Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám

2 KÖZÉLET 2017. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT Ettől a tanévtől iskolai keretek között is el lehet sajátítani a nyíllövészetet Nem csak célozni tanít meg íjászatot is fognak tanulni az iskolások szeptembertől abban a 19 oktatási intéz­ményben, amely együtt­működik a Magyar íjász Szövetséggel. Azt célozták meg, hogy 2030-ra nemzeti sport lehessen az íjászat. Fábos Erika SPORT AMagyaríjászSzövetség által meghirdetett „Vigyük el az iskolákba az íjásza­tot!” iskolaprogram első ütemében többszörös túlje­lentkezés volt tapasztalha­tó a hazai iskolák részéről. Eredetileg tíz intézményben tervezték elindítani a prog­ramot, de végül majd kétszer annyi iskolával szerződtek le. „A nyár folyamán végbement az edzők kiképzése is, azt vállalta ugyanis a szövetség, hogy felkészítjük a tanárokat, és az iskolák rendelkezésére bocsátjuk az íjakat és egyéb eszközöket is - mondta Mol­nár Júlia, a Magyar íjász Szö­vetség koordinátora. - Ere­detileg testnevelőket szeret­tünk volna oktatni, de érke­zett magyar szakos és fizika­tanár is, sőt egy adminiszt­rátor is vállalta a képzést az egyik iskolából, azt mondták, azért jött ő, mert annyira lel­kes volt, hogy a testnevelő in­kább lemondott a javára a le­hetőségről. Azóta is tartjuk A programalkotók szerint az íjászat egyfajta szellemi sport Fotó: Shutterstock velük a kapcsolatot, nagyon lelkesen edzettek a tanév kez­déséig. Az iskolaprogramunk­ban a gyerekek helyben gya­korolhatják az íjászatot, he­ti rendszerességgel. A cél az, hogy népszerűsítsük a sport­ágat, mert 2030-ra szeret­nénk elérni, hogy az íjászat nemzeti sporttá váljon.” A program megalkotói sze­rint a diákok más sportok mel­lett is gyakorolhatják a nyíllö­vészetet. Ezt ugyanis inkább szellemi sportnak tartják. Igaz ugyan, hogy megfelelő fi­zikai erő is kell az íjászathoz, de alapvető fontosságú a meg­felelő koncentráció elsajátítá­sa. Eredményes ugyanis csak akkor lehet egy lövő, ha a tes­te és a pszichéje tökéletes har­móniában képes működni. Ehhez még a versenyhelyze­tekre való felkészülés is hoz­zájön, ahol azt tanulják meg a gyerekek, hogy hogyan telje­sítsenek pontosan akkor, ami­kor fontos, hogy másoknál is jobbnak legyenek. ijgl * *W‘! „Az útmutatásunk alapján tízéves kortól érdemes elkez­deni, mert a többi sporthoz ké­pest nagyobb fegyelemre van itt szükség - monda Molnár Jú­lia. - Meg kell értsék, hogy ez nem csak egy sporteszköz, ko­moly sérülést lehet vele okoz­ni. Éppen ezért kell hozzá egy­fajta érettség, miközben el­érni is éppen ezt lehet vele. Az a tapasztalat, hogy azok a gyerekek, akik elkezdenek ez­zel foglalkozni, sokkal összesze­dettebbek és fegyelmezettebbek lesznek más területen is.” A távlati cél az, hogy azok a diákok, akik az iskolában meg­szerették az íjászatot, jelentkez­zenek a legközelebbi egyesület­hez. Több mint 160 van belőlük az országban, és 1500 olyan íjász, aki versenyengedéllyel rendelkezik. Összesen hat kü­lönféle - terep, futó, vadász, lo­vas, pálya, történelmi - szak­ágban lehet gyakorolni és ver­senyezni. Az íjászsportnak két nagy sikere is volt a közelmúlt­ban, az egyik, hogy Kakas Ist­ván terepíjászatban aranyér­met szerzett a világjátékokon, Banda Árpád pedig negyedik lett az Universiadén, három koreai olimpiai bajnok előzte meg... Bhután és Korea jár most az élen Bhutánban és Koreában egy­aránt nemzeti sportnak számít az íjászat. Bhutánban például minden településen van íjász­pálya. Évente többször össze is mérik a tudásukat nagy verse­nyeken. A települések hatfős csapatokkal indulnak, a férfiak 183 méterről lőnek egy 40 cen­tis lőlapra, hogy kiderüljön, ki a jobb. Ráadásul olyképpen, hogy közben a nők feladata a ver­senyzők megzavarása. Jelenleg az olimpiákon és a vi­lágbajnokságokon a koreai íjá­szok a legeredményesebbek. Ebben főleg edzésmódszerük a döntő. A koreaiak tudományos alapon közelítik meg az íjásza­tot, a lövés tökéletes végrehaj­tását. Olyan egységes módszert dolgoztak ki, amely a mozgás­forma megtanításának kezde­tén a legjobb technika elsajátí­tását célozza. Hat hónapig például senki nem vehet íjat a kezébe, először csak a mozdu­latokat tanulják meg és csiszol- gatják. Ezután nyolc hétig gumi­kötéllel végeznek húzásokat. Ezt követően is először gyenge húzóerejű íjjal kezdenek gyako­rolni. Persze az sem mellékes, hogy az állam kiemelten kezeli ezt a sportágat, és a versenyzők mind profik, vagyis nem munka mellett készülnek, hanem a versenyzés a munkájuk. Humanitárius katasztrófa vár a rohingyákra Népirtás Mianmarban BŰN Közel 73 ezer muszlim rohingya menekült a szom­szédos Bangladesbe augusz­tus vége óta az etnikai tiszto­gatás elől. Az ENSZ azzal vá­dolja a mianmari kormányt, hogy népirtást és emberies­ség elleni bűncselekményt követ el. Bár a humanitárius csoportok nagy nyomást he­lyeznek a világszervezetre, az eddig alig tudott fellépni az üldözöttek védelmében - írja a Magyar Idők. Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa korábban a ro­hingya szélsőségeseket is hi­báztatta a válság eszkaláló­dásáért, egyúttal hangsúlyoz­va: az emberi jogok évtizedek óta tartó megsértése vezethe­tett a szélsőségesség megjele­néséhez. Közben a nemzetközi segít­séggel felállított táborok kez­denek megtelni, ráadásul az otthon rekedt rohingyák több­sége éhezésnek van kitéve. A mostani menekülthullám au­gusztus végén kezdődött, mi­után egy rohingya lázadócso­port megtámadott egy katonai támaszpontot és több rendőr­őrsöt. A mianmari megtor­ló akciók etnikai tisztogatás­ba csaptak át, csak a múlt hé­ten több mint 2600 házat égettek porig az egykori Bur­ma rohingyák lakta vidékein. A kormány emiatt is a kisebb­séget vádolja, míg a menekülők szerint az ország vezetése akar­ja őket brutális módszerekkel elüldözni. A jelenleg is tartó összecsapásoknak legkevesebb négyszázan estek áldozatul. A nemzetközi szervezetek attól tartanak, hogy humani­tárius katasztrófa következhet be Mianmarban, a menekül­tek többsége is már kiéhezve és sokkos állapotban érkezik meg Bangladesbe, azonnal or­vosi segítségre van szükségük. A csecsenföldi Groznijban több mint egymillióan tüntet­tek hétfőn a rohingyák üldöz­tetése ellen, „muszlimok elleni népirtásnak” minősítve az otta­ni eseményeket. A demonstrá­ciót minden bizonnyal Ramzan Kadirov, az orosz tagköztársa­ság teljhatalmú ura szervezte. A grozniji megmozdulás részt­vevői arra szólították fel Vla­gyimir Putyin orosz elnököt, hogy vesse latba befolyását a mianmari erőszak megszünte­tése érdekében. MW Zsaruk mentették meg a kis szőrmókot Macska szorult be a forró motortérbe Cipős dobozba fektették a kimentett állatot Fotó: Zsaru KRIMI Jellegzetes macskasírás­ra lett figyelmes egy járókelő az egyik fővárosi parkolóban, néhány percnyi keresgélés után egyértelmű lett számá­ra, a hang az ott álló Volkswa­gen motorteréből jön - írta a Zsaru Magazin. A férfi, ameny- nyire tudott, benézett az autó lámpája mellett, de csak any- nyit látott, hogy az ékszíj közé be van ékelődve egy macska. Közben a rendőrség és az állat­védők is megérkeztek a hely­színre, mindenki úgy támogat­ta a mentést, ahogy csak tud­ta. Az autó rendszáma alapján sikerült beazonosítani a tulaj­donost, ő is hamar a helyszín­re sietett - mondta el a lap­nak Bilik György törzszász­lós. Korábban egyik kerület­ből a másikba hajtott át a jár­művel, véleménye szerint a kö- lyökmacska még indulás előtt mászhatott be a motortérbe, tehát feltehetőleg kilométere­ket utazott a forró csövek, a pörgő szíjak és a tárcsák közt. A rendőrök levették a kocsi jobb első kerekét, majd a mo­tort védő burkolatot, és mögöt­te meg is találták a több helyen vérző, riadt állatot. A macska megmentésére összeverbuvá­lódott kis csoport megpróbál­ta kiemelni az autó hűtőcsöve és a turbócsöve közé ékelődött kölyköt, de sajnos a lábai be­akadtak. Ekkor érkezett meg Erdész Judit törzszászlós, az ő keze épp befért felülről az al­katrészek közé, és sikerült ki­szabadítania a beszorult állat lábait. A cica közben félelmé­ben az ő megmentésén mun­kálkodó Bilik György törzs- zászlós jobb kézfejébe hara­pott, őt később a balesetin kellett ellátni. A rendőrök ösz- szerakták a megbontott autót, a sokkos állapotú cicát pedig egy puha textillel kibélelt ci­pős dobozba tették. Az Állatmentő Liga segít­ségének hála a macska gyors orvosi ellátásban részesült - sajnos a farkát már nem tud­ták megmenteni. A korábban az utcán kóborló kis szőrmók- nak estére már gazdája is lett. Megtalálója csak annyit kért a rendőröktől, hogy ha hím jó­szág, akkor nevezzék TJ-nek TJ. Hooker után, ha nőstény, akkor pedig legyen Linda. A kis Linda kilenc életéből egyet biztosan elvesztett. T. 0.

Next

/
Oldalképek
Tartalom