Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)
1903-01-08 / 2. szám
sorolt esetekben lehet helye, a mikor a munkából kilépi segéd munkakönyvé a kilépés bejelentését követő nap déli i2 órájáig a regédnek kiadandó. Ha a körülmények és viszonyok úgy hoznák magukkal, hogy a munkát hét közben elháríthatlan akadály pl. elemi csapás, vagy a munkaadó akaratától egészen függetlenül, önhibáján kívül bekövetkezett körülmény, mint hatósági intézkedés, per stb. miatt félbe szakítani kellene, vagy azt folytatni nem lehetne, ez esetben a munkaadó, a már tényleg kitöltött munkaidőre járó bérnek azonnali kifizetése mellett a segéd- személyzetet — a rajzolók és pallérok kivételével — egészben vagy részben elbocsájlhatja. A női munkások szülés után 4 hétig szerződésileg kötelezett munkájuk teljesítése alól a szerződés megszűnése nélkül felmentetnek. 10. §. A rajzolók, gyakornokok és pallérokkal szemben • felmondási idő kölcsönösen 14 napban állapittatik meg. A munkaadó azonban jogosítva van a rajzolót és pallért két heti munkabér, mint végkielégítési összeg kifizetése mellett felmondás nélkül azonnal elbocsátani. Ezen rendelkezés alól kivételt képeznek az építési tervek önálló elkészítésével és épitésvezetéssel állandóan megbízott rajzolók, a kikre, mint fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottakra nézve a felmondás határideje három hónap. A elbocsátás, valamint a kölcsönös felmondás azonban csak a heti kifizetés alkalmával, illetve vasárnap előtt történhetik meg. Az 1884. évi XVII. t.-cz. 94. §-ának a), b), c), d), g), és h). pontjaiban felsorolt esetekben, nemkülönben ha a rajzoló, vagy pallér a vele kötött szerződést megszegi, a munkaadó jogosítva van a rajzolót és pallért felmondás és kártérítés nélkül bármikor azonnal elbocsátani. Az ipartörvény 94. §-ának e) és f) pontjaiban említett esetek bekövetkezése miatt előálló felmondás nélküli, azonnali elbocsátás eseteiben azonban az elbocsátottnak két hétre járó munkabére kiadandó. n. § Az az alkalmazott, aki munkáját a hét valamelyik napján elhagyja és ezt elfogadható módon igazolni Dem tudja, az iparhatóság által a munkaadó kérelmére, az ipartörvény 159. § a alapján visszahozatható, kötelessége teljesítésére szorítható, sőt ezen felül még 20 forintig 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető, — a hét munkában töltött előző napjaira esedékes béréből, illetőleg fizetéséből azonban a munkaadó levonásokat nem eszközölhet. Május 1-én azon segédek, kik ezt a pallérnak előző napon bejelentik, munkaszünetet tarthatnak, azon segédeket azonban, kik dolgozni akarnak, ebben bármely módon akadályozni tilos. 12. §. Ha a segédszemélyzet valamely tagja, mint tartalékos katona, vagy mint honvéd a törvényszerű hadgyakorlatokra behivatik, ezen behívás a munka- szerződést meg nem szünteti, de a gyakorlat idejére munkabér nem jár. 13. §. Minden segédnek munkakönyvvel, vagy ideiglenes bizonyitványnyal ellátva kell lenni. A munkaadó csak oly segédet fogadhat fel, ki az előbbi munkaadóval kötött szerződésének törvényes megszűnését, vagy azt, hogy munkaszerződése az 1884 évi ipartörvény és ezen munkarend értelmében megszűnik, munkakönyvével vagy más módon kellóleg igazolja. 14. §• A segédszemélyzet azon tagja, ki a munkához ittasan jelenik meg, vagy aki munkaközben szesze» italokat hozat, vagy fogyaszt, úgyszintén az is, ki a rendet, vagy a többi munkást munkájában zavarja, vagy kadalynzza, felmondás nélkül azonnal elbocsátható, az előző napokra esedékes munkabére azonban kifizetendő. iö. §. A munkaadó, amennyiben annak leküzdhetetlen akadályok útját nem állják, az építkezés helyén egy, az alkalmazottak számának megfelelő nagyságú és télen fűthető étkezőt és egy kamrát köteles felállítani, melyben az alkalmazottak munkaközben nem használt ruházatukat tisztán megőrizhetik ; — továbbá külön férfi és női árnyékszéket. Minden körülmények között tartozik továbbá a munkaadó gondoskodni arról, hogy az építkezés helyén elegendő mennyiségben egészséges ivóvíz és tiszta ivóedény álljon rendelkezésre. 16. §. A munkaadó tartozik minden óvóintézkedéseket megtenni, melyek az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztosítása érdekében szükségesek, s különösen tartozik gondoskodni arról, hogy az épületi állványok jó anyagból biztosan és szakszerűen állíttassanak fel. Oly állásra, mely a biztonsági követelményeknek meg nem felel, az alkalmazottak közül senkit sem szabad felengedni, kötelességükké tétetvén viszont ezeknek, a munkaadót, vagy pallért az általuk észlelt ily természetű hiányra saját biztonságuk érdekében is késedelem nélkül figyelmeztetni. Minden építkezésnél, hol rendszerint legalább 20 alkalmazott van foglalkoztatva, a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1899. évi deczember hó 15 én 7Ő27i. szám alatt kibocsátott rendeletben körülírt kötszerláda tartandó készen. 17. §• A segédeknek betegség ellen való biztosításáról a munkaadó az 1891. évi XIV. t.-cz. értelmében tartozik gondoskodni. Munkaközben történt szerencsétlenség esetén az első orvosi segély költségét a munkaadó viseli. A további gyógyíttatás és ápolásra nézve az 189l. évi XIV. t.-cz. a betegsegélyző pénztárak, valamint a szakbeli betegsegélyző egyletek szabályzatai az irányadók. Másnemű megbetegedés alkalmával a segédszemélyzet minden tagja köteles erről a munkaadót illetőleg helyettesét személyesen, vagy más által értesíteni. 18. §. Hogy a felesleges munkakeresés, s a pallérok ebbeli zaklatása elkerültessék, tartozik a munkaadó az épületen szembetűnő helyen táblát alkalmazni és azon ha segédekre van szüksége a szükséges segédek számát és minőségét kiírni, s a mint a szükséges szám betelt a kiírást törölni. Tartozik továbbá a munkaadó az épületen saját nevét és lakását jelző táblát is feltűnő világos helyen kifüggesztve tartani. Úgy a munkaadóknak, mint az alkalmazást keresőknek e szabályrendelet utján is figyelmükbe ajánl- tatik az érdekükben nagy áldozatokkal létesített budapesti általános munkaközvetítő intézet. 19. §• Az oly építkezéseknél, a hol rendszerint legalább 20 munkás van foglalkoztatva, tartozik a munkaadó alkalmazottairól jegyzéket vezetni, abba minden munkás nevét, születésének évét s helyét, foglalkozását és bérét beiktatni s e jegyzéket az iparhatóságnak kívánatra bármikor előmutatni, úgyszintén tartozik ezek munka
