Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)
1903-01-08 / 2. szám
esetben a munkabér a tényleg munkában töltött órák száma szerint számíttatik. Ha valaki a segédszemélyzet tagjai közül a rendes munkaidőn felöl, vagy a 3 §. szerint vasár- és Ünnepnapokon is dolgozni akar, a többieknek, vagy bárkinek őt ezen szándékáról lebeszélni vagy őt munkájában háborgatni nem szabad. 3- §• Vasárnapokon és Szent István király napján csak az l89l, évi XIII. t.cz. alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister úrtól esetről-esetre külön kinyert engedély alapján, a Gergely naptár szerinti ünnepnapokon pedig csak bizonyos megszorítások mellett lévén szabad ipári munkát végezni, ezen esetekben a rendes munkaidő nyári időszakban reggel 6 órakor, télen pedig reggel ^ órakor kezdődik és mindkét időszakban délután a rendes szünetekkel 4 órakor végződik. Ezen esetekben a délutáni ‘/a órai pihenő elmarad. Ezen vasárnapi, illetőleg ünnepnapi munkaidő, az időszak szerinti egy egész napra, vagyis nyáron tiz órai, télen pedig 8VS órára járó bérrel fizettetik. Vasárnapi és ünnepnapi munkára a segédszemélyzet tagjai nem kényszeríthetők, kivéve azokat, a kik év, havi, vagy heti fizetés mellett vannak alkalmazva. 4. §. Husvét és Pünkösd előtti szombaton, Szt -István napja es Karácsony előtti napon a munkaidő cs k délután 4 óráig tart, melyért azonban az időszak szerinti teljes munkanapra eső bér fizettetik. 5. §• Ha valamely munkás a végből, hogy munkaképessége és használhatósága gyakorlatilag megállapítható legyen, egy heti próbaidőre alkalmaztatik, úgy a próbahét tartama alatt fizetendő munkabérre nézve is a munkába állás előtt, a munka feltételek előzetesen szabatosan megállapitandók és előre meghatározandó az a legcsekélyebb összeg, melyre az alkalmazottnak napibér fejében a próbahét tartamára igénye van. Abban az esetben, ha a munkaadó a próbahétre felvett munkást továbbra is alkalmazni kívánja, erre való hajlandóságát az alkalmazottal a próbahét utolsó munkanapján közölni s vele munkában maradás esetében ugyanekkor a további időre fizetendő munkabérre nézve is megállapodnia kell. 6. §. A munkabér kifizetése minden héten szombaton, illetve a hétnek utolsó köznapján legkésőbb J/s órával a munkaidő letelte mán veszi kezdetét és megszakítás nélkül folytatandó a befejezésig. Ha a munkaadó vagy a kifizetés teljesítésével megbízottja okozza a késedelmet, a várakozási időt az“alkalmazottaknak megtéríteni tartozik, úgyszintén ily irányban szavatol a kifizetés teljesítésével megbízott közegének netáni késedelméért is. A munkabér csakis azon munkaidőre, illetőleg azon órákra jár, melyeket az egyes egyén tényleg munkában töltött, dj a járandóság minden héten teljesen kifizetendő. Ha az alkalmazott a rendes munkaidőn túl is teljesített munkát, úgy a teljesített több munkát és az azután érdembe hozott bérkövetelést a munkaadónak, vagy e részbeni megbízottjának saját érdekében is lehetőleg már a heti munkaidő bemondása alkalmával készülő hetijegyzék összeállításakor kell bejelentenie. A heti bérfizetés alkalmával ezen többlet is kifizetendő. Ha ezen többlet kiegyenlítése elmaradna, az alkalmazott igényeinek az ipartestület békéltető bizottsága előtt szerezhet igényt, evégből azonban saját érdekében mielőbb, lehetőleg már a következő héten forduljon a békéltető bizottsághoz. A munkaadő az alkalmazottaknak a munkabért készpénzben tartozik kifizetni, és tilos a munkaadónak még ott is. a hol a munkások élelmezésének biztosítására kantinok rendeztetnek be, mint a hogy ez a kültelki építkezéseknél történni szokott, az alkalmazottak munka béréből kantin, korcsmabeli, vagy bármiféle adóssága fejében levonásoknt eszközölni. A munkaadó által a munkabérre készpénzben adott előleg azonban a kifizetéskor a munkabérbe betudható. A munkabéreket korcsmában kifizetni tiios. 7 § Az összes alkalmazottak kötelesek* a munkaadó által az élet, testi épség és egészség biztosítása érdekében tett intézkedésekhez alkalmazkodni, úgyszintén az e részben fennálló rendelkezéseket megtartani, a munkaadó és a felügyelő, illetőleg a pallérok irányában tisztességes magaviseletét tanusita i s ezek rendelkezéseit pontosan teljesíteni. Tartoznak a reájuk bízott mindennemű szakmunkát a legnagyobb gondossággal és szakszerűséggel elvégezni és a kivánt felvilágosítást megadni, munkaközben példás és józan magaviseletét tanúsítani, az engedetlenséget, rendzavarást és bujlogatást szorgosan kerülni. Viszont a palléroknak és felügyelőknek is kötelességévé tétetik a segédszemélyzetet tisztességes bánásmódban részesíteni, esetleges észrevételeiket, panaszaikat meghallgatni, s amennyiben ezek alaposaknak találtatnak, orvoslásuk iránt a szükséges lépéseket haladéktalanul megtenni. 8. §. A felmondás a munkaadó és segédszemélyzet közt a rajzolók, pallérok és gyakornokok kivételével rendszerint a heti kifizetés alkalmával, azonnali kilépésre történik. Megtörténhetik a felmondás azonban a hét bármely más napján is, de az ilyen felmondások is csak a szokásos (szombat esti) heti kifizetés idejére válnak érvényesekké. Ezen felmondás hiányában a munkaszerződés mindaddig meghosszabbítottnak tekintetik, mig a felmondás az imént jelzett időben be nem következik Ha a felmondás szombaton, a bérfizetés alkalmával történik s az alkalmazott mond fel, munkakönyvé legkésőbb vasárnap délelőtti 11 óráig, előre meghatárorott és pontosan megtartott helyen és időben kiszolgáltatandó ; — ha pedig a munkaadó mond fel, úgy a munkakönyv az alkalmazottnak kellőképen kitöltve, a szombaton este történő fizetés alkalmával adandó át. Ha pedig a felmondás bármelyik fél részéről a bérfizetési nap déli 12 órája előtti időben történik, ez esetben a munkaadó szintén tartozik gondoskodni arról, hogy a segéd a munkakönyvét a szombat este történő kifizetés alkalmával megkapja. A pontos kitöltés alutt értendő, hogy a munkakönyv 3-ik rovatában a segéd foglalkozása gyanánt az, hogy az illető segéd mint lógó gépen dolgozó, mint diszvakoló vagy falazó kőműves dolgozott s az 5-ik rovatban a tényleg fizetett munkabér a maga összegében, esetleg fokozatos változásaiban kiteendő. 9. §• Az alkalmazott a munkából hét közben kölcsönös megegyezés esetén kívül csakis az ipartörvény 94. £-ában felsorolt és a jelen §. 4. bekezdésében, továbbá a 14. §-ban körülirt esetekben bocsátható el. A segéd elbocsátásának ezen eseteiben a munkaadó gondoskodni tartozik arról, hogy az általa elbocsátott segéd munkakönyvét helyesen kiállítva, a megszolgált bérrel együtt az elbocsátáskor megkapja. A munkából hétközben viszont a segédszemélyzet sem léphet ki a munkaadó beleegyezése nélkül. Ez alól való kivételnek csakis az ipartörvény 96. §-ában fel
