Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1930. (49. évfolyam 1-53. szám)
1930-09-25 / 40. szám
40. szám SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 291. oldal a) Ha azt valamely állattulajdonos, vagy birtokos az apaállatja részére elnyerni óhajtott tenyészigazolvány kiadása céljából maga kéri; b) az 1927. évi XXV. t.-c. 6. §-ának c. pontjába ütköző' kihágás esetében a rendőri büntetőbirónak a kihágást megállapító Ítélete kapcsán kiadott értesítésére. 4- §, Az eljárásra hivatott hatóság az őszi rendes és a tavaszi pótvizsgálatokat községenként (városonként) foganatosítja. Ha az egyes községekben a vizsgálatra kerülő apaállatok száma báromnál kevesebb, vagy vizsgálat összevonása nem ütközik leküzdhetetlen nehézségekbe, a bizottság több község apaállatait megvizsgálás céljából egy központi helyre rendeli. 5. §. Az apaállatvizsgálatokat közigazgatási járásonként (városonként) szervezett járási (városi) apaállatvizsgáló bizottságok végzik. Az apaállatvizsgáló bizottságoknak hivatalos tagjai: a) járási főszolgabiró (polgár- mester) vagy helyettese, mint elnök; b) a vm. m. kir. gazdasági felügyelőség vezetője, vagy az általa kijelölt m. kir. gazdasági felügyelő; c) a járási (városi) m. kir. állatorvos. Az apaállatvizsgáló bizottságok szavazati joggal rendelkező, nem hivatalos tagjai az 1920. XV11I. t.-c. alapján létesült vármegyei mezőgazdasági bizottság és a vármegyei gazdasági egyesület egy-egy, az állattenyésztésben jártas választott tagja. Az {apaállatvizsgáló bizottság előadója: állategészségügyi szempontból a járási (városi) m. kir. állatorvos, tenyésztésre való alkalmasság szempontjából a jelenlevő m. kir. gazdasági felügyelő. 6. §. A köztenyésztésben álló tenyészbikákra nézve általában a kézből való fedeztetés a kötelező. A járási főszolgabiró (polgármester) indokolt esetben a járási (városi) m. kir. gazdasági felügyelő véleményének meghallgatása után a köztenyésztésre használt bikáknak a közlegelőre való kihajtását megengedheti. Az istállón tartott tenyészbikáknak kellő mozgatásáról és napi jártatásáról a tulajdonosoknak (birtokosoknak) kell gondoskodtok. Ahol a viszonyok megengedik, a bikák részére kifutók létesitendők. Közlegelőre csak azok a bikák, kanok és kosok hajthatók ki, amelyek féléves korukat még el nem érték. 7- §• Az állattenyésztés célszerűsége és eredményessége szempontjából a köztenyésztésben 70 drb tehénre 1 tenyészbika, 30 drb kocára 1 tenyészkan és 45 drb anyajuhra 1 tenyészkos tartása kötelező. Azon esetben, ha a járási főszolgabiró a 7. § értelmében a köztenyésztésre használt bikáknak a közlegelőre való hajtását megengedte, egy tenyészbikára csak 40 tehén számítható. Tenyésztési célokra a bikák fejlettségük szerint egy és egynegyed éves koruktól 3 éven át, a kanok 1 éves koruktól 2 éven át, a kosok pedig 1 és féléves koruktól 2 'és féléven át tarthatók egy község területén a köztenyésztésben. A tenyészbikák 3 éven túl csak abban az esetben használhatók továbbra is ugyanabban a községben köztenyésztésre, ha a község több tenyészbikát tart és a község szarvasmarhaállománya törzskönyvezve van. Az állatvizsgáló bizottságok a rendes apaállatvizsgálatok alkalmával évenként megállapítják, hogy az egyes községekben (városokban) levő anyaállatok számához, a fenti rendelkezések szerint elégségesnek tekinthető apaállat a köztenyésztés céljaira rendelkezésre áll-e. Amennyiben a bizottság az apaállatok számában hiányt állapit meg, a községet (várost) a még szükséges apaállatok záros határidőn belül való beszerzésére utasítja. A vizsgáló bizottság illetékes előadója az apaállatok beszerzésére vonatkozó rendelkezés végrehajtását a tavaszi állatössze- irások adatainak figyelembevételével is ellenőrzi. Ha a kiadott rendelkezés foganatosításának elmulasztását állapítja meg, a hiányzó apaállatoknak az 1894. évi XII. t.-c. 25,