások. Rokonítható jelenségek a sámándombok és a magyar hímes tojások díszítményeiben c. tanulmányát gazdag illusztrációval egészíti ki. Csáki Éva a kaukázusi körtefa-kultuszt ismerteti, Szőke Anna a szakrális tárgyak szerepét mutatja be egy bácskai magyar falu vonatkozásában, Lévai Béla Béla egy XIX. századi szőlőskerti jegyzőkönyvben található metainformációs elemekről értekezik, A. Molnár Ferenc egy Csokonai és egy cigányanekdotához közöl újabb adatokat, Dankó Imre az akai (-zsákai) vörösbarátokról, Deák Ferenc pedig a gyászjelentőlapoknak a csemátoni temetési szokáskörben betöltött szerepéről ír. A sort Pántya Julianna történeti Bihar vármegye járásaival foglalkozó tanulmánya zárja. A Jubileum c. rovatban Varga Gyula a 75 éves Janó Jánost, Cseri Miklós a 70 éves Füzes Endrét, Ujváry Zoltán a hatvan esztendős Kosa Lászlót, S. Lackovits Emőke a hatvanéves Selmeczi Kovács Attilát, Szilágyi Miklós a 60 éves Hoppál Mihályt, H. Csukás Györgyi a hatvanéves Kecskés Pétert, s végül Németh Péter pedig az ugyancsak életének hatvanadik esztendejébe lépett Selmeczi Lászlót köszönti. Ebből a számból sem hiányzik az új könyveket bemutató Szemle c. rovat.

A negyedik számban Bathó Edit a jász főkötőt mutatja be gazdag képanyaggal, majd Ujváry Zoltán a hiedelemkutatók által is jórészt elfeledett, Pucz Antal 1822-ben megjelent Babonák ellen című könyvét taglalja. Bánkiné Molnár Erzsébet XVIII. századi helyzetkép a Jászkun Kerület cigányságáról, Szilágyi Miklós: Tiszafüred és környéke a néprajzi kutatásokban, Dankó Imre: A debreceni favágószék c tanulmányát követően Örsi Julianna a rendszerváltást után megvalósult kutatóútjairól számol be. Bartha Elek XIX. századi adatokat vonultat fel a halotti búcsúztatók ismeretéhez. A Miscellanea rovatban ugyancsak Bartha Elek méltatja a Szent Márton-kutatás új eredményeit Lőrincz Zoltán munkáinak tükrében, Dankó Imre pedig a tárcsás szalonnasütésről közöl érzékletes leírást. Ujváry Zoltán öt rövidebb tanulmánya követi a sort (Pálóczi Horváth Adám német gúnyoló verse egy kéziratos könyvben, Mátyás ugrása, Még-egy változat a fancsali feszületről, Vers a házasságról, Szent Péter farsangol). Dankó Imre Egy érdekes XVIII. századi adalék a szlovák olejkárok külföldi, mint magyar gyógyítók szerepléséhez c. írását követően Bihari Nagy Éva falucsúfolókhoz közöl adatokat, valamint az üvegáruló tótról ír a Vasárnapi Újságban 1872-ben megjelent cikk és kép alapján. Legvégül a Janó János által 1962-ben a Bács-Kiskun megyei Szánkon lejegyzett Két jóbarát c. népmesét olvashatjuk. Az In memoriam rovatban a november elsején elhunyt Balassa Iván emlékét idézi Dankó Imre. Bellon Tibortól pedig Szilágyi Miklós és Horváth Lász-158