Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1904. (23. évfolyam 1-52. szám)

1904-12-15 / 50. szám

XXIII. évfolyam.

Kaposvár, 1904. december 15.

50. szám.

SOMOGYVARMEGYE

HIVATALOS LAPJA.

Megjelenik minden csütörtökön.

III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések

és más közlemények.

Hivatalos másolat. 29997/1904. számhoz. 113880/V—a/1904. B. M. számú körrendelet. A hagyatéki ingatlanok leltári becsértékének megállapitása tárgyában.

Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak.

A hagyatéki ingatlanok leltári becsértékének megállapitása tárgyában valamennyi vármegye és törvényhatósági város közönségéhez hivatali elődöm által 1896. évi december hó 11-én 108093. szám alatt kibocsátott rendelet (L. 1896. évi Rendeletek Tára Il-ik kötet 793—794 lap) akként intézkedett, hogy „az ingatlanok becsértéke —hacsak valamely érdekelt félnek kérelmére, a leltározó által alkalmazott egy vagy több szakértő többre nem becsülné az ingatlant — az 1894. évi XVI. t.-c. 42. §. második bekezdése, valamint az ezen törvény végrehajtása tárgyában 1895. évi október hó 11-én 43194. I. M. szám alatt kibocsátott bel- és igazságügyminiszteri rendelet (lásd 1895. évi Rendeletek Tára Il-ik kötet 548. lap) 44. §. második bekezdése szerint az 1881. évi LX. t.-c. 148. §. első bekezdésének rendelkezéséhez képest- állapítandó meg, vagyis a becsérték a szőlőknél és házosztály-adó alatt álló ingatlanoknál az évi allamadó kétszázszoros összege, házbéradó és földadó alá eső ingatlanoknál az évi államadó százszoros összege.“

Ez a rendelkezés a gyakorlatban oly magyarázatra szolgáltatott alapot — melynél fogva az ingatlanok hagyatéki leltári becsértékét nemcsak akkor kell az 1881. évi LX. te. 148. §-ához képest megállapítani, ha az érdekeltek szakértő által való becslést egyáltalán nem kívántak, hanem akkor is ha az érdekeltek kérelmére ily becslés történt ugyan, de az ingatlanoknak ekként megállapított becsértéke az 1881. évi LX. t.-c. 148. §-ához képest kiszámított becsértéket meg nem haladja.

Minthogy ez a magyarázat kétségtelenül ellentétben áll az 1894. évi XVI. t.-c.

42. §. második bekezdésének, valamint az 1895. évi 43194. I. M. szám alatt kibocsátott belügyi és igazságügyi miniszteri rendelet 44. §-a 2. és 5. bekezdésének a fentebb érintett 1896. évi 108093. számú itteni rendelet szerint is irányadó rendelkezésével, amennyiben ezek szerint becslés esetében általában az ingatlanokat is ép úgy mint az ingókat valódi forgalmi értékben kell a leltárba felvenni, s azoknak