Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 1999 - Acta Ethnologica Danubiana 1. (Dunaszerdahely-Komárom, 2000)
Szemle
Acta Ethnologica Danubiana 1 (1999), Komárom-Komárno Etnografický atlas Slovenska (Szlovákia néprajzi atlasza]. Tud. főszerk. Soňa Kovačevičová. Bratislava, 1990, Veda, 124 p. 535 térkép. Encyklopédia ľudovej kultúry Slovenska. 1-2. [Szlovákia néprajzi enciklopédiája. 1-2. köt.] Szerk. Ján Botík-Peter Slavkovský. Bratislava, Veda, 1995, 872 p. A szlovák néprajztudomány az 1990-es évek első felében két nagyszabású munkát tett le a szakmai és a nagyközönség asztalára, mintegy lezárva a szlovák néprajztudomány egy jelentős korszakát. 1990-ben Szlovákia néprajzi atlasza, 1995-ben pedig Szlovákia néprajzi enciklopédiája jelent meg, mindkettő a Veda Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A néprajzi atlasz esetében fontos szerepet töltött be a Szlovák Kartográfia Kiadóvállalat is. A Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének tudományos munkatársai méltán lehetnek büszkék e két munkára. Az ötlet - kidolgozni és kiadni Szlovákia néprajzi atlaszát - az 1960-as években született meg, melynek célja Szlovákia népi kultúrája jelenségei fejlődésének speciális kartográfiai módszerekkel történő térképes bemutatása volt. A hosszú távú munkához az atlasz főszerkesztőjének, Soňa Kovačevičovának sikerült az SZTA Néprajzi Intézetének tapasztalt, illetve fiatal, ambiciózus munkatársaiból egy olyan munkacsoportot létrehoznia, amely csaknem két évtizeden keresztül intenzíven dolgozott az anyagon. Ebbe a munkába 35 további intézmény munkatársai (néprajztudósok, nyelvészek, muzeológusok, történészek, térképészek, geográfusok, népművelők, népművészek és mások) is bekapcsolódtak. Ezek a szakemberek a már megjelent két hazai atlasz (a Szlovák Szocialista Köztársaság atlasza és A szlovák nyelv atlasza) munkálatai során hasznos tapasztalatokat szereztek. Ugyanakkor konzultációkat folytattak más európai (szovjet jugoszláviai, magyar, lengyel) néprajzi atlaszok készítésével foglalkozó munkacsoportokkal is. Ennek az együttműködésnek az igazi hozadékát az jelenti, hogy tágabb európai kontextusban gondolkodva módunk nyílik az egyes néprajzi jelenségek összehasonlítására. A tulajdonképpeni munka megkezdését hosszú előtanulmányok előzték meg. A munkafolyamat három szakaszban valósult meg. Az első szakaszban a szlovák néprajztudomány addigi eredményeiből kiindulva sor került a népi kultúra egyes tárgyköreinek aprólékos vizsgálatára, elsősorban etnokartográfiai módszereknek segítségével. A népi kultúra egyes jelenségeinek időbeni és térbeni összegzése jó segítségül szolgált a megfelelő kérdőívek elkészítéséhez. A háromkötetes kérdőív a hagyományos népi kultúra 170 témakörét érinti, amelyet Szlovákia 250 - nagy gonddal kiválasztott - településén töltöttek ki. A szlovák településeken kívül olyan községeket is kiválasztottak, amelyekben a lakosság többségét valamely nemzetiség alkotja. Ennek eredményeképpen 37 magyar, 17 ruszin, 4 goral és 3 volt német településen is megvalósult a kérdőívek kitöltése. A szlovákiai magyarság népi kultúráját reprezentáló kiválasztott helységek az egyes mikrorégiókban a magyar lakosság számbeli arányát követik, bár a választásnak nem mindig sikerült a népi kultúra helyi jellegzetességének kidomborítását követnie. Nem róható fel hiányosságként azonban, hogy némely vidékeken előnyben részesültek azok a települések, amelyek néprajzi vonatkozásai jelentős migrációs, ill. kolonizációs folyamatokra mutatnak rá. A szlovákiai magyarság néprajzi sajátosságainak feltérképezésére sor került az 1987-ben kiadott Magyar néprajzi atlasz keretén belül is, amelyben 31 kutatási pont van megjelölve. Ezek közül 14 megegyezik a Szlovákia néprajzi atlaszában találhatókkal. E két atlasz anyaga sok azonos kérdés kutatásában és térképre vitelében hasznos adatokat tár elénk. Szlovákia néprajzi atlaszának munkálataiba nagy számban bekapcsolódtak az ország vidéki múzeumainak néprajzkutatói, a pozsonyi Comenius Egyetem néprajz szakos hallgatói. És természetesen az adatközlők, akik segítsége nélkül ez a mű nem jöhetett volna létre. Az eredmény: félmillió katalogizációs lap, 24 000 fekete-fehér fényképfelvétel, 4000 színes diapozitív és 1000 rajz lett. Az összegyűjtött anyag feldolgozása után a munka könyv alakban történő kiadásához szükséges előkészületek 1981-ben indultak meg. A munka második szakaszában az adatok statisztikai és kartográfiai kiértékelésének céljából 2400 térkép készült el. A munka befejező szakaszában jelentős szerepet kaptak a térképészeti és nyomdai munkálatok, és végül 535 térkép és 42 grafikon töltötte meg Szlovákia néprajzi atlaszát.. Az atlasz tartalma 6 témakörre, 20 fejezetre és 86 alfejezetre oszlik. A bevezetőben (Ján Pravda szerkesztésében) megtaláljuk Szlovákia általánosan ismert földrajzi térképeit, továbbá térképre vetítve azokat az adatokat, amelyek az 113
