Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-27 / 23. szám
2018. január 27. 4 Vöröskéry Dóra prózája 5 Muszka Sándor és Böszörményi Zoltán versei 6-7 450 éves atordai vallásbéke IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET I nélkülünk is megvannak vezervers Zalán Tibor áfák, 1 M •• **7 közönyük mar-mar isteni f# Közmunkások Bukta Imre-rajzot visznek (vegyes technika papíron, 2015) [valahogy majd csak felnő gyermekünk nyelvünkből is marad valamennyi...] valahogy majd csak felnő gyermekünk nyelvünkből is marad talán valamennyi rá s neve alá odaírhatja még egy ideig állampolgárságát is : magyar elnézem éjjelente amint hold felé szálló bölcsőjében nevetve rázza fényes csörgőit a csillagképeket, nyála a tejúton végigcsorran - foga nő. fegyverkezik mint a harcra mindig kész vadállatok, rám hasonlít és rád és hasonlít minden teremtő lélekre ki ember : gyámoltalan majd felneveljük és küzdeni tanítjuk s megértetjük vele a csendes gyilkosságokat, mint szájában babapiskóta: acélfogak között morzsolódnak szét védtelen életek - látja - fényes motorokat fog szeretni és bőrdzsekis pribékeket a könyvégető birodalmi szélben, s szégyelli ezt a verseket ezt az apákat ezt a könnyelmű könnyeket, s a fogalmakat (haza, művészet, ember, erkölcs) szégyellni fogja mert életünkből kiérti mind milyen-haszontalan: mennyi mocskot festenek halálosra velük és velünk és ellenünkre, mondom felnő gyermekünk tekintetében majd csak fájdalmunkat hordja tovább s a félelemre mely génjeinkből testálódott rá a rombolás szabadságával válaszol: sem házak sem városok sem műemlékek sem kultúra sem semmilyen élet sem múlt sem jelen csak isten ki a végső nagy csöndben sírdogál s a szétdúlt égben magára hagyottan verejtékezik riDort Kecskemét csodái Juhász Kristóf Nemcsak országos, de egyenesen világszenzáció, hogy a Seuso-kin- cseket január 30-tól Kecskeméten, a Cifrapalotában láthatjuk majd. De miközben az eleven történelem ragyogásának fényétől kissé vaksin flangálunk a hírős városban, ne feledkezzünk meg arról sem, mennyi ragyogó dologra bukkanhatunk még. Senki ne sajnálja lelkét, ízlését, privát nemzettudatát és személyes műélvezeti szenzibilitását a - kellő elszántsággal akár egyetlen szabadnap vagy egy könnyedebb hétvége alatt átélhető - kecskeméti kultúrsokktól. Bátorság! Azoknak sem kell nagy útitervet kovácsolniuk, akik a konyhába is repülővel járnak. Ha teljesen kaotikusán - vagyis jó turista módjára minden utcakőnél megállva: lássuk, mikor alapították - elkezdünk keringeni az izgalmas és hétköznap is élhető ritmusú belvárosban, magunktól rá fogunk találni mindenre. Ez Katona József és Kodály Zoltán városa, a Bánk bán szerzőjének nevét viseli az eklektikus, neobarokk színház - Latinovits Zoltán játszott itt állandó szerződéssel -, zenei kultúránk meghatározó alakjáról pedig az ének-zenei iskolát keresztelték el. Kecskemét büszkélkedhet a Magyar Fotográfiai Múzeummal is, melynek több mint egymilliós gyűjteménye nemcsak minden fontosabb magyar szerzőtől őriz fotókat vagy a teljes hagyatékot (büszkeségeik André Kertész, Mo- holy-Nagy László, Kepes György, Robert Capa, Cornell Capa, Paul Almásy, Brassai, Munkácsi Márton, Ata Kandó munkái), hanem gyakorlatilag minden látható itt, ami a fotózással kapcsolatos: fényképezőgépek, objektívek, fénymérők, vakuk, vetítők, laboreszközök, relikviák, díjak, könyvek, folyóiratok, katalógusok, albumok. Évente öt-hat kiállítást rendeznek, január 26-tól Szabó Dezső Sötétkamra című tárlatát tekinthetjük meg. A gazdag és izgalmas történelmű, gyönyörű mezőváros számos templomából, kegyhelyéből, egyházi létesítményéből is kötelező megnézni néhányat - az alapos kultúrsokk- hoz nem hiányozhat a hitélet. Ha messziről érkezünk, a vonatozástól, autózástól elborult tudatot egyből ébreszthetjük a Leskowsky Hangszergyűjteményben. Leskowsky Albertet, a helyieknek csak Leót, rengeteg hangszerkészítő avatta bizalmába világszerte, és ajándékozott hangszert gyűjteményének. Az Illés együttes több zeneszerszámát is láthatjuk, vagy itt van az első, hazánkban használt 12 húros gitár, Tolcsvay egykori hű társa. Az intézmény Magyarország legnagyobb látogatható gyűjteménye, de nemcsak ettől különleges, hanem maguktól az instrumentumoktól, az elhivatott emberektől, akik a hangszerekkel és látogatókkal foglalkoznak, valamint a mindezek találkozásából fölcsillanó, világbékényi lelki megteltségtől. Szilágyi Áron gyűjteményvezető és kollégái a hamisítatlan, rajongó művészember lelkesedésével ugranak rá a betérőre, nyomnak a kezébe szürkemarhatül- köt, kanadai bendzsóbőgőt, tibeti szerzeteskürtöt, tatuból készült bolíviai charangót (annyira abból készült, hogy ott a kis ennivaló feje a bájos pengetés hangszer nyaka alatt), vagy fujarát (Heinczinger Mika használja gyakran a Miszt- rál együttesből), és nincs mese, itt az is zenélni fog, és jól fogja érezni magát, akinek három botfüle van. A több mint kétezer darabot számláló, öt kontinensről származó gyűjtemény nagy részét kézbe lehet venni, meg lehet szólaltatni. A sikerélmény mindenkinek garantált, az úgynevezett éneklő fűrészből például (tényleg fűrész, és tényleg dallamosan zeng, a régi, fekete-fehér rémfilmekben ez volt az a hang- effekt, amikor az ijesztő szereplőtől megriadt valaki) bárki elő tud csalni hajmeresztő hangokat. folytatás a 3. oldalon I
