Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 1999 - Acta Ethnologica Danubiana 1. (Dunaszerdahely-Komárom, 2000)
Szemle
folyamán fellépő esetleges felszínességtől, a kartográfiai módszer behatárolt lehetőségeitől) a szerkesztés során a teljességre való törekvéssel igyekeztek kiküszöbölni. Ebben a felhasznált irodalom, a forrásmunkák feltüntetése, a kutatott települések és a kutatást végzők jegyzéke, valamint a tárgy-, helységnévmutató, valamint a nyelvjárási elnevezések mutatója segíti az olvasót. A szlovák néprajzi szakirodalom másik korszakalkotó műve a kétkötetes Szlovákia néprajzi enciklopédiája, ez a szakemberek által régen várt hiánypótló kézikönyv, amely magában foglalja a Szlovákia népi kultúrájában eddig elért kutatási eredményeket. E kiadvány megszületését is sokéves tudományos munka előzte meg. Az 1980-as évek elején Adam Pranda vetette fel e mű megírásának fontosságát, s egyben elkészítette a néprajzi lexikon koncepcióját. A Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetében 1986-ban alakult meg az az önálló kutatócsoport, amelyet a néprajzi enciklopédia megszerkesztésével bíztak meg. Adam Pranda halála után az enciklopédia felelős szerkesztője Ján Botík lett. Ő az enciklopédia tervezetének a szerzője, a szerzői munkaközösség az ő vezetésével készítette el a szócikkek jegyzékét és a mű módszertani útmutatóját. 1989-től a kiadvány felelős szerkesztője Peter Slavkovský lett, aki 1995-ben sikerrel zárta le a kutatócsoport munkáját. Szlovákia néprajzi enciklopédiája a Matica slovenská megalakulásának 130. évfordulója alkalmából jelent meg. A művet a néprajzzal foglalkozó szakembereken kívül haszonnal forgathatják a téma iránt érdeklődő olvasók is. Tudományos-ismeretterjesztő formában az olvasók széles köre számára teszi hozzáférhetővé elődeink kultúráját és életmódját, ennek anyagi és szellemi megnyilvánulásait, az ember értékrendjét, természethez fűződő viszonyát, az emberi társadalom formáit stb. Az enciklopédia jelentős előrelépést jelent mind a néprajztudomány, mind a művelődéstörténeti kutatás terén. Az enciklopédia szerkesztőbizottságának elsődleges feladata a néprajz egyes tárgyköreibe tartozó ismeretanyag rendszerezése volt. A feldolgozás során a szócikkeket öt tematikus területre és 31 lexikális csoportra osztották. Az első csoportot azok a szócikkek alkották, amelyek a néprajztudomány történetével és elméleti kérdéseivel foglalkoznak, többek között a következő témaköröket érintve: elmélet és módszertan, az etnográfia és a folklorisztika története, Szlovákia etnikai fejlődése és szerkezete, a néprajz segédtudományai stb. A néprajztudomány tárgyköreit négy nagy csoportra felosztva dolgozták fel. Ezek: az anyagi kultúra, a társadalmi kultúra, a szokáskultúra és a szellemi kultúra. Az anyagi kultúrával foglalkozó tematikus területet a következő témakörök töltötték ki: növénytermesztés, legelő- és rétgazdálkodás, állattartás, gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás, háziipar, kézműipar, szállítás és közlekedés, kereskedelem, táplálkozás, öltözködés, település, építkezés, házbelső. A társadalmi kultúra tematikus területei a következők: család, rokonság, szokásjog, erkölcs, faluközösség, a munkásréteg kultúrája. A szokáskultúra gazdag tárgykörének egyes témáit így osztották fel: népi hiedelmek, világkép, népi vallásosság, évközi szokások, a munkához fűződő szokások, az emberi élet szokásai, népgyógyászat, mértékek. A következő témákat a szellemi kultúra tárgykörébe sorolva dolgozták fel: elméleti kérdések, szokásfolklór, népköltészet, népzene, néptánc és népművészet. A szócikkek megírásában több mint 140 szerző vett részt, köztük Szlovákia különböző vidékein dolgozó néprajzos szakemberek, muzeológusok, nyelvészek. A szerzők feladata az egyes témák szócikkeinek komplex kidolgozása volt A mű monumentalitását bizonyítja az is, hogy adatbázisának bírálatát témakörökre bontva 26 szakember végezte. Szlovákia néprajzi enciklopédiája a maga szótárszerű jellegével a teljes szlovákiai néprajzi anyag bemutatására törekszik, szem előtt tartva a történeti és társadalmi összefüggéseket. A néprajztudomány kutatási módszereit alapul véve az enciklopédiában található adatok elsősorban a 19. század második felétől a 20. század első feléig felölelő időszakot tárgyalják. Az egyes szócikkek összefoglalják az eddig elért eredményeket. Az enciklopédia előmunkálatai során fény derült azokra a témákra is, amelyek eddig csak részlegesen voltak felkutatva. Ezáltal természetesen a szlovákiai néprajztudomány távlati lehetőségei is világosabbá váltak. Az előkészületi munkálatok során jó alkalom nyílt az etnográfia és folklorisztika eszköztárának kiértékelésére, a tudomány különböző ágazatában oly régen hiányolt egységes szakterminológiának a kialakítására és a néprajz fogalom- és tárgyköreinek pontos meghatározására. Az előmunkálatok során összegyűlt adatok nagymértékben bővítették a SZTA Néprajzi Intézetének tudományos-információs adatbázisát. Mindemellett az enciklopédia nem egy végérvényesen lezárt mű. Az újabb kiadása a néprajztudomány új ismereteivel, eddig még fel nem kutatott témáival bővülhet majd, hiszen a népi kultúra egy élő, állandó fejlődésben lévő tudományág. Ezt hangsúlyozza a kiadvány előszavában Peter Slavkovský is, aki az olvasó figyelmét a következőkre hívja fel: „...az enciklopédia használata során tudatosítanunk kell két alapfontosságú tényezőt, amelyek jelentősen befolyásolták a mű végső formáját: ez a megengedett terjedelem 115
