Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 1999 - Acta Ethnologica Danubiana 1. (Dunaszerdahely-Komárom, 2000)
Kisebb közlemények - Ág Tibor: A szlovákiai magyar népballada-kutatás múltjából
A dolgozatban közölt értékes információk mellett a zenei lejegyzés megbízhatatlansága zavarólag hat. A pontatlan lejegyzés (kottázás) azonban kétségessé teszi az egész, egyébként értékes anyag hitelességét. Vargyas Lajost Franz Zagiba dolgozatában a Zséréről származó népballadák közül leginkább a Falba épített feleség és a Szégyenbe esett lány érdekelte. Az előbbi azért, mert akkor készült hozzászólni a már egy évszázada tartó „Vadrózsaper” vitájához (Vargyas 1960a). A szégyenbe esett lány balladája viszont a dallam aszimmetrikus ritmusa miatt érdekelte (Vargyas 1960b). Mindkét ballada énekese Zagibánál Földesi Ferencné Elgyütt Ilona volt, akit a gyűjtő 1940-ben „Földesi Ilona 33 éves”-ként jelölt. Mivel az énekest személyesen ismertem, hiszen az 50-es évek elejétől többször is énekelt nekem, főleg lakodalmi dalokat, így szívesen elvállaltam, hogy újból felkeresem, és rákérdezek az említett balladákra. Az eredmény meglepően pozitív volt. A Falba épített feleség (a Kőmíves Kelemen címmel ismert ballada) egy strófájának eléneklése után már kitűnt, hogy a Zagiba által Elindult tizenkét kőműves cím alatt közölt ballada dallama csak fél dallam, tehát egy 12 szótagú sorokból álló négysoros dallamnak csak az első fele. A dallam, az A B szerkezet helyett, A B C C szerkezetű és 5(1)1 sorzárlatú (kadenciájú) dallam. A továbbiakban hasonlítsuk össze a Franz Zagiba által közölt fél dallamot az 1960-ban lejegyzett változattal (1. sz. kotta)\ A szerző a szóban forgó ballada addig publikált változataira utalva megjegyzi, hogy a ballada az egész Balkánon elterjedt, és Dános Erzsébet szerint valószínűleg átvétel (Dános 1938). Vargyas Lajos kutatásai szerint a „Falba épített feleség alapötlete az építőáldozat, ami még Európában is kimutatható a 17. században, a Kaukázusban kapott először költői megfogalmazást és szövegrészietek egyezése bizonyítja az összefüggést a magyar változat és a kaukázusi szövegek között” (Vargyas 1994, 202). Az 1960-ban Zsérén felvett változat, amelyet Vargyas Lajos is közöl (Vargyas 1976,11:13-14) 13 strófából áll (lásd 2. sz. kotta). A ballada Nyitra vidéki honosságát az alsóbodoki változat felfedezése is bizonyítja (Ág-Sima 1979, 15-18). A Halálraítélt húga címmel ismert Fehér László balladája a 16. században Nyugat-Európában vándortémaként élő cselekményt elevenít fel. A kutatók egybehangzó véleménye szerint olasz eredetű, Magyarországon egy 1547-es, Bécsből Sárvárra küldött latin nyelvű levél újságolja először mint megtörtént esetet. Az egész magyar nyelvterületen elterjedt balladatípus. Franz Zagiba dolgozatában 89 sornyi lejegyzett szövegről tesz említést. A mi 1960-ban lejegyzett változatunk 18 strófás, és 78 sorból áll. A Nyitra vidéki magyar községekben 10 változata került elő. A Szégyenbe esett lány - Zagiba dolgozatában Lányom édes lányom cím alatt közölt Fodor Katalina-balladának - rövid tartalma a következő: az anya, az elöl rövidülő, hátul hosszabbodó szoknyáról rájön a lánya terhességére, és hóhérkézre adja. A lány a börtönből madárral vagy angyallal levelet küld kedvesének, de az későn érkezik. Bánatában a fiú öngyilkos lesz. Franz Zagiba, csakúgy, mint a többi balladánál, közli a ballada rövid tartalmát. A leírt tartalom szerint az éhhalálra ítélt leány angyallal küld levelet kedvesének, aki még idejében érkezik. („Die Hilfe kommt noch rechtzeitig”.) Eddig csak egy ghymesi változatot találtam, ahol nem tragédiával végződött a történet. A ghymesi énekes Bányi Antalné Reczika Teréz ( 1899) szerint ő változtatta meg a ballada végét, mert neki így jobban tetszett. Franz Zagiba közlése szerint nem egyedi esetről van szó, hiszen Zsérén is ismerték a vidám befejezésű változatot. Eddig a Zagiba által közölt balladák szövegéről esett szó. A továbbiakban vizsgáljuk meg a balladák dallamát! Mind a Zagiba által publikált fél dallam, mind a később előkerült négysoros változata nem ötfokú (pentaton) dallam, mint azt Franz Zagiba állítja, hanem modális (dór) hangsorban mozog. Változatai Erdélyből ismeretesek (Vargyas 1960a). Franz Zagiba a dallamot „Parlando” tempójelzéssel és 7/8-os ütemben közli. Zavaros az ilyen zenei lejegyzés, mert a parlando előadásmód nem igényli a merev ütembeosztást. Népzenei tájékozatlanságra vall a két 85
