Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 37. szám
2017. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT SZTORI g Varga Csaba nagyváradi hegymászó a napokban hódítja meg a Manaszlut Magyar zászló a szellemhegyen Újabb nyolcezres csúcs megmászására indult Varga Csaba nagyváradi hegymászó. A partiumi magyar építész ezúttal a világ nyolcadik legmagasabb hegycsúcsára, a Manaszlura akar feljutni. Fábos Erika KIHÍVÁS Varga Csaba szeptember 1-jén indult Budapestről - Isztambulon keresztül - Nepál fővárosába, Katmandu- ba. Aztán Besisaharba megy, ahonnan egyhetes gyaloglással éri el a Manaszlu-hegy 4700 méteren fekvő alaptáborát. A tervek szerint a szeptember 12. és 30. közötti időszakban lesz lehetősége az akklimatizációra és a csúcs megmászására. A nagyváradi alpinista, aki, amikor éppen nem csúcsokat hódít, épíNévjegy: 1982-ben született Belénye- sen, a bihari hegyek lábánál. Tanulmányait a nagyváradi Premontrei Főgimnáziumban, majd a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építészeti Karán folytatta, ahol 2007-ben diplomázott. Példaképe, Jerzy Kukucs- ka lengyel hegymászó, akinek 11 év alatt sikerült megmásznia a Föld mind a 14 nyolcezres csúcsát úgy, hogy közülük sokat télen vagy egyedül teljesített, esetleg járatlan úton és természetesen oxigén nélkül. tészként dolgozik, 13 évesen, kíváncsiságból mászott először hegyet életében. Azóta a hegymászással kapcsolatos minden sportot kipróbált, a sziklamászástól a jégmászá- son keresztül a barlangászaiig, de a klasszikus hegymászás és ezen belül is a magashegyi alpinizmus, az expedíciók ragadták meg legjobban. „Szüleimmel Biharfüreden nyaraltunk, s nagyon érdekelt, hogy mi lehet a település felett, messze, a hegyen - idézte fel egy korábbi interjúban. - így hát nekivágtam, és egyedül mentem fel arra a hegyre, amelyikről utólag kiderült, hogy a Mezőhavas- csúcs, és egyébként 1670 méter magas. Azt hiszem, valami ott fogott meg engem ebben az egészben, hogy csak úgy egyedül nekivágjak a rengetegnek és feljussak a csúcsra. Ezen felbátorodva másztam meg Erdély magasabb csúcsait, egy évvel később a Nagy-Bihart, majd a Fogarasi- havasokban a Moldoveanu- csúcsot, ami Románia legmagasabb hegycsúcsa. Kína, Kir- gizisztán és Kazahsztán határán a Tien-san-hegységben a Khan Tengri csúcs volt a vízválasztó, utána mertem nekivágni a nyolcezer fölötti csúcsok meghódításának is. Ez egy életforma, mindig formában kell lenni. Úgy szoktam edzeni, hogy terepfutó versenyekre járok, és hetente négyszer-ötször járok el szaladni, emel-j lett úszom. Sportközelii életet kell élni, minél többször he-1 gyet-sziklát mászni, és kint kell lenni a természetben.” Fotó: AFP "I Varga Csaba azóta, a vi- Jág 8000 métert meg- . haladó csúcsai kö- . zül is meghó- . dított kettőt. 2013-ban a A Manaszlu, a szellemek hegye a világ nyolcadik legmagasabb csúcsa A Nepálban emelkedő Manasz- lu jelentése: „szellemhegy”. A világ nyolcadik legmagasabb hegye, 8163 méter magas. A hegycsúcsot elsőként 1956- ban mászta meg egy japán és egy nepáli hegymászó. Évente úgy nyolcszázan tesznek kísérletet a meghódítására, de csak 60-70 mászónak sikerül, többségüknek oxigénpalackkal. A magyar hegymászók közül 2009-ben Erőss Zsolt és Barna Dániel, 2015-ben Klein Dávid jutott fel erre a csúcsra. Ilyen, nyolcezres csúcs összesen tizennégy van a világban. Ezek mindegyikének meghódítására az első expedíciót Albert F. Mummery és J. Norman Collie szervezték 1895-ben. A kísérlet kudarccal végződött: a mászók és segítőik is meghaltak egy lavinában. Az első sikeres mászás Maurice Herzog és Louis Lachenal nevéhez fűződik, akik 1950. június 3-án érték el az Annapurna csúcsát. Az első személy, aki mind a 14 hegyet megmászta, Reinhold Messner volt: 1986. október 16-án sikerült teljesítenie a kihívást, amit azóta eddig 29-en csináltak utána. A világ nyolcezresei közül tizenegyen már járt magyar ember, csupán a K2, az Annapurna és a Sisapangma főcsúcsa az, amit még nem hódítottak meg magyarok. Gasherbrum II, 2014-ben a Broad Peak tetején tűzhette ki eddig a magyar zászlót Nagyvárad felirattal, amit most is magával vitt. „A magyar identitás hang- súlyozása fontos eleme az expedícióimnak, hiszen magyarként a magyar nemzeti zászlót viszem fel a hegyre, amelyen a Nagyvárad felirat szerepel - mondta Varga Csaba. - Ez a nemzeti zászló, amit minden I csúcshódításra magammal viszek, városunk magyar közösségének létezé- | sét és élni akarását tükrözi. Annak ellenére, hogy iaz elmúlt 20 év alatt 70 ezer főből több mint 20 ezer magyar eltűnt Nagyváradról, ezzel a zászló- i val is azt akarom üzenni, hogy mi, partiumi 1 magyarok voltunk, va- I gyünk, és Isten segít- I ségével leszünk is.” Tízévente megduplázódik a daganatos betegek száma Magyarországon Megtalálták a bőrrák hatásos ellenszerét? GYÓGYULÁS A sydney-i központú Ausztrál Melanoma Intézetben két nemzetközi gyógyszerkísérlet is eredményesnek bizonyult olyan, harmadik stádiumban lévő bőrrákos páciensek esetében, akiken műtétet hajtottak végre a rákos elváltozás eltávolítására. A kutatók 12 hónapos vizsgálatnak vetettek alá egy immunterápiás és egy célzott terápiás új kezelési módot. Mindkettő sikeres volt a betegség terjedésének megakadályozásában. Korábban ezeknél a betegeknél 40-70 százalék volt az eshetősége, hogy a betegség visszatér és végzetessé válik. „A klinikai tesztek eredménye alapján úgy véljük, a betegség megállítható, vagyis meggátolható, hogy áttéteket képezzen és végzetessé váljon - jelentette be Georgina Long, az intézet orvos-igazgatója. - Ezzel közelebb kerültünk végső célunkhoz, hogy a melanomából halálos betegség helyett kezelhető krónikus betegség legyen.” Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világban ma már minden harmadik daganatos betegség esetében bőrrákot diagnosztizálnak az orvosok. A megbellyenkor vetesse le, ami gyanús Nem csak a melanoma bőrrák Bőrgyógyász szakorvosok ajánlása szerint az őszi és téli hónapokban érdemes megszabadulni azoktól a gyanús fes- tékes anyajegyektől, amelyekből esetleg rosszindulatú bőrdaganat fejlődhet ki. Akinek sok - 50-100 körüli - festékes anyajegye van, rizikószemélynek számít a melanoma kifejlődése szempontjából. Még nagyobb kockázatot jelez, ha a sok anyajegy között szabálytalanok is előfordulnak, 1-1,5 centiméternél nagyobbak és nem egységes a színük. Bőrdaganat nagyon sokféle van, de a legnagyobb részük jóindulatú. A hámsejtekből kiinduló rosszindulatú bőrdaganatoknak két leggyakoribb típusa a basalioma és a spina- lioma. A basalioma az összes emberi daganat között a leggyakoribb, jóval több van belőle, mint bármely másféle daganatból: 100 ezer magyar közül 5-600-nál alakul ki évente. A spinalioma, a melanómá- hoz hasonlóan, szintén okozhat áttétet, de ez szerencsére elég ritka. tegedettek 90 százaléka a rákos daganat eltávolítása után meggyógyul. Tízévente megduplázódik a bőrrákosok száma Magyarországon (is), ami összefügg a túlzásba vitt napozással éppúgy, mint a napfény egyre károsabb sugaraival, valamint az elterjedt szoláriumozással. A bőrdaganatok közül a melanomaa legveszélyesebb, mert kezeleüenül viszonylag gyorsan áttétet alakít ki a belső szervek valamelyikében. „Tíz évvel ezelőtt százezer lakosra 10-14 rosszindulatú bőrdaganatos megbetegedés jutott, ma 21- 22 beteg, ami drasztikus emelkedés - mondta Battyáni Zita bőrgyógyász. - Ma már az ösz- szes daganat több mint 30 százaléka bőrrák. Nagyon riasztó, hogy már huszonévesek között is egyre több beteggel találkozunk, és hogy nagyon sokan jönnek túl későn, amikor már nagyon nehéz vagy lehetetlen segíteni. Ha időben jön valaki, teljesen meggyógyulhat, de ha már négy milliméternél mélyebbre hatolt a bőrben a daganat, csak ötven százalék az esélye a túlélésre. Ezért fontos, hogy ismerjük a bőrünket, foglalkozzunk vele, és ha gyanúsat észlelünk, forduljunk orvoshoz.” Fábos Erika
