Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2000-2001 - Acta Ethnologica Danubiana 2-3. (Dunaszerdahely-Komárom, 2001)

2. Szemle

Ottótól számítjuk, minden következő etnográfus nemzedékben akadtak folytatói. Közéjük tartozik Selmeczi Kovács Attila is, aki olyan tárgyról irt monográfiát, melynek előzménye a prehisztorikus korig tekint vissza, maga az eszköz az ókori mediterrán Európa találmánya, utóbb egész földrészünkön elterjedt s végül az utóbbi két-három évszázadban a paraszti leltár archaikus darabjává vált.

A monográfia három fő részre tagolódik: az első a tárgy történeti rétegeit mutatja be, egyúttal történeti összehasonlitó elemzés is, a második a recens anyag rendszerezése, az “eszközhasználat” című harmadik nagy rész az előző kettőhöz viszonyítva nem homogén, funkcionális leírással indul, aztán túlnyomólag történeti és elméleti kérdéseket vet föl. A széleskörűen gazdag anyag, és a belőle a szerző által levont következtetések továbbgondolásra ösztönöznek és újabb problémákat vetnek föl. Ezek öt pontban összefoglalva a következők:

1. A tipológiát gondos és aprólékos magyarázatok, szemléletes illusztrációk kísérik, melyek nélkül nehéz volna megérteni a szerkezeti vázlatokat. Azt is tanúsítják, amire a szerző különben rámutat, hogy a kézimalom megkonstruálásától technikai fejlődése majd visszafejlődése során használatának megszűntéig keveset változott. Pontosabban: annak ellenére sem változott az őrlés elve, hogy időközben kisebb-nagyobb szerkezeti módosításokkal segítették az őrlemény finomodását és az erőátvitel hatékonyságát. Tulajdonképpen egyazon elv működtette az ókortól ismert, emberi erővel vagy állatokkal hajtott szárazmalmokat és a vízimalmokat is. Az őrlésben döntő eszközváltás a malom föltalálása előtt történt, amikor a kövön dörzsölést fölváltotta az egymáson forgó két kő, illetőleg amikor bekövetkeztek a XIX. századi nagy malomipari újítások. A malomelv fölfedezése forradalmi esemény volt, ám szinte azonnal olyan szerkezet, egyszerű gép jött létre, melynek “veleszületett” adottságai eleve korlátozták átalakítási lehetőségeit. Később csak apróbb innovációkat lehetett rajta végrehajtani. Ezáltal a kézimalom az európai civilizáció nagy múltú eszközállományának legstabilabb darabjai közé tartozik.

2. Selmeczi Kovács Attila a kézimalomnak a magyar középkorban betöltött fontos szerepét hangsúlyozza. A liszt és a kenyér a földesúri szolgáltatások sorában valóban a nagymalmok viszonylag kisebb jelentőségére utal. Ugyanakkor - különösen a késő középkorban - a magyarországi oklevelek sűrűn emlegetik a vízimalmokat, mint adományok, hatalmaskodások, öröklések, adás-vételek tárgyát. A molnárok jelentékeny csoportja nemesrendű. Nemcsak a malmok, a malomhelyek is évszázadokon át becsben állnak. Vajon a kézimalmokkal századokon áthúzódó párhuzamosságnak milyenek lehettek a belső arányai? Részletes vizsgálatok hiányában csupán felvetésként jegyezhetjük meg, hogy a nagymalmok fontosságának növekedése végső soron üzemszervezeti változásokra megy vissza. Vagyis, amikor a kereslet különböző okú emelkedése nyomán a szemesgabona termesztése mind arányában, mind mennyiségében azt szükségessé teszi, akkor a nagymalmok túlsúlyba kerülnek. Ugyanígy fölvethető, hogy a kézimalmok csökkenő jelentőségű, de még hosszú ideig tartó használatának szintén üzemszervezeti okai voltak. A viszonylag kisbirtokon egzisztáló vegyes gazdaságban szükség lehet kézimalmok működtetésére. Az már konkrét helyzetalakulások kérdése. Hogy ez mennyiben szolgálja közvetlenül az emberi táplálkozást.

3. Visszatérve a kézimalom történetének első szakaszára, föltalálásának és elterjedésének fontosságát nem lehet túlbecsülni. Könnyített az emberi táplálkozás hatásfokán, ezáltal demográfiaijelentősége is volt. Konstrukciójának és használatának stabil volta föltételezi a hozzákapcsolódó táplálkozási szokások konzervativizmusát. Vajon az újkorban a kézimalmok használatban maradása a táplálkozáskultúra függvénye volt-e vagy fordítva, ha már nem gabonaliszt, csupán darabkészitő funkcióban működtették, bizonyos ételek és ételkészítő technikák fennmaradását tette lehetővé vagy éppen az utóbbihoz ragaszkodva, tartották üzemben? Lazábban vagy szorosabban idekapcsolódik még két újabb kérdés. Vajon a kézimalmok ese239