Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 1999 - Acta Ethnologica Danubiana 1. (Dunaszerdahely-Komárom, 2000)

Kisebb közlemények - Harkai Imre: A szálláskertes település mint a vajdasági településszerkezet evolúciós eleme - Ujváry Zoltán: Királyfia Kis Miklós

Acta Ethnologica Danubiana 1 (1999), Komárom—Komárno Királyfia Kis Miklós Ujváry Zoltán A népmesék egyik típusára való utalást vélhetünk Bornemissza Péter Ördögi kísértetek negyedik prédikációjában: „De jaj, mióta hazugságot súgva ama ravasz kígyó és sárkány, az mi első szüléink füleibe, és annak helyt adának, azóta immár csak mind hazugságnak, hallgatására és hívságos mulatságra vágyódnak mindennek fülei, tisztátlan és fajtalan beszédnek hallgatására, hazug és álnok tanácsra, hamis és eretnek tanításra, rágalmazók, gyalázók, fondrolók, sugarlásaira, trágár és penészes csúfságra, bába beszédre álnokul költött fabulákra, Király fia kis Miklósról, poéták óriásiról, Appolóniusról, és egyéb hívságokról, virág és szerelem énekek hallgatására, lant, síp, dob, trombita szóbeli haja hujára, és temény ezer csácsogásokra.” A Királyfia Kis Miklós meséje Solymossy Sándor1 szerint a Táltospárbaj és tejfürdő típusba tartozik (aaTh 3228. Berze Nagy 328.1.), amelynek keleti párhuzamait részletesen kimutatja. A mesei cselekmény bennünket Bornemisszával összefüggésben kevésbé érdekel, mivel tőle a mai hős nevén kívül semmit nem tudunk meg, csak ez esetben is az elítélő hang nyilvánul meg az álnokul költött fabulákról. A név közmondásokban, szólásokban, beszédfordulatokban élt tovább évszázadokon át.2 Jelentéstartalma közismert lehetett. Erre mutat az, hogy levelezésben is előfordul. Királyfia Kis Miklósra való hivatkozás a tárggyal összefüggésben az olvasó számára nyilvánvalóan példázatként, a mondanivaló nyomatékosítójaként szolgált. Ide vonatkozóan egy levélrészletet idézünk. A levelet 1591-ben keltezték. A Zichy család zsélyi levéltárában maradt fenn.3 Mai helyesírás szerint: „Uram megbocsáss, hogy biztomban kegyelmednek nagy bosszúságomról és háboruságimról panaszkodom, mert tudod, ha akarod urunknál könyörgésemben nagy segítségben lehetsz, kit ha Uram cselekedel velem, ide jártában király fia Miklósként, az mint gyermekkoromban hallottam beszédben, meg igyekezem szolgálnom, én nem leszek háládatlan szolga barátja kegyelmednek jó törekedéséért.” A szövegkörnyezetből kitűnik, hogy a levélíró, bizonyos Kereki János segítséget kér a címzettől, Tatai Istvántól, akinek a közbenjárásáért a szolgálatát ajánlja fel úgy, mint Királyfia Kis Miklós. Ebben az összefüggésben a mesei hős neve pozitív értelmű. A névvel kapcsolatos jelentésváltozásra több példa mutat. A variálódás napjainkig megfigyelhető. A szólás- és közmondásgyűjteményekben Királyfia Kis Miklós már szinte a kezdetektől szerepel. Csak néhány példára utalunk. Baranyai Decsi János Adagiorumában (1598) így olvassuk: Fabula Milesia Király fia Kis Miklós beszéde. A későbbi gyűjtemények hasonló formában közük (Szenczi Molnár Albert 1604; Pápai Páriz Ferenc 1708; Kis Viczay 1713; Szirmay 1805 stb.). Talán nem érdektelenek a 19. századi közmondásgyűjtemények adatai. Ezek forrásként Dugonics András Magyar példabeszédek és jeles mondások című gyűjteményére (1820) utalnak. így pl. Erdélyi János a Magyar közmondások könyvében (1851) a 4515. szám alatt a következő mondás áll: Királyfia Kis Miklós beszéde. Magyarázatul írja: „ Dugonics szegedifinek írja, tulajdonképpen 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom