Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1941. (60. évfolyam 1-27. szám)
1941-11-13 / 24. szám
24. szám. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 309. oldal. és pedig oly módon, hogy az A) és B) lap kiszakítható, míg a C) lap rögzített. Egy tömb 50 jegyet, illetve 150 lapot tartalmaz. (5) A fedeztetési jegyek űrlapjainak elkészíttetéséről és a marhalevélkezelőnek a szükséges ürlaptömbökkel való ellátásáról a törvényhatóság gondoskodik. A fedeztetési jegyek űrlapjait kezelés szempontjából a község (m. város) értékeivel és számadási okmányaival azonos természetűnek kell tekinteni. (6) A fedeztetési jegyek kiállítása díjmentes. A fedeztetési jegy az első fedeztetéstől számított négy hónapig érvényes. Egy fedeztési jegy alapján csak egy nőivarú állat fedeztethető és pedig négy hónapon belül legfeljebb háromizben. A fedeztetési jegy érvényessége szempontjából a sertéseknek egy napon belüli többszöri fedeztetése (8. §. (2) bek.) egy fedeztetésnek számit. (7) A fedeztetési jegy három lapját másolópapír közbeiktatásával olvashatóan kell kitölteni. A marhalevélkezelő csupán a nőivarú állat tulajdonosának nevét és házszámát, valamint az ivarzó nőivarú állat nevét, színét és korát (esetleg ellenőrzési számát) feltüntető rovatokat tölti ki, azutan a jegy kiállításának helyét és idejét bejegyzi, s a fedeztetési jegyet névaláírásával, valamint pecséttel látja el. Az ilymódon kitöltött fedeztetési jegynek A) és B) lapját az anyaállat tulajdonosának kell kiadni, mig a C) lapja a fedeztetés eredményének ellenőrzése végett a marhalevélkezelő őrizetében marad, ahol azt mint számadási okmányt kell megőrizni. (8) Az olyan tehén és üsző után, amelyre nyolc hónapon belül, továbbá az olyan koca, nőivarú juh és nőivarú kecske után, amelyre négy hónapon belül már állítottak ki fedeztetési jegyet, uj jegyet csak abban az esetben szabad kiállítani, ha a nőivarú állat tulajdonosa állatorvos igazolásával bizonyítja, hogy a nőivarú állat egészséges és különösen nem szenved olyan betegségben, amely a fogamzást vagy a rendes ellést akadályozza, illetőleg az apaállat egészségét és nemzőképességét veszélyezteti, s igy állategészségügyi szempontból a fedeztetésnek akadálya nincs. Ezért a fedeztetési jegyek kiállítása előtt a marhalevélkezelő köteles megállapítani azt, hogy a kérdéses nőivarú állat után az utolsó nyolc, illetőleg négy hónap alatt állitottak-e ki fedeztetési jegyet és hogy a kért jegy kiadásához az előbbiek szerint állatorvosi igazolványra nincs-e szükség. A megállapítás lehetővététele végett a kiadott fedeztetési jegyekről a szükséghez képest nyilvántartást kell vezetni. (9) A nőivarú állat tulajdonosa a fedeztetési jegy A) és B) lapjait fedeztetés előtt átadja az apaállátgondozónak. Az apaállatgondozó először megvizsgálja a fedeztetési jegy érvényességét és azután megállapítja, hogy a jegy az elővezetett nőivarú állatra vonatkozik-e. A fedeztetési jegy elfogadása esetén az apaállatot az előirt rendelkezésnek megfelelően a nőivarú állathoz engedi. A fedeztetés után a fedeztetési jegy AJ és B) lapjának a fedeztetésre vonatkozó üres rovatait másolópapír közbeiktatásával olvashatóan kitölti, a beirt adatok valódiságát pedig aláírásával igazolja. Minthogy ugyanazzal a fedeztetési jeggyel ugyanazt a nőivarú állatot csak háromizben szabad az apaállathoz vezetni, ezért vigyázni kell arra, hogy az apaállatgondozó a fedeztetésre használt apaállat adatait és a fedeztetés idejét minden egyes alkalommal a fedeztetések számának pontosan megfelelő római számú (I., II., vagy III.) függőleges rovatba irja be. (10) Ugyanazt a nőivarú állatot harmadízben csak abban az esetben szabad fedeztetni
