Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1918. (37. évfolyam 1-52. szám)
1918-07-11 / 28. szám
342, Somogyvármegye Hivatalos Lapja28. 6Z. mentti engedve a magot is gyűjteni, amelyért 100 kg-kint 100 (Egyszáz) koronát fiz«t= uek a csalás gyűjtő vállalatok. Felkérem a t. gazdaközönséget, nagy és kisbirtokosokat és mindazokat, akik a meze- és erdőgazdaságban élnek, a gazdaközönségre befolyással birnak, hogy az évelő csalánkéré gyűjtését felkarolni, ezt minden módon támogatni szíveskedjenek. Akinek birtokán csalán található, szíveskedjék azt a vonatkozó csatolt szabályok“ nak megfelelően összegyűjteni vagy összegyüjtetni, akinek erre ereje és érkezése nincsenek engedje meg a gyűjtést másoknak, akik erre vállalkoznak. A gyűjtött anyagot bármely mennyiségben átveszi „a magyar esaláutermelő és értékesítő r. t,* Badapest, V. Akadémia utca 16., és az „Állat és takarnaányforgalaii r, t.“ Budapest, V. Dorottya u, 2., amely levelezőlapon való értesítés alapján intézkedik a felajánlott csalánkéró, levél, mag stb, átvétele elszállítása és árának kifizetése iránt. A hatóságoknak, testületeknek dicséretére tudom be a csalángyfijtés érdekében történő minden intézkedést, kérem, és köszönettel veszem ezen intézkedések és esetleges tapasztalataik bejelentését, készséggel vagyok hajlandó az akadályok elhárítása érdekében intézkedni. A nevezett vállalatok nemcsak a megállapított vétclárt fizetik haKcra a gyűjtési kedv fellendítéséért mindenkinek, aki esaiánkérót beszolgáltat, a laiaiaterium által külön megállapítandó mennyiségű szövedékei fognak kiutalni. Fel tehát a csalángyöjtésre, nemcsak a vele járó haszonért, hanem hős, vitéz katonáinkért és a népruházkodás érdekeirt is. Budapest, 1918. évi junius hó 2í. A minister helyett : Szomjas, h. államtitkár. 151.031 XII. B. K. 1918. szára. — M. Kir. Földmivelésügyi Miniszter. A csalán gyűjtés szabályai. 1. A csalánt virágzásában kell gyűjteni, tehát juiius augusztus hónapban. 2. A esalánkórót nem szabad kitépni, hanem késsel, kacorral, sarlóval, vagy ka- J . szávai kell levágni. *p 3. A kezet a csalán csípése ellen a kéznek ruhába való becsavarása vagy öreg p keztynvei lehet védeni. A csípés fájdalmát mészvizze! vagy hideg vízzel való nedvesi- i . tés által lehet enyhíteni. , 4. A csalánt levágás után egy napig fonnyadni kell hagyni, azután a leveleket ! célszerűen lefosztani, — ami akkor már könnyen megy és a levelek már nem csipnek. 5. A kórót és leveleket célszerű külön szárítani, mert ezt együtt téve, egyiknek szárítása a másikat akadályozza. 6. A kórót napos időben a földön szétteregetve vagy kúpokba állítva gyakori, forgatás mellett kell szárítani. Nedves időben fedett szellős helyen a kórót egymásra keresztbe rakva kell szárítani. A friss kérőt nem szabad felhalmozni, mert elromlik. A kórónak nem szabad nedvesnek lenni. 7. A leveleket lehetőleg szabadon, szellös, napos helyen kell szárítani. Megnedvesedéstől, harmattól, esőtől, portól a leveleket óvni kell. : 8. Magot csak jel magasra növő csalánkóróról gyűjtsünk, A magszedésnél a bugákat a benne levő maggal együtt le kell szedni, meg' kell szárítani és a magot a polyvábó! ki kell morzsolni, A polyvát az idegen anyagtól lehetőleg meg kell tisztítani. 9. A készletnek időről-időre utána kell nézni, hogy nem penészedik-e. A penészes kórét, vagy leveleket el kell távolítani, mert az egész készletet képes elrontani. Csak teljesen száraz kőrőt és leveleket szabad átvenni. 10. A megszáradt kólót kévékbe kell összekötözni, amelyhez azonban drótot nem szabad használni. A száraz leveleket búinkba kell préselni vagy pedig zsákokba kell rakni. A bugát a maggal zsákocskákban keli eltenni. Budapesten, 1918. junius 26-án. A minister helyett: Szomjas, h. államtitkár.
