Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 1. szám
2018. JANUÁR 6., SZOMBAT SZTORI g Minden perccel szívizomsejtek vesznek el //- Mi Sokszor nem tipikusak az infarktus tünetei az idősebbeknél és a nőknél, épp ezért nem is gyanítanak infarktust. Mivel nem jelentkezik erős mellkasi fájdalom, nem mennek orvoshoz és túl későn kerülnek kórházba. Magyarországon jellemző, hogy feleslegesen késlekednek a betegek: négy és fél órát várnak, mire orvoshoz érnek a szívinfarktussal, Európában ez az átlag 75 perc. Fábos Erika EGÉSZSÉG A szívroham leggyakoribb tünete a hirtelen fellépő, égő, nyomó, mellkasra kiterjedő, de olykor a gyomorszájba, állba, vállba és leggyakrabban a bal - de van úgy, hogy a jobb - karba sugárzó fájdalom. A nőknél és időseknél sok esetben a mellkasi fájdalom kisebb intenzitású és sok a nem tipikus, illetve megmagyarázhatatlan tünet. Ezek közé tartozik a mérsékelt gyomortáji fájdalom, hányinger, hányás, szédülés, de akár eszméletvesztés is előfordulhat. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának igazgatója azt mondta, sokszor egyáltalán nem jelentkezik a mellkasban fájdalom, nincs légszomj, izzadás, a legtöbbször általános rosszullétet és fáradtságot érez az időskorú vagy a nőbeteg, ezért nem gyanakszik infarktusra. Bízik benne, hogy hamarosan jobban lesz, ezért nem hívja ki a mentőt, vagy csak későn. Holott a késlekedés végzetes lehet: a szívinfarktus okozta halálozás valószínűsége óránként 15 százalékkal nő, ha a beteg késve kerül orvoshoz. '«•#>' -«w*: Az elet es a későbbi életminőség múlhat azon, hogy milyen gyorsan kerül kórházba a beteg Fotó: Shutterstock ai szív/ „Tragikus, hogy még mindig leggyakrabban csak 3,5 óra elteltével kerülnek orvoshoz a betegek, és az átlag még rosszabb: 4,5 óra. Ez évek óta nem javul - mondta Merkely Béla. - Nagyon fontos, hogy ha egyértelműek a tünetek vagy nem szűnik a rosszul- lét, nem szabad késlekedni, húsz percen belül mindenképpen ki kell hívni mentőt. A szívizom-infarktusos betegek egyharmada a helyszínen meghal. Ha túlélik az első néhány percet, akkor már azon múlik a sorsuk, hogy milyen gyorsan cselekszünk. A magyar ember bírja a fájdalmat, de ezt a fájdalmat nem szabad tűrni. Ausztriában átlag hetven percen belül orvosnál van egy infarktusos beÉletmentő, ha felismeri a tüneteket! A roham általában hirtelen kezdődik, erős, szorító, markoló jellegű - gyomortól feleié keletkező - mellkasi fájdalom. Ez a tipikus mellkasi fajdalom 10 percnél is tovább tart. A fájdalom legtöbbször a szegycsont mögött a legerősebb, főleg a bal n oldalra sugárzik, esetleg a karokba és a nyakba, gyomortájékba. e Erős szorongást, halálfélelmet érez. Ol le 0© Erős verejtékezés. K-zT Hirtelen jelentkező gyomortáji, gyomorszájból sugárzó tompa fájdalom, fáradtsággal, gyengeségérzéssel, szédüléssel. A szívrohamot gyakran megelőzik előjelek. Ilyenek lehetnek kisebb mellkasi nyomásérzések, rossz közérzet, fáradékonyság, légszomj, melyek már hetekkel előbb jelentkeznek, ezt is érdemes végiggondolni, ha a tipikus tünetek közül bármelyiket észleli. MW-grafika teg, nálunk több mint négy óra, sőt a nőknél és idősebb korban még több idő elteltével. Pedig az infarktus rendszerint családi körben vagy a munkahelyén éri az embert, tehát még segítség is lenne.” Az élet és a későbbi életminőség múlhat azon, hogy milyen gyorsan kerül ilyenkor kórházba a beteg. Infarktus esetén ugyanis a szívizom vérellátási zavara miatt szívizomelhalás következik be. Minél tovább tart ez a vérellátási zavar, annál nagyobb és súlyosabb a szívizom-károsodás. Ez nemcsak a túlélést, de azt is meghatározza, hogy a felgyógyulás után milyen minőségű életet élhet valaki. Minden perccel szívizomsejtek vesznek el, hat óra elteltével pedig elhal a szívizom, ami visszafordíthatatlan folyamat és a későbbi fizikai teljesítőképességet alapvetően meghatározza, ezért fontos mielőbb orvoshoz jutni akkor is, ha nem a szokványos, erős fájdalommal járó tünetek jelentkeznek. Merkely Béla szerint az EKG nem tipikus panaszok esetében is kimutatja az infarktust. Nagyon ritkán azonban előfordul, hogy ebből sem derül ki a baj. Ilyenkor négy órán keresztül megfigyelik a kórházban a beteget és vérvizsgálatot végeznek. Ez az úgynevezett biomarkervizsgálat a troponin T fehérje jelenlétét mutatja ki, ami egyértelműen jelzi az infarktust. Az infarktus kockázata különösen magas azoknál, akiknek magas a koleszterinszintjük, a vérnyomásuk, dohányoznak, cukorbetegek, mozgás- szegény életmódot folytatnak vagy a családjukban előfordult már infarktus. A kockázat a me- nopauza után is megnő. Szigorítanák és ellenőrizhetővé tennék az Európai Unióban a méz piacra jutását Végre sarkukra állnak a magyar méhészek GAZDASÁG Minden ötödik üvegben hamis mézet árulnak Európában. Ráadásul ez már előrelépés, korábban még több volt az ismeretlen eredetű és cukrozott méz, ami főként Kínából és Dél-Ameriká- ból kerül ide. Ezzel nemcsak a fogyasztókat tévesztik meg, a magyar méztermelők export- lehetőségeit is rontják. Decemberben 11 tonna mézet vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (Nébih), mert a laboratóriumi vizsgálatok során kiderült,, hogy ismeretlen eredetű és a természetesnél jóval több cukrot tartalmaz. A megsemmisített mézben 13,4 százalék folyékony izocukor volt. Ezt hamisított méznek nevezik. Egyre nagyobb tételben találnak ilyet az unióban. Tavaly a Közös Európai Kutatóközpont ellenőrzésein az EU külső határain és az importőröknél vizsgált mézek húsz százaléka volt ilyen. A kifogásolt készítmények túlnyomó része Kínából érkezett. Az ilyen termékekből hiányoznak a biológiailag értékes anyagok, és legtöbbször a jó minőségű mézhez keverik, úgy kerül forgalomba. A mostani irányelv szerint ha kettőnél több országból származó mézkeverékből áll össze a termék, elég azt feltüntetni, hogy az unióból vagy azon kívülről származik, vagy a kettő keverékékéből áll össze. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke azt mondta: Magyar- országon háromszor annyi mézet állítanak elő, mint ameny- nyi a hazai piacon elfogy, a felesleget jó áron értékesíthetnék az európai országokban, de komoly versenyhátrányban vannak a főként Kínából érkező, silány és olcsó mézimporttal szemben. A Kínából érkező méz a csomagolás előtt egy úgynevezett gyantaszűrőn megy át, mivel olyan anyagokat is tartalmaz, amelyekkel együtt már nem lehetne az Európai Unióban értékesíteni. Ezt a manipulációt azonban utólag nagyon nehéz kimutatni, és a méz azonosítására alkalmas jellemzők közül is sok megsemmisül így. Az ilyen módon szűrt méz eladását például az Egyesült Államokban már tiltják. Ugyanezt szeretné az Országos Magyar Méhészeti Egyesület is elérni az unió ösz- szes országában. A jelenlegi szabályok ugyanis előírják, hogy a mézhez semmilyen adalékot nem lehet adni, illetve kivonni sem szabad belőle, ez ugyanis hamisításnak számít. Mézeket keverni azonban szabad. Ezzel pedig nemcsak a fogyasztókat tévesztik meg, hanem a magyar és az uniós méztermelőket is kiszorítják a piacról, rontják exportlehetőségeiket. „Kötelezővé tennénk, hogy a terméken tüntessék fel a méz származási helyeit olyan sorrendben, amilyen arányban megoszlik a méz összetétele - mondta el Bross Péter. - Ezen túlmenően a növényi eredet szerinti besorolásra is szükség lenne. A vásárlóknak joguk van tudni, hogy a méz, amit fogyasztanak, honnan származik, és a termék, amiért pénzt adnak, milyen minőségű. Ezeket a jellemzőket a mai laboratóriumi technikával pontosan ellenőrizni is lehet, hiszen a pollenek alapján még azt is meg lehet mondani, melyik országból származik a méz.” Az unióban a boltok polcain található keverék mézeknek csak húsz százaléka készül Európában, negyven százaléka kínai, negyven százaléka pedig egyéb importból származik. Magyarországon az uniósnál biztonságosabb a helyzet, mert gyakoribb és szigorúbb az ellenőrzés. A tavaly lefolytatott magyarországi mézvizsgálatok eredménye szerint 75 termelői és 43 bolti minta közül valamennyi magyar és természetes eredetű volt. Fábos Erika A hazai méhészet számokban Húszezren foglalkoznak méhészettel Magyarországon. A hazai méztermés évente 25 ezer tonna körül alakul. A méhcsaládok száma meghaladja az egymilliót. Magyarországon tizenkét méhcsalád jut egy négyzet- kilométerre, nálunk a legmagasabb a méhsűrűség Európában. A beszállítókkal együtt százezer embert tart el a méhészeti ágazat hazánkban. Évente hetven dekagramm mézet eszünk fejenként, ez az átlag a nyugat-európai fel- használás harmadát is alig éri el. Az unió méztermésének mintegy 12 százaléka Magyarországon készül. Közel húszezer tonna méz kerül exportra tőlünk évente. A legtöbb magyar mézet Olaszország vásárolja, majd Franciaország következik, a harmadik helyen pedig Németország áll.
