Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1923. (42. évfolyam 1-52. szám)

1923-03-15 / 11. szám

11. szám SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 135. oldal 1. Ha a nyugdijintézetj tag hivatalától fegyelmi utón vagy bűncselekmény foly­tán bírói Ítélettel elmozdittatott; 2. ha állásáról Írásbeli nyilatkozattal lemondott; 3. ha állását önként elhagyva, arra felhívás dacára, a felhívásban megszabott határidő alatt nem tért vissza; 4. ha olyan cselekményt követ el, mely alapul szolgálhatott volna arra, hogy hivatalvesztésre Ítéljék, azonban megszökése miatt vagy bármely más okból bűnvádi vagy fegyelmi eljárás utján felelősségre vonni nem lehet; 5. ha a magyar állampolgárságát elvesztette, vagy engedély nélkül külföldön él. 6. ha a lemondás azért történt, mert más oly állásra választatott, mely után szintén a nyugdíjintézet tagjai közé tartozik, akkor a lemondás a nyugdijinté- zeti tagságot nem szünteti meg. 21. §. A nyugdíjaztatásért a tövényhalósághoz kell folyamodni. A folyamodó vár­megyei főorvosi, járási vagy városi kerületi orvosi bizonyítvánnyal tartozik igazolni a szolgálatképtelenségét. 22. §. A nyugdíjazás a fizetés megszűnte napjától veszi kezdetét s' a nyugdíj havi Hőleges részletekben rendes nyugta mellett szolgáltatik ki. 23. §. A már folyósított nyugdijat be kell szüntetni: 1. ha a nyugdíjas magyar állampolgárságát elvesztette, vagy engedély nélkül külföldön él; 2. ha a nyugdíjast a bíróság hivatalvesztésre vagy hivatalvesztés hatályával egy­bekötött bűncselekmény miatt elitélte; 3. ha a nyugdíjas a szabályrendelet rendelkezéseinek megfelelő állásban újból alkalmazást nyer; 4. ha a nyugdíjas meghal. A 2—4. pont szerinti esetekben véglegesen, a többi esetekben csak ideiglenesen az ok fenforgásának tartamára, kell beszüntetni a nyugdijat, az újból való folyósítás az ok megszűntét követő hó 1-től történik. 24. §. Ha az ellátás feltételéül a 10. §-ban megszabott körülmények előbb álla­nak be, mintsem az ellátásra igényt tartó tagok 5 évi beszámítható szolgálati idővel bírnának, az alap részére teljesített befizetéseik visszatérítésére igényt nem tarthat­nak, a befizetések minden viszkereset nélkül az alap javára maradnak, kivéve a 12, §-ban foglalt eseteket. 25. §. A jelen szabályrendelet értelmében nyugdíjra jogositolt vagy nyugdíjas községi, kör-, al- és segédjegyzők, községi és körállatorvosok, erdőtisztek, mérnökök, községi Írnokok, dijnokok és egyéb élethossziglan megválasztott községi kezelősze- mélyzeli tagok, illetve állatorvosok özvegyei nyugdíjra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálati idején vagy már azelőtt törvényesen egybe­kelt, vele haláláig törvényes házasságban együtt élt és férje elhunyta alkalmával attól törvényesen elválva nem volt. 26. §. Az özvegyi ellátásra való igény be nem áll: a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett; b) ha a házasságkötés alkalmával a férj mint községi vagy körjegyző, illetve állatorvos tényleg működött ugyan, de már a 60 évet túlhaladta; c) ha a házasság a férj halálát megelőzőleg három hónapon belül köttetett. 27. §. Az özvegyet ellátási összegként azon összeg fele illeti, amely a férjet el­halálozása alkalmával nyugdíjként és lakbér-nyugdijkénl illette volna, vagy amely nyugdijat és lakbért a férj halálakor tényleg élvezett, ez a z összeg fazonban 1200 K-

Next

/
Oldalképek
Tartalom