Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2000-2001 - Acta Ethnologica Danubiana 2-3. (Dunaszerdahely-Komárom, 2001)

2. Szemle

Ottótól számítjuk, minden következő etnográfus nemzedékben akadtak folytatói. Közéjük tartozik Selmeczi Kovács Attila is, aki olyan tárgyról irt monográfiát, melynek előzménye a prehisztorikus korig tekint vissza, maga az eszköz az ókori mediterrán Európa találmánya, utóbb egész földrészünkön elterjedt s végül az utóbbi két-három évszázadban a paraszti lel­tár archaikus darabjává vált. A monográfia három fő részre tagolódik: az első a tárgy történeti rétegeit mutatja be, egyúttal történeti összehasonlitó elemzés is, a második a recens anyag rendszerezése, az “esz­közhasználat” című harmadik nagy rész az előző kettőhöz viszonyítva nem homogén, funk­cionális leírással indul, aztán túlnyomólag történeti és elméleti kérdéseket vet föl. A széles­körűen gazdag anyag, és a belőle a szerző által levont következtetések továbbgondolásra ösz­tönöznek és újabb problémákat vetnek föl. Ezek öt pontban összefoglalva a következők: 1. A tipológiát gondos és aprólékos magyarázatok, szemléletes illusztrációk kísérik, me­lyek nélkül nehéz volna megérteni a szerkezeti vázlatokat. Azt is tanúsítják, amire a szerző különben rámutat, hogy a kézimalom megkonstruálásától technikai fejlődése majd visszafej­lődése során használatának megszűntéig keveset változott. Pontosabban: annak ellenére sem változott az őrlés elve, hogy időközben kisebb-nagyobb szerkezeti módosításokkal segítették az őrlemény finomodását és az erőátvitel hatékonyságát. Tulajdonképpen egyazon elv mű­ködtette az ókortól ismert, emberi erővel vagy állatokkal hajtott szárazmalmokat és a vízimal­mokat is. Az őrlésben döntő eszközváltás a malom föltalálása előtt történt, amikor a kövön dörzsölést fölváltotta az egymáson forgó két kő, illetőleg amikor bekövetkeztek a XIX. szá­zadi nagy malomipari újítások. A malomelv fölfedezése forradalmi esemény volt, ám szinte azonnal olyan szerkezet, egyszerű gép jött létre, melynek “veleszületett” adottságai eleve kor­látozták átalakítási lehetőségeit. Később csak apróbb innovációkat lehetett rajta végrehajtani. Ezáltal a kézimalom az európai civilizáció nagy múltú eszközállományának legstabilabb da­rabjai közé tartozik. 2. Selmeczi Kovács Attila a kézimalomnak a magyar középkorban betöltött fontos szere­pét hangsúlyozza. A liszt és a kenyér a földesúri szolgáltatások sorában valóban a nagymal­mok viszonylag kisebb jelentőségére utal. Ugyanakkor - különösen a késő középkorban - a magyarországi oklevelek sűrűn emlegetik a vízimalmokat, mint adományok, hatalmaskodá­sok, öröklések, adás-vételek tárgyát. A molnárok jelentékeny csoportja nemesrendű. Nem­csak a malmok, a malomhelyek is évszázadokon át becsben állnak. Vajon a kézimalmokkal századokon áthúzódó párhuzamosságnak milyenek lehettek a belső arányai? Részletes vizs­gálatok hiányában csupán felvetésként jegyezhetjük meg, hogy a nagymalmok fontosságának növekedése végső soron üzemszervezeti változásokra megy vissza. Vagyis, amikor a kereslet különböző okú emelkedése nyomán a szemesgabona termesztése mind arányában, mind mennyiségében azt szükségessé teszi, akkor a nagymalmok túlsúlyba kerülnek. Ugyanígy föl­vethető, hogy a kézimalmok csökkenő jelentőségű, de még hosszú ideig tartó használatának szintén üzemszervezeti okai voltak. A viszonylag kisbirtokon egzisztáló vegyes gazdaságban szükség lehet kézimalmok működtetésére. Az már konkrét helyzetalakulások kérdése. Hogy ez mennyiben szolgálja közvetlenül az emberi táplálkozást. 3. Visszatérve a kézimalom történetének első szakaszára, föltalálásának és elterjedésének fontosságát nem lehet túlbecsülni. Könnyített az emberi táplálkozás hatásfokán, ezáltal de­mográfiaijelentősége is volt. Konstrukciójának és használatának stabil volta föltételezi a hoz­zákapcsolódó táplálkozási szokások konzervativizmusát. Vajon az újkorban a kézimalmok használatban maradása a táplálkozáskultúra függvénye volt-e vagy fordítva, ha már nem ga­bonaliszt, csupán darabkészitő funkcióban működtették, bizonyos ételek és ételkészítő tech­nikák fennmaradását tette lehetővé vagy éppen az utóbbihoz ragaszkodva, tartották üzemben? Lazábban vagy szorosabban idekapcsolódik még két újabb kérdés. Vajon a kézimalmok ese­239

Next

/
Oldalképek
Tartalom