Somogyi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2017. NOVEMBER 4., SZOMBAT Egy újszülött baba minden körülmények között nagy örömforrás Egyre több a 40 feletti kismama Háromszor annyi nő szült tavaly a negyvenes éveiben, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A tendencia folyamatos: negyven éve még csak minden 142. babának volt ennyi idős az anyukája, ma minden 22.-nek. Biológiai értelemben azonban semmi sem változott, még mindig 35 éves korig lenne ideális a gyermekvállalás. Fábos Erika ANYASÁG Tavaly már 4306 nő vállalkozott arra, hogy negyvenéves kora után szüljön - az ezredfordulón még csak 1329. A növekedés folyamatos: tavaly 300-zal több olyan kisbaba született, akinek elmúlt negyven az anyukája, mint egy évvel korábban. „A szülészeti gyakorlatban is évek óta tapasztaljuk, hogy egyre inkább a 35-45 éves korosztály felé tolódik ki az első gyermek vállalása - mondta Bódis József, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke. - Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezekkel á gyors társadalmi változásokkal az evolúció nem tud lépést tartani. Ha tehát pusztán a biológiai szempontokat vesszük figyelembe, a gyermekvállalás 25 és 30 éves kor között lenne ideális, ha a szociális és anyagi szempontok realitásával is számolunk, akkor azt mondhatjuk, hogy orvosi értelemben még a 30-35 éves kor közötti időpont is megfelelő. Ezt követően a petesejtek biológiai értéke fokozatosan csökken. Persze egyéni jellegzetességek vannak, de a 42. életév körül, nagy átlagban már egy százalék körül van. Ez a korosztály gyakran csak orvosi segítséggel, meddőségi programok révén járhat sikerrel. A gyermekvállalás későbbre halasztása új keletű. Évtizedekig álig változott: 1960 és 1990 között a szülő nők több mint fele 25 éven aluli volt, a 30 évesnél idősebb anyák számaránya pedig 18 százalék volt. Az elmúlt évtizedekben felgyorsult a jelenség: az első gyermeküket világra hozó anyák a rendszerváltáskor átlagosan 23, az ezredfordulón 25, tavaly pedig már 28,5 évesek voltak - derül ki a legfrissebb, most megjelent Magyar statisztikai évkönyvből. A változások az 1990-es évek folyamán következtek be az anyasági életkor fokozatos kitolódásával az idősebb életkor irányába. 2000-ben az anyáknak már csak valamivel több mint egyharmada volt 25 éven aluli, 2010 óta pedig az anyák 30 és 34 éves kora között születik a legtöbb gyerek hazánkban, és még 35 és 39 év között is már majdnem ugyanannyi gyerek jön világra, mint 25 és 29 éves kor között. Hogy ez mekkora változás, azt jól érzékelteti, hogy 1980-ban még csak minden 142. újszülöttnek volt legalább 40 éves az édesanyja - tavaly ugyanez már minden 22. újszülöttre érvényes volt, de vannak olyan régiók, ahol még gyakoribb. így például a fővárosban minden 16. kisbabának középkorú az édesanyja. „Az először szülő idősebb nőknél a teherbeesés valószínűsége alacsonyabb, a vetélés lehetősége magasabb, és az anya életkorának előrehaladtával bizonyos kromoszóma-rendellenességek is nagyobb eséllyel fordulhatnak elő - mondta el Bódis József. - Meg kell érteni: ahogy minden emberi sejt öregszik, a petesejt is, sőt az örökítőanyagokra fokozottan érvényes, hogy az idő előrehaladtával másként működnek bennük azok a biológiai mechanizmusok, amelyek a megtermékenyülésért és a sejtosztódásért felelősek. A reprodukció kódolva van, és az ember genetikai programja szerint arra az ideális életperiódusra esik, amikor a női szervezet fizikailag a legnagyobb teherbíró képességgel rendelkezik. Az orvos- tudomány és a diagnosztika hatalmasat fejlődött ezen a területen is az elmúlt évtizedekben, ami segít az anyukákon. Az ultrahangvizsgálat is nagyon pontos ma már, és a géndiagnosztika is egyre Nyugat-Európában az 1960-as óta szülnek egyre később a nők Az a változás, ami Magyar- országon a 1990-es években ment végbe az anyává válás eltolódásával idősebb kor felé, nem ismeretlen Európa fejlettebb országaiban sem. Évtizedekkel korában megfigyelhető volt, 1960-ban - és a következő két évtizedben is - Közép-Európában a szüléseknek csak a fele tevődött az anya 25 év feletti életkorára, miközben Dél-Európában már akkor több mint 70, Nyugat- és Észak-Európában pedig 65 százaléka. ságosabb és egyszerűbb - anyai vérből elvégezhető - vizsgálati mód szereket tesz lehetővé. Negyvenéves kor felett is sikeres lehet tehát egy terhesség - megfelelő előkészületekkel, szorosabb orvosi kontroll mellett, jól szervezett ellátással biztonságban vannak az anyukák -, de az ideális életkor, főleg az első gyermek vállalására, nem ez. Nagyon sok esetleges traumának, teszik ki magukat ezzel« családok, és annak is komolyabb a kockázata ebben a korban, hogy a legnagyobb akarat és áldozatvállalás ellenére sem járnak már sikerrel.” IhlwÉMBiíjliélg erdő ve :;m oia t*w*l v ERDŐTŰZ A Brazíliát és Indonéziát sújtó erdőtüzek nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy rekordnagyságú erdős terület veszett oda tavaly világszerte - figyelmeztetett a Global Forest Watch (GFW) független erdőfelügyeleti szervezet. A GFW jelentése szerint az ember okozta globális fel- melegedés számlájára írható szélsőséges hőség és szárazság világszerte növeli az erdőtüzek kockázatát. Idén egyebek között Kaliforniának és Portugáliának kellett szembenéznie a pusztító lángokkal. A jelentés szerint az erdőtüzek, a talajhasználat megváltoztatásából eredő hatások és az éghajlatváltozás együttesen felgyorsíthatják olyan területek pusztulását, mint a Dél-Ameri- ka északi részén fekvő Ama- zonas-medence, és hozzájárulhatnak a szén-dioxid-ki- bocsátás növekedéséhez is. A Marylandi Egyetem adataira támaszkodva a GFW arra a következtetésre jutott, hogy A brazil, a horvát, az indonéz és a portugál tüzek hatalmas erdőterületeket taroltak le Fotók:AFP 2016-ban világszerte 297 ezer négyzetkilométernyi erdős terület veszett oda, ami 51 százalékos növekedés az előző évhez képest. A szervezet 2000-ig visszanyúló feljegyzései szerint a tavalyi volt az eddigi legrosz- szabb év a globális fapusztulás szempontjából. Egyéb műholdas mérések viszint lassulást mutatnak a termőföldek, városok és utak építését szolgáló erdőirtás ütemében. Az ENSZ Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezete szerint például - amely a globális erdőfelügyeletétől eltérő módszereket használ - a „nettó erdőirtás” aránya globálisan több mint 50 százalékkal lassult az elmúlt 25 évben. 2016-ban drasztikus emelkedést észleltünk - mondta Mikaela Weisse, a GFW-t felügyelő amerikai World Resources Institute elemzője, hozzátéve, hogy a mutatószámok rosszabbodásához valószínűleg hozzájárultak a Brazíliát, Indonéziát és Portugáliát sújtó erdőtüzek. IVIW
