Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1930. (49. évfolyam 1-53. szám)
1930-09-25 / 40. szám
290. oldal SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 40. szám anyaállataival való párosítás céljára átengedi. Ettől az 1927 évi XXV. t.-c.-ben is körülirt kivételes esettől eltekintve, minden más esetben, midőn a párosított him és nőstény állat különböző személyek tulajdonában áll, köztenyésztésről van szó. így köztenyésztésnek kell tekinteni azt is, ha valamely apa- állattulajdonos (birtokos) állattartás jogával szegődött éves alkalmazottai részére az Ugyan saját tulajdonában levő, de nem a saját anyaállataihoz használt apaállatát engedi át, habár saját anyaállataihoz használt apaállatát, de nem állattartás kikötésével szegődött éves, hanem bármi más alkalmazottainak engedi át. Magántenyésztés tehát s igy nem esik e szabályrendelet határozmányai alá az előző bekezdésben említett s a köztenyésztés fogalmával az 11927. évi XXV. t.-c. által is kivett eset, valamint az ugyanazon tulajdonos (birtokos) tulajdonában levő him és nőstény állatok párosítása. Az olyan kivételesen indokolt esetben, amidőn valamely tiszta vérü tenyészet részére hasonló tiszta vérü köztenyésztésre használt és jogosított apaállat rendelkezésére nem áll s „a továbbtenyésztésre csak egy hasonló tiszta vérü magántenyésztésben álló, köztenyésztésre nem használt és igy köztenyésztésre nem is jogosított apaállat lenne felhasználható, az anyaállat tulajdonosának indokolt kérelmére a m. kir. földművelésügyi miniszter a párosítást megengedheti. Az engedély elnyerése iránt előterjesztett kérvényt a vármegye alispánja a vm. m. kir. gazdasági felügyelőség javaslatával terjeszti fel a miniszterhez határozathozatal céljából. óAnyaállattulajdonosok (birtokosok) állataikat a lakhelyükre illetékes elsőfokú köz- igazgatási hatóság által indokolt kérelem folytán kiállított engedély alapján más területen köztenyésztésben álló, de azonos te- nyészirányu apaállattal is fedeztethetik. 3. §. A köztenyésztésre szánt apaállatok vizsgálata rendes vagy pótvizsgálat, vagy rendkívüli vizsgálat. Mindazok (városok, községek, birtokosságok, társulatok, egyesületek, magánegyének stb.), lakik a tulajdonukban (bhfokukban) álló him állatot köztenyésztésre szánják, kötelesek ezt a szándékukat az illetékes községi vagy körjegyzőnek (polgármesternek) minden év szeptember hó 1—15-ig bezárólag szóval vagy Írásban bejelenteni. A községi vagy körjegyző (polgármester) a nála megtett bejelentésekről a jelen szabályrendelethez csatolt I. számú »Bejelentő- lap« beosztásának megfelelően összeállított kimutatást szerkeszt két példányban és a kimutatás I. példányát szeptember hó 25. napjáig megküldi az illetékes járási (városi) m. kir. gazdasági felügyelőnek. A iárási ^városi) m. kir. gazdasági felügyelő a hozzá beérkezett kimutatások alapján a járási (városi) m. kir. állatorvossal 'egyetértőén a járási főszolgabírónak (polgármesternek) a rendes ’ apaállatvizsgálat megtartására nézve, a vizsgálati helyek és időpontok feltüntetésével oly módon tesz javaslatot, hogy a vizsgálatok legkésőbb december hó 31. napjáig befejezést nyerjenek. A járási (városi) m. kir. gazdasági felügyelőnek javaslata megtételénél, úgyszintén a járási főszolgabírónak (polgármesternek) az e javaslat alapján megteendő’ rendelkezésénél az időben és költségekben való takarékosságot, valamint az egyes községeknek a vizsgálat megejtése céljából való célszerű csoportosítását szem előtt kell tartania. A járási főszolgabíró köteles az apaállatvizsgálatok útitervét a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőségnek megküldeni. A rendes tenyészállatvizsgálatok határnap íjairól és helyeiről a járási főszolgabíró a járásbeli községeket legalább 8 nappal előbb közhirrététel végett értesíti (a polgármester a határnapokat és helyeket közhírré teszi) s legyuttal az e szabályrendelet 5. §-a alapján szervezett vizsgáló bizottság tagjait 2 kitűzött vizsgálatokra legalább 8 nappal előbb meghívja. Ugyanakkor a vizsgálatok határ napjairól és helyeiről a vármegyei mezőgaz dasági bizottságot és a vármegyei gazda sági egyesületet értesíti. Ha az apaállatvizsgálat valahol bármeb okból nem volt megtartható, vagy ha köz érdekből szükségesnek mutatkozik, tavasz szál pótvizsgálatot kell tartani. Az őszi rendes és a tavaszi esetlege: piótvizsgálatokon felül rendkívüli vizsgálata kell tartani:
