Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1904. (23. évfolyam 1-52. szám)
1904-12-15 / 50. szám
828 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 50. sz. értékét, csakis becslés hiányában kell az 1881. évi LX t. c. 148. §-álioz képest megállapítani. Minthogy továbbá az 1896. évi 108093. száma itteni rendeletnek fentebb érintett helytelen magyarázata a gyakorlatban is előfordult, a miből tekintettel arra, hogy nemcsak az örökösödési illetékek kirovásának (1887. XLV. t.-c. 3-ik §. 2. a] pontja) hanem a hagyatékot tárgyaló kir. közjegyző dijai kiszámításának (1894. XVI. t.-c. 117. §.) alapját is a hagyaték leltári becsértéke szolgáltatja, — sok esetben jogtalan anyagi hátrány hárulhat az érdekelt felekre. Ugyanazért szükségesnek tartom, hogy az idézett rendelet téves értelmezése a gyakorlatban kizárassék és ez okból felhívom a törvényhatóságot figyelmeztesse a leltározások eszközlésével megbízott közegeit a vármegye területén levő községekben a leltározások eszközlésére hivatott községi, illetve körjegyzőket, — rendezett tanácsú városokban a leltározások eszközlésével megbízott hivatalos közegeket, hogy a leltározások alkalmával, a hagyatéki vagyon becsára az 1894. évi XXI. t.-c. 42. §-a értelmében csak akkor állapítandó meg az 1881. évi LX. t.-c. 148. §. első bekezdésének rendelkezéseihez képest, ha az érdekeltek becslést nem kívánnak. Ha ellenben valamelyik érdekelt fél becslést kíván, az ingatlanok úgyszintén nagyobb értékkel biró ingóságok egy vagy több szakértő, más ingók megbecslése egy szakértő közben- jöttével foganatosítandó. Becslés esetében az 1895. évi október hó 11-én 43194. szám alatt kibocsátott belügyi és igazságügyi miniszteri rendelet 44. §-ának ötödik bekezdéséhez képest mind az ingókat, mind az ingatlanokat valódi forgalmi értékben kell a leltárba felvenni. A szakértő becsüs tehát nincsen kötve az 1881. évi LX. t.-c. 148. §-ában meghatározott érték megállapításhoz, hanem a hagyatéki ingatlanok becsárát mindig a forgalmi értékben tartozik megállapítani, tekintet nélkül arra, vájjon ez a forgalmi érték alacsonyabb vagy magasabb az 1881. évi LX. t.-c. 148. §-a szerint megállapítható értéknél. Végül mindezekhez képest kijelentem, hogy az 1896. évi 108093. számú itteni rendelet utolsó előtti bekezdése olykép értelmezendő, hogy az ingatlanok becsára, hacsak valamelyik érdekelt fél kérelmére a szakértői becslés nem történt az 1881. évi LX. t.-c. 148. §. szerinti értékeléssel állapítandó meg. Budapest, 1904. évi november hó 30-án. A miniszter helyett: Széli, államtitkár. 29997/1904. szám. Valamennyi főszolgabíró (polgármester), községi körjegyző urakkal a vármegyei hivatalos lap utján megfelelő eljárás végett közlöm. Kaposvár, 1904. évi december hó 9-én. Sárközy Béla s. k., alispán.
