Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám
2017. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT PANORAMA Örök a tavasz Eleméry Máté kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu Meg kell újítani az elöregedett ültetvényeket Pénteken az út szélén, közvetlenül egy nagy, betemetetle- nül tátongó lyuk mellett egy szerény körülmények között éló' közmunkás talált egy szürke tógát. - Jó lesz a gyereknek - gondolta magában. Talált még egy zöld babérkoszorút is. Isteni krumplifőzelék készült belőle. HIRDETÉS nem lesz hiány idén A hazai gyümölcstermés közepes az idén, almából várhatóan az éves átlag alatt marad egy kevéssel, de a híresztelésekkel ellentétben hiány nem várható a gyümölcsből sem Magyarországon, sem pedig Európában. Fábos Erika GYÜMÖLCS „Almából évente átlagosan 12 millió tonna terem Európában, idén az előrejelzések szerint 8-9 millió tonna közötti termés várható - mondta Ledó Ferenc, a Fru- itVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács elnöke. - Magyarországon az átlagtermés 600 ezer tonna. A legrosszabb évünk a 2007-es volt, akkor csak 300 ezer tonna almánk termett, 2014-ben viszont, amikor az elmúlt évtized legjobb termését takaríthattuk be, valamivel meghaladta a 900 ezer tonnát. Most 550 ezer tonnával számolunk, ennek a szűk 30 százaléka lesz az étkezési, a többi pedig az ipari alma. Vagyis nyugodtan mondhatjuk, az elmúlt tíz év átlagával megegyező, szűk átlagtermés várható.” Ez azt jelenti, hogy az idei hazai termésből 200-230 ezer tonna lesz étkezési alma, ami fedezi is az éves fogyasztást. Ledó Ferenc ezzel kapcsolatban elmondta, hogy éppen ezért kizárólag a választékbővítés érdekében hoznak be külföldről almát, vannak ugyanis olyan fajták, amelyek itthon nem teremnek meg. Főként Lengyelországból érkezik hozzánk ez a gyümölcs, nagyobb mennyiségben, csak akkor, ha a lengyeleknél kiemelkedő az év. Ami nem is baj, mert a lengyel alma rontja a hazai eladási árát, hiszen olcsóbb, mint a magyar. Gyümölcsfronton amúgy is a lengyelek diktálnak. A piaci pozíciókat, és az árakat is a lengyelországi termés határozza meg Európában, ott terem ugyanis a legtöbb gyümölcs. Idén például elfagyott ott közel 100 ezer tonna meggy, magas is volt az ára, és a teljes magyar termést el lehetett adni. „Magyarországon a gyümölcsök közül almából terem a legtöbb. Még mindig 26 ezer hektárnyi ültetvényt gondoznak a termelők, igaz, ez húsz éve még több mint 40 ezer hektár volt. De ez is elég lenne, csakhogy az étkezési és az A lengyel alma rontja a hazai eladást ipari alma aránya nem túl jó - mondta a terméktanács elnöke. - Ahol korszerű a termelés, mint például Lengyelországban, ott 40 százalék az ipari és 60 százalék az étkezési alma, vagyis pont a duplája, mint nálunk. Németországban, Ausztriában vagy Olaszországban, ahol tényleg nagyon modern ültetvények vannak, még kedvezőbb a helyzet, ott a termésnek csak 25-30 százaléka az ipari minőségű gyümölcs. Ipari almából sűrítmények, ivólevek készülnek, mindig lényegesen kevesebbért lehet eladni, mint az étkezésre szánt gyümölcsöt.” Árbevétel szempontjából is az alma a legjelentősebb, de ha az egy hektárra eső eredményt nézzük, akkor a cseresznye és a szamóca hozza a legnagyobb hasznot. Az egyértelmű favorit a cseresznye, de csak nagyon intenzív művelés esetén. Ha ugyanis az érés idején jön egy esősebb időszak, kirepednek a szemek, már csak lének lehet eladni, ami kilónként 5-600 forint veszteség. Az új ültetvényeket ezért már nálunk is csak fólia alá telepítik, de ebből még kevés van, a háromezer hektár összterületből alig A málna a hazai válság nagy vesztese Hiába jelentették a legnagyobb bevételt, a bogyós gyümölcsökből esett vissza leginkább a hazai termés. Ribiz- liből, málnából sokkal kevesebb terem, mint korábban. Az 1990-es évek elején az éves mennyiség 27 ezer tonna málna volt, mára 1,5-2 ezer tonnára csökkent. A klimatikus viszonyok változása is közrejátszott ebben, ráadásul a feldolgozóipar is megszűnt hazánkban, kevés cég készít fagyasztott málnát, ezért nem is vásárolják már fel a gurulós gyümölcsöt. Most Szerbia a legnagyobb málnatermesztő, főként az olcsóbb munkabérek miatt. Ott egy munkaóra 400 forint, nálunk 900-1000. Márpedig a málna nagyon sok kézi munkát igényel, így pedig komoly versenyhátrányba kerültünk. És hogy mi a jövő gyümölcse? Egyértelműen a cseresznye, a kajszi és a dió, ezekből szinte korlátlan mennyiséget el lehet adni itthon és külföldön is már évek óta. N oha este még minden csendes volt, reggelre hatalmas lyuk keletkezett, mintha meteorit csapódott volna az utcakőbe. Aztán a mélységből egy holdsütötte keddi estén lopva előbújt egy árnyalak. Hollywoodi filmekbe illő füst gomolygott körülötte. A közeli építkezésre ügyelő biztonsági őr serényen tárcsázta a vészhelyzet esetére megadott számot, mert ilyet utoljára a Terminátor című filmben látott. A rendőrség azonnal a helyszínen termett, elfogva a füstben kóválygó, fura lepedőbe bújtatott, régi korok nyelvét beszélő alakot. Napok múlva, köRajongtak érte, bár a legtöbben nem értették latin szavait zépiskolai latintanárok segítségével sikerült azonosítani a fején babérkoszorút viselő, magas homlokú embert. Publius Ovidius Naso volt az, a száműzött római költő. A tógás férfit vakuvillogás és kamerák kereszttüze kísérte, amint az előzetesből átszállították a Honi Költőszövetség épületébe. Mindenki ünnepelte az ókori zsenit. „Ez egy jobb kor!” - díszelgett a fogadóbizottság fölé kifeszített kétnyelvű üdvözlő feliratokon. Ovidius nem értette a felhajtást, de biztos, ami biztos, faragott egy négysoros rigmust hálából, Rómáról, a jó borról és Júlia szerelmetes ajkairól, arról, hogyan száműzetett a csúfok közé, s hagyta hátra a szépséget az örök városban. Dala betöltötte a teret, ékesen szólt eképpen: hejj, Rómában örök a tavasz, s minden oly édes és vidám. A kamera imádta az ókori arcéit. S következett, aminek következnie kellett: mélyinterjúk, kötetlen beszélgetések, exkluzív szerződés, tolongás, kézfogás nagy és fontos emberekkel. Az ünnepelt költő mosolygott a bulvárlapok címoldalán, vele kezdődtek a híradók, a közéleti összefoglalók, a show-műsorok. Rajongtak érte, bár a legtöbben nem értették latin szavait. Aztán csütörtökön Ovidius eltűnt a lakosztályából. Állítólag annak a gödörnek a környékén látták utoljára, ahonnan előmászott közénk. Ledó Ferenc Fotók: MTI 150 hektár. Ezen az arányon amúgy minden gyümölcsnél javítani kellene. „Ha az összes ültetvény minőségét nézzük, egyharma- da korszerű, egyharmada még megfelelő, a maradék egyhar- madot pedig ki kellene vágni, mert csak a támogatások tartják fenn - mondta Ledó Ferenc. - Ahhoz, hogy fel lehessen ezeket újítani, a következő tíz évben évente 5-8 ezer hektár újat kellene telepíteni. így 50-60 százalékkal is növelni lehetne a termésmennyiséget, és persze a minőség is sokat javulna.” Almából biztosan <
