Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1918. (37. évfolyam 1-52. szám)
1918-07-11 / 28. szám
28. u. Somogyvírmegye Hivatalos lapja 341. llélyeztetnék s a kereskedelemügyi miniszter ur kéayteleo volna a táviratforgalem tekietetében még további korlátozást elrendelni. Felhívom végül arra is, hogy a helyi táviratok közvetítésének megszüntetésére vonatkozó intézkedésével kapcsolatban a járási főszolgabirákat, a rendezett tanácsú város polgármestereit, rendőrkapitányokat, valamint a községi elöljárókat hasonló értelemben sürgősen és nyomatékosan utasítani szíveskedjék. Budapest, 1918. évi junius hó 24 én. A miniszter helyett • . Dr. Néraethy Károly, államtitkár. 17540jl918. szám. Valamennyi járás főszolgabirájával, Kaposvár rt. város polgármesterével és rendőrkapitányával, ugysz ntén valamennyi község elöljáróságával tudomásul vétel és miheztartás végett közlöm. Kaposvár, 1918. julius hi 3-án. Kaeskovies, alispán. Hív. másolat, a 177131918. alisp. számhoz. 151031. szám. XH. B K. 1918. M. kir. földmivelésügyi minister. Felbivás csalángyüjtésre. A világháború nem várt kitolidása folytán mindinkább érezhetővé válik a külföldről származó pamut elmaradása, amely a népruházat legáltalánosabban használt nyersanyaga. A pamutbehozatal különösen azóta kezd elmaradni, mióta Amerika — amely a pamutnak főtermelője — szintén ellenségeinkhez csatlakozott. A világháború első éveiben a ruházati szükségletek nregszorilásával érhetünk el megtakarításokat, a J folyó évben és a következő években megtakarításra alig lehet számítani, a hosszú időn fel nem ujjitott ruha pedig kezd kopni róiunk. Szerencsére a háború kényszere alatt az emberi leleményességnek és találékonyságnak sikerült több fonyóanyag pótszert felfedezni és régebben ismert anyagok újból való használatba vételét tökéletesebb alakba» megoldani, Az utóbbiak között a legtöbbet érő anyag a nálunk vadon általánosan előjövő ével® csalán, »melynek rostja az ismeretek mai állása mellett már nem is fonó- *By»g pótszer, hanem a pamutot, ezt a belföldi termelés utján el nem érhető nélkülözhetetlen fotóanyagét alkalmas helyettesíteni, »őt némely tekintetben a pamutnál is hasznosabb anyagot ad. ..Hí-A eyalannak a fonóanyagok közé való b«sorozása nemcsak a háború alatt bír jelentőséggel, hanem a jövőre nézve is nagy hatással lehet, különösön, ha sikerül a csalás rendszeres szántóföldi termelését megoldani, amire nézve a kísérletek megindultak. L Hős katonáink ruházatának kielégítése naro várhat, a polgári lakósság mházkodá- sá&ak megkönnyítése is nagyon fontos érdek. Ezt a feladatot nagy mértékben szol- ha most a vadon bőven előforduló csalánt szorgosan összegyűjtjük és a ruház kodás szolgálatához állítjuk. A vadon élő csalán összegyűjtés« azonban nemcsak súlyos helyzetünkön képes számottevően lenditeni, nemcsak ellenfeleink rosszakaratú szándékát képes meghiúsítani és a fooóanyaghiány csökkentéséhez jelentősen hozzájárulni, hanem kellő jutalmat is nyújt a gyűjtéssel járó fáradságért. A esalángyüjtó vállalatok a légszáraz csálánkórőért levelestől vagy anélkül 100 kg-kint 35 (harmincöt) koronát fizetnek. Ugyanannyit íizetneic a külön beszolgáltatott légszáraz levelekért is. A helyi megbízottak «-kisebb tételekben ;■*. ültő t < jnián össze- szedéséért külön jutalékot kapnak. A gyűjtőnek a-onoin S', bali-gáb;n ói! ■ - r , • * yz' ' _ < lóvéiét visszatartani, • mi upLij takarmány, melyet szalma <5 é keverve állat s/.tve- B«n fogyaszt, Ahol a csalán különösen magasra no, érdemes a csalán egy részét magba
