Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)
1911-05-11 / 19. szám
19. sz. Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 311 száj- és körömfájáson átment és hogy e betegség a folyó év hátralevő részében na- gyobbmérvii állatforgalmi akadályokat már nem fog előidézni, sőt remélhetőleg az év végéig a vármegye területéről egészen kiküszöbölhető is lesz A betegségnek ezen fokozatos csökkenésével kapcsolatosan a teljesen megakadt Németország felé irányuló gőböly exportunk ismét szabad utat fog nyerni. Egyéb ragályos állatbetegségek alig fordultak elő. Sertésvész 5, sertés- orbánc 1, ivar szervi hólyagos kiütés 4 községben lépett fel. Lépfene esetek 12, veszettségi esetek 5 községben észleltettek. Rühkórban betegedett meg Lengyeltóti, Nagycsepely és Nemesdéd községben 1—1 ló, Szárszó, Kisberki, Kas- télyosdombó, Csököly és Ádánd községben 2—2 ló, valamint Zics községben 45 juh. A haszonállatösszeirás ezúttal március l—15 ike közötti időben országosan lett foganatosítva a központi statisztikai hivatal által. A tavaszi haszonállatvizsgálatok március hó közepén kezdődtek és április hó végén nyernek befejezést. Husvizsgáló tanfolyam kettő tartatott Kaposvár város közvágóhidján január hó 2-ától 3l-éig és február hó 10-étől március hó 10 éig terjedőleg. A hiusvizsgálói teendők ellátására képesítést nyert az első tanfolyamon 9, a másodikon 11 hallgató, egy pedig a vizsga ismétlésére lett utasítva. A vármegye állatorvosi személyzetében annyiban állott be változás, hogy m. kir. földmivelésügyi miniszter Szántó Ernő m kir. állatorvost Nagybajomból Budapest-Kőbányára helyezte át és hogy Vadász Aladár iharosberényi körállatorvossá választatott meg. A dunántúli állategészségügyi felügyelői kerületet a földmivelésügyi miniszter kettéosztotta és a Balatontól keletre eső rész vezetésével, Budapest székhelylyel Tátcay János. m. kir. állategészségügyi felügyelőt bizta meg. Hatásköre Fejér, Veszprém, _Tolna, Baranya és Somogy vármegyére terjed ki. Állattenyésztési szempontból kiválóan fontos és megemlitendőnek tartom földmivelésügyi m. kir. miniszter 18596/1911. sz. rendeletét, melyben Vas, Zala és Somogy vármegyék egész területéből, valamint Sopron vármegye csepregi, felsőpulyai, nagymarton!, kismartoni és soproni, továbbá Baranya vármegye hegyháti, szentlőrinci és siklósi járásaiból egy hidegvérű tenyészkerületet alakított. Szükségessé tette ezen rendelkezést nemcsak ama körülmény, hogy a hidegvérű lótenyésztés, a köny- nyebb felnevelés és kedvező értékesítési viszonyok folytán mindinkább tért hódit s azon veszéllyel fenyeget, hogy azon vidékekre is kiterjed ahol ezen fajta tenyésztését sem az éghajlati és természeti, sem pedig gazdasági és hon védelmi szempontok nem indokolják, de szükségessé tette az is, hogy a hidegvérű lótenyésztés megfelelő szabályozás hiányában sem a tenyésztők, sem az ország szempontjából okszerűen kezelhető nem volt. A tenyészkerületnek fentebbiek szerint történt megállapítása lehetővé teszi, hogy ott ahol a hidegvérű lótenyésztéssel eddig is foglalkoztak, sőt ahol a tenyésztés ezen ága már számbavehető fejlődésnek is indult, a tenyészanyag felhasználásával a tenyésztés hazánk különleges viszonyaihoz megfelelően irányittassék. A törvényhatósági közutak állapota az előző évnegyedéhez képest lényegesen megjavult. A hosszabb ideig tartó kedvező száraz időjárás mellett az utak fokozatosan kiszáradtak s a kerékvágások bevágásával járható állapotba hozattak. Gyökeres helyreállításuk ezidőszerint. folyamatban vae. A közúti költségelőirányzat egyes tételeit, melynek költségeit anélkül is a legszerényebb határok közt irányoztam elő a mutatkozó hiányra való tekintettel a kereskedelemügyi miniszter ur leszállította úgy, hogy ezen redukálás pótlásáról más utón kellett gondoskodnom. Erre vonatkozó javaslatomat az 1909—1910. évi közúti költségelőirányzat zárószámadásával egyidejűleg terjesztem a közgyűlés elé. A beruházási hitel terhére folyamatban levő építkezéseket illetőleg felemlítem, hogy 1. A kaposvár—siófoki ut földmunkájának 80°/o-a elkészült s a kőanyag 20°/o-a kiszállíttatott.
