Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1941. (60. évfolyam 1-27. szám)
1941-11-13 / 24. szám
tovább is használhassák. A főszolgabíró (m. város polgármestere) mint az apaállatvizsgáló bizottság elnöke azonban, ha később mégis rokontenyésztésről szerez tudomást, köteles a kiadott engedélyt azonnal visszavonni. (3) A használati idő letelte után, ha az nem hosszabbíttatott meg, vagy ha az előbbiek alapján kiadott engedély visszavonatott, a még lenyészképes és megfelelő minőségű apaállatot a lehetőség szerint más község (m. város, vagy városrész, határrész) köz- tenyésztésében kell elhelyezni, ahol a rokon tenyésztés veszélye nem áll fenn. (4) A használati idő korlátozása nem vonatkozik azokra az apaállatokra, amelyeket kizárólag hivatalosan ellenőrzött és törzskönyvelt nőivarú állatokhoz használnak és igy ezeknél a rokontenyésztést minden kétséget kizáróan el lehet kerülni. 308. oldal. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 24. szám. Az apaállatok okszerű használata. 8. §. (1) Az apaállat naponta legfeljebb két nőivarú állatot fedezhet. A két nőivarú állat fedeztetése között legalább hat órai időköznek kell lenni. (2) A nőivarú állatot egy napon belül rendszerint csak egyszer szabad fedeztetni. Kivételesen a sertéseknél a többszöri fedeztetést is meg szabad engedni. (3) Az ellenőrzött egyedi fedeztetés alkalmával az előbbi bekezdésben foglaltak megtartása kötelező, a csoportos és szabadfedeztetésnek a 3. §-ban megengedett eseteiben azonban csak annyiban, amennyiben a gyakorlatban az megvalósítható. Fedezfetési jegy. 9. §. (1) A jelen szabályrendelet hatálybalépésétől számított harminc nap eltelte után minden olyan esetben, amikor a 3. §. (1) bekezdésében említett ellenőrzött egyedi fedeztetés kötelező, a nőivarú állatot csak a íedeztetésí jegynek az apaállatgondozó részére való átadása után lehet köztenyésztésre szolgáló apaállathoz engedni. Ezért minden nőivarú állat tulajdonosa köteles a fedeztetést megengedő és igazoló jegyet előzetesen beszerezni. (1.—15. számú minta.) (2) A fedeztetési jegyet a községi (m. városi) marhalevélkezelő állítja ki, tekintet nélkül arra, hogy a köztenyésztésben álló apaállatnak ki a tulajdonosa. (3) A fedeztetés! jegyek űrlapjai az 1.—15. számú minta szerint készülnek és pedig: tehenek után kék, bivalytehenek után zöld, anyakancák után rózsaszínű, anyajuhok után sárga, anyakecskék után narancsszínű papíron. (4) Minden jegy három (A, B és C) lapból áll, amelyek közül az A) a fedeztetésre ad engedélyt, a B) a fedeztetés megtörténtét igazolja, mig a C) a fedeztetés eredményének ellenőrzésére szolgál. A jegyek sorszámmal vannak ellátva olymódon, hogy az egy jegyhez tartozó lapok sorszáma egyforma. A jegyek űrlapjai tömbökbe vannak fűzve i
