Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám

2017. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT PANORAMA Örök a tavasz Eleméry Máté kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu Meg kell újítani az elöregedett ültetvényeket Pénteken az út szélén, közvetlenül egy nagy, betemetetle- nül tátongó lyuk mellett egy szerény körülmények között éló' közmunkás talált egy szürke tógát. - Jó lesz a gyereknek - gondolta magában. Talált még egy zöld babérkoszorút is. Is­teni krumplifőzelék készült belőle. HIRDETÉS nem lesz hiány idén A hazai gyümölcstermés közepes az idén, almából várhatóan az éves átlag alatt marad egy kevéssel, de a híresztelésekkel ellentétben hiány nem várható a gyümölcsből sem Magyarországon, sem pedig Európában. Fábos Erika GYÜMÖLCS „Almából évente átlagosan 12 millió tonna te­rem Európában, idén az elő­rejelzések szerint 8-9 millió tonna közötti termés várható - mondta Ledó Ferenc, a Fru- itVeB Magyar Zöldség-Gyü­mölcs Terméktanács elnö­ke. - Magyarországon az át­lagtermés 600 ezer tonna. A legrosszabb évünk a 2007-es volt, akkor csak 300 ezer ton­na almánk termett, 2014-ben viszont, amikor az elmúlt év­tized legjobb termését takarít­hattuk be, valamivel megha­ladta a 900 ezer tonnát. Most 550 ezer tonnával számolunk, ennek a szűk 30 százaléka lesz az étkezési, a többi pedig az ipari alma. Vagyis nyugod­tan mondhatjuk, az elmúlt tíz év átlagával megegyező, szűk átlagtermés várható.” Ez azt jelenti, hogy az idei hazai termésből 200-230 ezer tonna lesz étkezési alma, ami fedezi is az éves fogyasztást. Ledó Ferenc ezzel kapcsolatban elmondta, hogy éppen ezért ki­zárólag a választékbővítés érde­kében hoznak be külföldről al­mát, vannak ugyanis olyan faj­ták, amelyek itthon nem terem­nek meg. Főként Lengyelországból érkezik hozzánk ez a gyümölcs, na­gyobb mennyiség­ben, csak akkor, ha a lengyeleknél kiemelkedő az év. Ami nem is baj, mert a len­gyel alma rontja a hazai eladási árát, hiszen olcsóbb, mint a ma­gyar. Gyümölcsfronton amúgy is a lengyelek diktálnak. A pia­ci pozíciókat, és az árakat is a lengyelországi termés határoz­za meg Európában, ott terem ugyanis a legtöbb gyümölcs. Idén például elfagyott ott közel 100 ezer tonna meggy, magas is volt az ára, és a teljes magyar termést el lehetett adni. „Magyarországon a gyümöl­csök közül almából terem a legtöbb. Még mindig 26 ezer hektárnyi ültetvényt gondoz­nak a termelők, igaz, ez húsz éve még több mint 40 ezer hektár volt. De ez is elég len­ne, csakhogy az étkezési és az A lengyel alma rontja a hazai eladást ipari alma aránya nem túl jó - mondta a terméktanács elnö­ke. - Ahol korszerű a termelés, mint például Lengyelország­ban, ott 40 százalék az ipari és 60 százalék az étkezési alma, vagyis pont a duplája, mint ná­lunk. Németországban, Auszt­riában vagy Olaszországban, ahol tényleg nagyon modern ültetvények van­nak, még kedve­zőbb a helyzet, ott a termésnek csak 25-30 százaléka az ipari minőségű gyümölcs. Ipari almából sűrít­mények, ivólevek készülnek, mindig lényegesen keveseb­bért lehet eladni, mint az étke­zésre szánt gyümölcsöt.” Árbevétel szempontjából is az alma a legjelentősebb, de ha az egy hektárra eső eredményt nézzük, akkor a cseresznye és a szamóca hozza a legnagyobb hasznot. Az egyértelmű favorit a cseresznye, de csak nagyon intenzív művelés esetén. Ha ugyanis az érés idején jön egy esősebb időszak, kirepednek a szemek, már csak lének lehet eladni, ami kilónként 5-600 forint veszteség. Az új ültet­vényeket ezért már nálunk is csak fólia alá telepítik, de eb­ből még kevés van, a három­ezer hektár összterületből alig A málna a hazai válság nagy vesztese Hiába jelentették a legna­gyobb bevételt, a bogyós gyü­mölcsökből esett vissza leg­inkább a hazai termés. Ribiz- liből, málnából sokkal keve­sebb terem, mint korábban. Az 1990-es évek elején az éves mennyiség 27 ezer tonna mál­na volt, mára 1,5-2 ezer ton­nára csökkent. A klimatikus vi­szonyok változása is közreját­szott ebben, ráadásul a feldol­gozóipar is megszűnt hazánk­ban, kevés cég készít fagyasz­tott málnát, ezért nem is vá­sárolják már fel a gurulós gyü­mölcsöt. Most Szerbia a legna­gyobb málnatermesztő, főként az olcsóbb munkabérek miatt. Ott egy munkaóra 400 forint, nálunk 900-1000. Márpedig a málna nagyon sok kézi mun­kát igényel, így pedig komoly versenyhátrányba kerültünk. És hogy mi a jövő gyümölcse? Egyértelműen a cseresznye, a kajszi és a dió, ezekből szinte korlátlan mennyiséget el lehet adni itthon és külföldön is már évek óta. N oha este még minden csendes volt, reggelre hatalmas lyuk keletkezett, mintha meteorit csapódott volna az utcakőbe. Aztán a mélységből egy holdsütötte keddi estén lopva előbújt egy árnyalak. Hollywoodi filmekbe illő füst gomolygott körülötte. A közeli építkezésre ügyelő biz­tonsági őr serényen tárcsázta a vészhelyzet esetére megadott számot, mert ilyet utoljára a Terminátor című filmben látott. A rendőrség azonnal a helyszínen termett, elfogva a füstben kóválygó, fura lepedőbe bújtatott, régi korok nyelvét beszé­lő alakot. Napok múlva, kö­Rajongtak érte, bár a legtöbben nem értették latin szavait zépiskolai latintanárok se­gítségével sikerült azonosí­tani a fején babérkoszorút viselő, magas homlokú em­bert. Publius Ovidius Naso volt az, a száműzött római költő. A tógás férfit vakuvillogás és kamerák kereszttüze kísérte, amint az előzetesből átszál­lították a Honi Költőszövetség épületébe. Mindenki ünnepelte az ókori zsenit. „Ez egy jobb kor!” - díszelgett a fogadóbizottság fölé kifeszített kétnyelvű üdvöz­lő feliratokon. Ovidius nem értette a felhajtást, de biztos, ami biztos, faragott egy négysoros rigmust hálából, Rómáról, a jó borról és Júlia szerelmetes ajkairól, arról, hogyan száműze­tett a csúfok közé, s hagyta hátra a szépséget az örök város­ban. Dala betöltötte a teret, ékesen szólt eképpen: hejj, Rómá­ban örök a tavasz, s minden oly édes és vidám. A kamera imádta az ókori arcéit. S következett, aminek következnie kellett: mélyinterjúk, kötetlen beszélgetések, exkluzív szerződés, tolongás, kézfogás nagy és fontos em­berekkel. Az ünnepelt költő mosolygott a bulvárlapok címol­dalán, vele kezdődtek a híradók, a közéleti összefoglalók, a show-műsorok. Rajongtak érte, bár a legtöbben nem értették latin szavait. Aztán csütörtökön Ovidius eltűnt a lakosztályá­ból. Állítólag annak a gödörnek a környékén látták utoljára, ahonnan előmászott közénk. Ledó Ferenc Fotók: MTI 150 hektár. Ezen az arányon amúgy minden gyümölcsnél javítani kellene. „Ha az összes ültetvény mi­nőségét nézzük, egyharma- da korszerű, egyharmada még megfelelő, a maradék egyhar- madot pedig ki kellene vágni, mert csak a támogatások tart­ják fenn - mondta Ledó Ferenc. - Ahhoz, hogy fel lehessen eze­ket újítani, a következő tíz év­ben évente 5-8 ezer hektár újat kellene telepíteni. így 50-60 százalékkal is növelni lehetne a termésmennyiséget, és per­sze a minőség is sokat javulna.” Almából biztosan <

Next

/
Oldalképek
Tartalom