Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 34. szám
2 KÖZÉLET 2017. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT Dédapáink vitéz tettei után is nyomozhatunk a Magyarezredek.hu honlapon Információs portál az első világháború magyar hőseiről 140 kiadvány 50 ezer oldalát digitalizálták a vwwv.magyar- ezredek.hu cím alatt futó internetes adatbázis létrehozásához. A portálon egyedi térképek segítségével hadtestekre, alakulatokra is rákereshetünk, és olvashatunk vitézi tettekről, sőt fegyvernem-történetről is. Mindemellett talán a legfontosabb az, hogy adott személyekre vonatkozó információkat is találhatunk ebben a rendhagyó tárházban, így akár dédapáink után is nyomozhatunk. A honlap elkészültéhez az alapot azok a művek alkotják, amelyek az Osztrák- Magyar Monarchia közös haderejének magyarországi kiegészítésű alakulatairól és a Magyar Királyi Honvédség első világháborús csapattörténetéről szólnak. Balázs D. Attila HÁBORÚ Öt esztendővel ezelőtt határozta el a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, hogy az első világháborúban rendszeresen kiadott veszteségi listák alapján rendszerezi és kereshető, digitális formában pub- likussá teszi az első világháborúban hősi halált halt, eltűnt, fogságba esett vagy megsebesült magyar katonák adatait. A munka 2015-ben az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottságtól kapott támogatással és további két stratégiai partner csatlakozásával kapott új lendületet. A most élesített honlapot a Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban 1914-1918 program részeként mutatták be. A portál most már teljes mellszélességgel az Osztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság területéről felállított alakulatok információs portáljaként funkcionál. Hallatlan méretű információanyag A különleges hadtörténeti oldal születése az I. világháború befejezésének 90. évfordulója kapcsán egy vándorkiállítással indult. „A Hadtörténeti Könyvtár alakulattörténeteit olyan jelentős, reprezentatív, gyűjteményi résznek, különgyűjteménynek találtuk, ami egyben áttekintve hallatlan nagy információanyagot és személyekhez köthető információkat tartalmazott az I. világháborúval kapcsolatban” - mondta el Andaházi Szeghy Viktor őrnagy, a HM Hadtörténeti Könyvtár vezetője a Híradó.hu-nak. A kiállítás előkészítésekor derült ki, hogy erről a korszakról milyen hatalmas információforrás áll rendelkezésre. Mohácsi Zoltán könyvtári szakinformatikus, Az év fiatal könyvtárosa 2017. évi elismertje elmondta, hogy az összes oldalt körülbelül három éven keresztül digitalizálták. „A digitalizálást lapszkennerekkel végeztük. Javarészt A3-as és A4-es méretűek voltak ezek a dokumentumok. Számtalan kihajtható melléklet és hadrendi vázlat található bennük, amelyeket fényképeznünk kellett, és ezeket képszerkesztő programokkal kellett összedolgozni” - tette hozzá. Fontos tudni, hogy efféle dokumentumok ilyen teljességben egyedül itt tekinthetők meg, úgyhogy egy valóban egyedülKerékpáros különítmény a világháborúból álló kezdeményezésről van itt szó. Az oldal tudományos munkát végzőknek ugyanúgy ajánlott, mint azoknak, akik családfájukat szeretnék felállítani, mert személynév, helyszín, esemény alapján is kereshetnek a honlapot böngésző látogatók. Ötvenezer oldal beszkennelve Mohácsi Zoltán elmondta, hogy nagy hangsúlyt helyeztek a pontosságra, ezért manuális korrektúrát alkalmaztak. Ennek során a korrektorok végignézték mind az ötvenezer oldalt, amit beszkenneltek és ezeket javították. Vagyis az esetleges sortörések kiiktatása és a személynevek pontosítása, a tökéletes felhasználóbarát oldal létrehozása volt a cél. „Azon személyek számára is szerettünk volna információkat adni, akik csak valamely ősük, felmenőjük adatai után érdeklődnek, vagy belebotlottak esetleg odahaza a sublótfiókban egy katonakönyvbe vagy egy régi parancsba, menetparancsba, és ennek szerettek volna részletesebben utánajárni” - mutatott rá Andaházi Szeghy Viktor. A legnagyobb emberveszteség Az I. világháború volt a történelem legnagyobb magyar katonai emberveszteséggel járó konfliktusa. A korabeli hadkiegészítési rendszer térképes megjelenítésével kereshetünk az egyes hadtestekre, gyalogságra, lovasságra, tüzérségre, honvédkerületekre, alakulatokra is. Andaházi Szeghy Viktor elmondta, a várható keFotó: MW resési szempontokra gondolva olyan metaadatolási rendszert építettek ki, amelyben külön el tudja különíteni az érdeklődő, hogy egy fotót szeretne az adott felmenőjéről találni, valamely hőstettét szeretné előhívni ebből az archívumból, vagy pedig valamely csatának a különböző leírásait szeremé megtekinteni. A I. világháború - vagy ahogy a második világégésig nevezték, „a Nagy Háború” - a hősök mellett sok gyászt hagyott maga után. Fontos, hogy emlékezzünk rájuk! Tanúja volt a kastély építésének és Beethoven látogatásainak is Alig élte túl a vihart a tölgyfa így lesznek életveszélyesek a famatuzsálemek A szakértők véleménye szerint kritikus, életveszélyes a martonvásári 250 éves fa állapota, ezért ki kell vágni. Fábos Erika VESZÉLY Súlyos sérülést szenvedett a múlt hétvégi viharokban az a hatalmas tölgy, amely immár két és fél évszázada jelenti a folytonosságot a martonvásári kastély parkjában. A fa lombkoronájának körülbelül harmadát elveszítette. A mintegy 20 méter magas, tekintélyes törzsátmérőjű csertölgy egy olyan ága tört le, amely önmagában is tekintélyes méretű fa lehetne. Tragédiát is okozhatott volna, ha akkor törik le, amikor valaki alatta áll. A korából adódóan ikoni- kus tölgy az elsők között lehetett azokból a fákból, amelyeket a Mária Teréziától kapott mocsaras birtok lecsapolá- sát követően a gróf Brunszvik család a ma méltán népszerű park létrehozására elültetett. A fa nemcsak a kastély építésének, de Beethoven látogatásainak, később a Dreher család életének is tanúja volt, majd a második világháború alatt az ott berendezett hadikórház sebesültjeinek nyújtott árnyékot. Az ötvenes évektől az Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának és a park évi tízezernyi látogatójának jelentette az évszázadokon átnyúló folytonosságot. „A hatalmas lombtömeg- vesztést követően féltünk attól, hogy a statikai változás további mechanikai károkat okoz - mondta Balázs Ervin akadémikus, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója. - Sajnos a fa átfogó, műszeres vizsgálata nagyon lesújtó állapotokkal szembesített bennünket. A kertészeti szakmérnök véleménye szerint a törzs 71-74 százaléka korhadt, a gyökérzet már nem tartja stabilan a fát, és a lombkorona súlya is túl nagy. Pedig három éve a nagyobb ágakat egy speciális eljárással felfüggesztették. A mérések alapján egy jeA madeirái tragédiában (képünkön) 13 ember halálát okozta, hogy rájuk dőlt egy 250 évesre becsült tölgy. Mar- kovics István, a Garden Fasorfenntartó Kft. kertészeti szakmérnöke azt mondta, a tölgyfákat általában 80-100 évesen vágják ki, de élhetnek 2-300 évet is egészségesen. A nagyon koros fák esetében a korlentősebb szelet már nem bírna ki, csak komoly csonkítással és körbekerítve maradhatna a parkban, mert életveszélyes. Évente 10-12 ezer látogató jön a parkba, és a helyi la- kösság is napi szinten használója, rengeteg gyerek játszik itt. Nem tudjuk megmenteni, a balesetveszély miatt sajnos ki kell vágatnunk.” hadás okozza a legnagyobb veszélyt. Ez volt a madeirái tragédia oka is. „Korhadni általában fertőzések, farontó gombák, baktériumok miatt kezd egy fa, valamilyen sérülés következtében - mondta Markovics István. - A legveszélyesebb, ha a gyökere felől támadja meg a betegség a fát, ennek ugyanis kevés látható jele van, és minél több gyökerét elveszíti, annál nagyobb a kockázata annak, hogy tövestül kifordul. Egy 200-250 éves fának - főleg a tölgynek, ami egy nagyon sűrű szerkezetű fa - több tonna a súlya. Amikor pedig dől, még sebességet is szerez, így ha tövestül kidől, hatalmas energiával csapódik a földnek. Minél nagyobb egy beteg fa koronája, annál kisebb szelet bír ki, ezért szokták - ha lehet - ritkítani és könnyíteni az ilyen koros fák ágait. A veszélyek elhárítására alátámasztással lehet még statikailag stabilizálni az ilyen hatalmas fákat, és léteznek olyan koronabiztosító kötések is, amelyekkel meg lehet előzni, hogy a nagyon erős szelek széthasítsák a fát. * *
