Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1923. (42. évfolyam 1-52. szám)
1923-03-15 / 11. szám
134. oldal SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 11. szám Az oly egyén szolgálati idejéhez ellenben, aki a jelen háború folyamán több naptári évben teljesített tényleges szolgálatot, mindegyik naptári év után egy-egy évet kell mint hadiévet a nyugdíj kiszabásánál hozzászámítani, ha ö e naptári évek mindegyikében: a) legalább 3 hónapon át teljesített tényleges szolgálatot, vagy ha b) tekintet nélkül teljesített szolgálatának időtartamára, az előző bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések alá esik. A fenti kedvezményes évekről a nyugdijjárulék levonását mellőzni kell. Ezen rendelkezés azonban csakis azokra vonatkozik, akik a háború folyamán a jegyzői nyugdíjintézet tagjai voltak. 15. §. Az időszaki fegyvergyakorlaton, a póttartalékosok katonai (újonc) kiképzésnél, továbbá mozgósítás, valamint kivételes tényleges katonai szolgálatra behívás esetén az e katonai szolgálatban eltöltött időt be kell számítani. A szabadságon eltöltött időt be kell számítani. A felfüggesztett állapotban eltöltött idő, ha az illető visszahelyeztetett, szintén beszámítandó. A nyugdíjazott állapotban eltöltött időt azonban beszámítani nem lehet. 16. §. A szolgálatnak megszakítás nélkülinek kell lennie, a megszakítás előtti idő nyugdíjazási vagy ellátási alapul nem szolgálhat. 17. §. A szolgálati idő folytonosságának számításánál nem tekinthető megszakításnak : a) a két szolgálat közé eső, tényleges szolgálatban nem töltött idő, ha az 30 napol meg nem halad. b) a szabadságon eltöltött idő. 18. §. A beszámítható szolgálati idő megáilapitásánál az egész éveken felül maradó és hat hónapot meghaladó évhányad egész évnek számit, hat havi vagy ennél kevesebb évhányad pedig figyelmen kivid marad. 19. §. A jegyzők és segéd jegyzők nyugdijának megállapításánál minden esetben oly összeget kell alapul venni, amely az 1913. évi LX. te. 1. és 7. §§-ai értelmében, illetve a később törvényhozásilag megállapítandó magasabb alapilletmény, korpótlék és 1200 K magánmunkálati jövedelem cimén jár. A magánmunkálati jövedelem azonban csak a jegyzők nyugdijának megállapításánál vehető figyelembe. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik a most említeti törvény életbelépte előtt ennél magasabb összeg alapul vételére szereztek igényt. A községi és körállatorvosoknál a legutoljára élvezett fizetés és az esetleges kor- pótlék tekintendő a nyugdíj alapjául szolgáló javadalomnak. Az évi nyugdíj 5 évi beszámítható szolgálat után a 10 évi beszámítható szolgálati évig az élvezett és a nyugdíj alapjául szolgáló javadalomnak 40 százalékát, melyhez minden további szolgálati év után az élvezett fizetés, korpótléknak további 2.4 százaléka járul, a községi és körjegyzőknél, községi és körállatorvos, erdőtiszt és mérnöknél a nyugdíj alapjául szolgáló fizetés és korpótlékhoz 1200 K magánmunkálati jövedelem és 1200 K lakbér, segéd- és aljegyzőknél, községi írnok, dijnok és egyél) élethossziglan megválasztott községi kezelőszemélyzeti tagoknál pedig 600 K lakbér- egyenérték, illetve a tényleg élvezett lakbér is hozzászámítandó. A lakbéregyenérték és magánmunkálati jövedelem az életbelépés utáni nyugdíjigény megállapításakor visszamenőleg is a szolgálati évek arányában beszámítandó. A nyugellátás kiszámításánál alapul vett javadalmazásnál nagyobb összegű nyugellátásban azonban senki sem részesülhet. 20. §. A nyugdíjazásra való igény megszűnik:
