Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2000-2001 - Acta Ethnologica Danubiana 2-3. (Dunaszerdahely-Komárom, 2001)
2. Szemle
40. Ujváry Zoltán: Születéstől a halálig. Az emberélet fordulóinak szokásai Lévárton és Deresken. 1993, 260 p. 41. Faggyas István: A cigányzene Gömörben. 1993, 132 p. 42. Dobosy László: Templomok a magyarországi Gömörben. 1993, 172 p. 43. Makoldiné Papp Gizella: Hímestojások Gömörben. 1994, 204 p. 44. Zsupos Zoltán: Történeti-néprajzi források Gömörből a XVIII-XIX. századból. 1994, 245 p. 45. Dobosy László: Susa. Fejezetek a község néprajzából. 1994, 150 p. 46. Bartha Elek: Halotti búcsúztatók a dél-gömöri falvak folklórjában I. 1995, 154 p. 47. Bartha Elek: Halotti búcsúztatók a dél-gömöri falvak folklórjában II. 1995, 405 p. 48. Ujváry Zoltán: Egy földműves szólásai és közmondásai. 1996, 450 p. 49. Zsámbok Tamás: Fejezetek Nagybalog néprajzából. 1996, 116 p. 50. Keményfi Róbert: A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai rajza. A vegyes etnicitás és az etnikai határ kérdése. 1998, 296 p. 51. Nagy Janka Teodóra: Jogi néphagyományok két gömöri faluban. 1998, 146 p. 52. Viczén István: Fejezetek két Túróc-völgyi falu - Deresk és Lévárt - néprajzához. 1998, 130 p. 53. Ujváry Zoltán: Folklór fejezetek Gömörből. 2000, 319 p. 54. Molnár Mihály: Sírfeliratok a magyarországi Gömörben. 2000, 130 p. 55. Varga Gabriella: Fejezetek Feled néprajzához. 2000, 102 p. Sarmela, Matti: Finnische Volksüberlieferung. Atlas der finnischen Volkskultur 2. Aus dem Finnischen übersetzt von Tuuli Mahringer, Ingrid Schellbach-Kopra, Gabriele Schrey-Vasara und Richard Semrau. Münster - New York - München - Berlin: Waxmann, 2000, 311 p. + 99 térkép A finn néprajzi kartográfia kezdetei 1923-ig nyúlnak vissza, amikor a Finn Földrajzi Társaság Finnország éppen elkészítendő földrajzi atlaszához a néprajzkutatóktól néprajzi jelenségek elterjedését bemutató térképlapokat kért. Az új atlaszban ily módon hat olyan térképlap került, amelyek bizonyos néprajzi jelenségek (mint például a csónaktípusok, közlekedési eszközök, épülettípusok, mezőgazdasági szokások, ételféleségek stb.) elterjedését mutatták. Nagyjából ezekben az években kezdődtek el a Finn Nyelvjárási Atlasz előmunkálatai is, amelyeknek kézzelfogható eredménye 1940-re lett. Mindezzel párhuzamosan, a német néprajzi atlaszmunkálatok hatására Kustaa Vilkuna irányításával Toivo Vuorela elkezdte egy finn néprajzi atlasz előmunkálatait. Az első húsz térképlap 1940-re készült el, s egy néprajzi konferencia keretében bemutatásra is került. A háborús események azonban lehetetlenné tették a munka folytatását, így az megtorpant, s csak 1962-ben vett újabb lendületet. Ekkor Toivo Vuorela memorandumának hatására indultak meg egy néprajzi/etnográfiai (értsd: a tárgyi kultúra jelenségeit vizsgáló) és egy folklorisztikai atlasz előkészítő munkálatai. Ugyanekkor vetődött föl egyébként egy újabb dialektológiai és egy helynévatlasz elkészítésének a gondolata is. Másfél évtized múltán a Finn Irodalmi Társaság gondozásában, Toivo Vuorela a szerkesztésében, billingvis (finn-német) kiadásban megjelent a Finn néprajzi atlasz első kötete, amely az ún. anyagi kultúra jelenségeit kíséri figyelemmel (Atlas der finnischen Volkskultur I. Helsinki 1976). Ezután még két évtizednek kellett eltelnie, míg napvilágot láthatott az ún. szellemi kultúrát (tehát az egyes folklórjelenségeket) tárgyaló kötet. Először finnül (1994), majd hat év múltán németül is. Amíg az első kötet szerkesztője, a bevezető tanulmány írója 244
