Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2000-2001 - Acta Ethnologica Danubiana 2-3. (Dunaszerdahely-Komárom, 2001)
1. Tanulmányok - Voigt Vilmos: A nyelvsziget jelentése és jelentősége
Nagy, Sándor Kászon 1942 Magyar gyermekeknek magyar nevet adjatok! /Ungarische Vornamen für die ungarischen Kinder!/ Debrecen Penavin Olga 1968-1978 Szlavóniai (kórógyi) szótár /Dialektwörterbuch der ungarischen Sprache in Slawonien (Kórógy)/. I-III. Újvidék 1973 (Hrsg.) Szlavóniai hétköznapok /Ungarisches Alltagsleben in Slawonien/. Újvidék 1981 A nagycsaládszervezet Szlavóniában (Kórógyon) /Die Grossfamilie in Slawonien (Kórógy)/. Újvidék Selmeczi László 1992 Régészeti—néprajzi tanulmányok a jászokról és a kúnokról /Archäologische Studien über die Jaßen und Kumanen in Ungarn/. Debrecen (Folklór és Etnográfia 64)) Voigt Vilmos 1977 Bevezetés a szemiotikába /Einführung in die Semiotik/. Budapest 1985 Ethnographie einer Großstadt: Budapest. In: Großstadt. Aspekte empirischer Kulturforschung. 24. Deutscher Volkskunde-Kongreß in Berlin vom 26. bis 30. September 1983. (Hrsg, von) Theodor Kohlmann und Hermann Bausinger. Berlin, 167-181. (Schriften des Museums für Deutsche Volkskunde Berlin - Band 13) 1990 A folklorizmusról /Vom Folklorismus/. Debrecen (Néprajz egyetemi hallgatóknak 9) 1995 Folklore, Dialectology, and Geolinguistics. Traditiones 24 (1995) 353-367. 2000 A nyelvsziget (szigetkultúra) védelme /Zum Schutz der Sprachinsel (Inselkultur)/. Néprajzi Látóhatár IX/1-2: 55-62. Weber-Kellermann, Ingeborg 1959 Zur Frage der interethnischen Beziehungen in der “Sprachinselvolkskunde”. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde 62: 19-47. 1978 (Hrsg.) Zur Interethnik. Donauschwaben, Siebenbürger Sachsen und ihre Nachbarn. Frankfurt am Main 1986 A “nyelvsziget-néprajz”-ban jelentkező interetnikus viszonyok kérdéséhez. = Ungarischer Text aufgrund von Weber-Kellermann 1959). In: Néprajzi szöveggyűjtemény. II. (Hrsg.) Emese Kovács. Budapest, 107-126. 2000 Nachdruck von Weber-Kellermann 1986. Néprajzi Látóhatár IX/1-2: 11-25. A nyelvsziget jelentése és jelentősége Összefoglalás A “nyelvsziget” fogalma a 20. század német nyelvtudományában, majd néprajztudományában alakult ki. Magyarországon is megismerték a 30-as években, noha ettől függetlenül és eltérően is használták nálunk is a “népsziget” meg a “nyelvsziget” fogalmát. A fasizmus bukása után igen erős kritikával illették e fogalmat, és felhasználását a nacionalista ideológia által. Viszont már az 1950-es évek második felétől kezdve éppen Ingeborg Weber-Kellermann kutatásai (többek között a Tolna megyei Mözs községben) új értelemben is használták e fogalmat. Azóta, mind a német, mind a magyar néprajztudomány használja, azonban megszorítással és óvatosan. Ha tüzetesen megnézzük egy-egy így jellemzett közösség életútját (a dolgozatban a mára Amerikába menekült német “hutteriták” hovatovább majd félezer éves története erre a példa), jól láthatjuk, hogy nem csupán a nyelv, máskor inkább a kultúra, vagy a vallás az ilyen “szigetképződés” igazi oka. Az sem egyszerű kérdés, mikor mit is nevezhetünk többségi nyelvnek vagy kisebbségi nyelvnek. És minden ilyen esetben elképzelhető, hogy ne pusztán a nyelv, hanem az életmód különbségeiről beszéljünk. Ami a történeti sorrendet illeti, azt, hogy melyik népcsoport mióta él egy helyen, megintcsak komplex módon kell ábrázolni, és ily módon nem is olyan egyszerű megmondani, ki is tekinthető egy “szigetkultúra” képviselőjének? Ám, körültekintéssel e fogalom is hasznosítható a mai néprajztudományban is. 221
