Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)

1911-05-11 / 19. szám

310 Somogy vftrmegye Hivatalos Lapja. 19. sz. Zákány, Somogyjád és Pusztaszemes községekben. A vörheny: Tapsony, Nemes- déd és Vése községekben. A hökk hurut: Szólád községben. Szórványosan ész­lelteitek: roncsoló toroklob és torokgyík, hasihagymáz, járványos fültőmirigygyulla­dás és gyermekágyi láz. A trachoma állásában változás nem észlelhető, a betegeknek gyógykezelésen való megjelenése sok kivárna valót hagy hátra, miért is a renittensek közül többen a kórházba szállíttattak be gyógykezelés végett. Kálmáncsán körorvossá megválasztatott Dr Barla Szabó Sándor gyöngyösmel- léki körorvos, a választás azonban felebbezés alatt van. Az igali, kulasi és város- hídvégi körorvosi állásokra pályázók nem jelentkeztek. Dr Polányi Lajos Kaposvár város főorvosa — 44 évi kiválóan teljesített szol­gálat után meghalt — helyére vezetőorvosnak Dr Weisz Albert választatott meg a képviselőtestület által. Dr Surányi Márton és Dr Stecz Sándor mint gyakorlóorvosok Nagyatádon le­telepedtek. Az oltás és ujraoltások akadálytalan végezhelése végett az előmunkálatok meg­tétettek, Az elmúlt negyedévben született 2967 csecsemő és meghalt 2487 egyén, a Sza­porulat 480-at tett ki. Az elmúlt 1910. év folyamán született a vármegye területén 11378 csecsemő, elhalt 7401 egyén s igy a szaporulat 3977. Az elhalt egyének 43'49% a 7 éven aluli gyermek volt. Mint közegészség! szempontból fontos körülményt fel kell említenem a Balaton part fejlődését is legközelebbről érdeklő azon nagy fontosságú tényt, bogy a Bala­ton nyugoti, Balaton keleti és balatoniéi le—faluszeinesi berkek lecsapolása a meg­valósulás stádiumába jutott sőt gr. Jankovich Tivadar tulajdonát képező ordai be­rekben a szivattyú működését már meg is kezdette, a Balaton nyugoti berket ha­tároló körcsatorna, mely a külvizek elvezetésére szolgál, már befejezéséhez közele­dik s remélhetőleg a belvizek eltávolítására szolgáló szivattyúk a nyugoti bozótnál is még ez évben működésbe fognak helyeztetni. Ezen óriás kiterjedésű berekterüle­tek visszaszerzése nemcsak közegészségi de gazdasági szempontból is kiszámítha­tatlan'nagy előnyökkel fognak járni. Az állategészségügyi viszonyok, az általánosan elterjedt ragályos száj- és kö­römfájás miatt rosszak voltak Április hó 15 ig bezárólag a vármegye 311 közsé­géből fertőzve volt 262, vészmentes maradt, pedig 49 község. A betegség a legtöbb községben már megszűnt, miért is az istállók és ólak tisztítását és fertőtlenítését elrendeltem, hogy a zárlatok feloldhatók legyenek. Nehogy azonban a községek és a közönség a tavaszi haszonállatvizsgálatok megtartása és a száj- és körömfájás miatt zárlatfeloldásokat megelőző vizsgálatok révén kétszer zaklatva legyenek, uta sitóttam a főbíró urakat illetve a járási m. kir. állatorvosokat, hogy mindkét vizs­gálatot lehetőleg egyszerre vagyis egy napon tartsák meg. Április hó 15 ig bezárólag összesen 115 község lett zárlat alól feloldva, hozzászá­mítva e számhoz a 49 vészmentes községet, van tehát összesen 164 szabad község, mig forgalmi korlátozás alatt áll még 147 község, vagyis a vármegye községeinek alig fele. Nap-nap után érkezvén be azonban a betegség megszűntét jelző végjelentések valószínű, hogy május hó elsejével a lezárt községek száma jóval a százon alul fog maradni. A szentgyörgynapi cselédváltozással kapcsolatos állatszállításoknak lehetőségig akadálytalan lebonyolit.hatása végett megbíztam a járási főszolgabírókat, hogy ily­nemű szállítási engedélyeket saját hatáskörükbe adjanak ki. A megbetegedett állatok számáról még az összes adatok nem állanak rendelkezésre. Múlt év végéig megbetegedett összesen 14719 szarvasmarha, 9292 juh és 1890 sertés. Ezekből elhullott, 341 szarvasmarha, 1737 juh és 383 sertés, nagyrészt szopós állatok. Valószínűnek tartom felsoroltak alapján, hogy a vármegye szarvasmarhaállo­mányának nagyrésze a lefolyt félév alatt (novembertől április végéig) a ragályos

Next

/
Oldalképek
Tartalom