Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 34. szám

2017. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT PANORÁMA 3 Egyre gyakoribb a gázolásos módszer Európában Terroristák fegyvere lett a járművekből A barcelonai terrorakció módszere, a tömegbe haj­tás - szakszóval: ramming - egyre gyakrabban előfor­dul a támadások között. Eu­rópában az elmúlt három év­ben 13 helyszínen 134-en haltak meg és közel 500- an megsérültek ilyen me­rényletekben. Magyar kuta­tók szerint nem lehet telje­sen kivédeni az ilyen terror­akciókat. Fábos Erika TERROR A múlt héten Spanyol- országban két helyszínen is a tömegbe hajtottak: a táma­dásokban 14-en haltak meg. Az első ilyen jellegű támadás három éve volt, az eddigi leg­súlyosabb hasonló terrorakció pedig tavaly júniusban, Niz­zában történt. A tömegbe haj­tásos merényletek egyszerű­ségük miatt terjednek - erre a következtetésre jutott Rácz András és Brestyánszki Fló­ra a gépjárművel végrehajtott, ramming típusú terrortáma­dásokról és a védekezés lehe­tőségeiről szóló friss tanulmá­nyában. A Nemzeti Közszolgá­lati Egyetem Stratégiai Védel­mi Kutatóközpontjának mun­katársai néhány hete tették közzé elemzésüket. Utcán szinte kivédhetetlen az ilyen támadás A módszert mára nemcsak radikális iszlamisták, hanem egyéb szélsőségesek és magá­nyos őrültek is használják. El­terjedtsége ijesztően növek­szik Európában. Főleg azért, mert ez az aljas merényletfor­ma egyszerű, nem igényel lé­nyegesebb tervezést, előkészí­tést vagy nehezen beszerezhe­tő fegyvereket, és akár egye­dül is végrehajthatja a terro­rista. Ráadásul képzettség, nagy anyagi erőforrások nél­kül is pusztító, vagyis az egy­szerűbb elkövetők is képe­sek rá. A tömegrendezvénye­ken előre fel lehet készülni az ilyen esetekre, ellenben a „hétköznapi” utcai támadások kivédhetetlenek. Ugyan korlá­tozottabb hatásúak, kevesebb áldozatot szedhetnek, de véde­kezni nem lehet ellenük. Az úgynevezett ramming- támadások elsősorban tömeg- rendezvényeken - nemzeti ünnepeken, gyűléseken, vásá­rokon, sport- és zenei esemé­nyeken - tragikusak, itt tud­ják a terroristák a legnagyobb kárt okozni, mivel tömegből nehéz menekülni és a pánik miatt a mentés is nehezebb - olvasható a Nemzeti Közszol­gálati Egyetem Stratégiai Vé­delmi Kutatóközpontja mun­katársainak írásában. Egyre több ilyen tragédia következhet Rácz András és Brestyánsz­ki Flóra szerint a közeljövő­ben több járművel, több hely­színen egyidejűleg végrehaj­tott támadás is bekövetkezhet majd. A leghatékonyabb védeke­zés a terrortámadások ellen, ha a tömegrendezvényeket fi­zikai akadályokkal védik, cél­szerű továbbá nagyobb figyel­met fordítani a járművek lo­pásvédelmére és követhető­ségére, szigorítani az autóköl­csönzés feltételeit. A barcelonai merényletért felelős dzsihadista csoport a jelek szerint zárt láncú volt, az imám körül alakult ki, a mo­dern technológiák mellőzésé­vel, így sikerült kijátszaniuk a rendőrség éberségét. Az ered­ményesség a csoport felépíté­sében rejlik. Lurdes Vidal, a Földközi-tengeri Európai In­tézet igazgatója szerint a cso­port „propaganda- és toborzá­si technikái” megfelelnek egy szektáéinak: a család szerepé­re játszanak rá, elszigetelik a csoportot és ügyelnek rá, ne­hogy valami kiszivárogjon. Az is segítette őket, hogy Spanyolországban a család­nak elsődleges szerepe van, „egy testvérközösségben pe­dig nem fogja senki elárul­ni a testvérét” - világított rá elemzésében Alain Rodier, a francia hírszerzés volt tisztje. A sejt másik jellegzetessége, hogy hagyományosan, inter­neten kívül radikalizálódott. A „közvetlen kapcsolatok” mi­att lehetetlen volt a feltárás a háttérből. A sejt tagjainak többsége fiatal volt, sokan kö­zülük még kiskorúak, fogéko­nyak a radikális eszmék iránt. Pszichológus: hiányzik a motiváció Beke Sándor pszichológus szerint számos kutatás iga­zolja, hogy minél sokszínűbb egy társadalom, annál alacso­nyabb a bizalom foka a társa­dalom tagjai között. „A beilleszkedéshez, az in­tegrációhoz nagyon erős el­határozás és belső motiváció kell - mondta lapunknak Be­ke Sándor. - Ez pedig nincs Virágládákkal védekeznek A barcelonai gázolásos me­rényletet követően a római belügyminisztérium a bizton­sági intézkedések fokozá­sát rendelte el az olasz váro­sokban: a városközpontok le­zárását anélkül, hogy ez ka­tonai megszállás vagy vész­helyzet benyomását mutatná. A nagyobb üdülővárosok, va­lamint Milánó, Róma és Firen­ze tereinek és sétálóutcáinak a bejáratát földdel nehezített hatalmas virágládákkal már el is torlaszolták, de volt, ahol rácsokat helyeztek el. meg. A legtöbb bevándorló esetében az integráció fel sem merül, a saját szokásaik és törvényeik szerint akar­nak élni, és nagyon erős a ra­gaszkodás bennük ehhez. Te­hát törvényszerűen egy pár­huzamos kultúrát építenek ki, saját közösségük lesz és nem is akarnak máshoz tar­tozni. Pusztán csak idő kér­dése, hogy ez mikor vezet ko­molyabb feszültséghez: eluta­sításához, félelemhez, konf­liktusokhoz. Mert az nyilván­való, hogy rövid távon sem le­het egymás ellenében, egy­más rovására élni, nemhogy hosszú távon.” A terrortámadás áldozataira emlékeznek Barcelonában Fotó: AFP Három éve, 2014. december 21-én kezdődött a franciaországi Dijonban 2014. december, Oijon Többször is járókelők közé haj­tott Dijon város központjában egy férfi, 11 embert sebesített meg, közülük kettőt súlyosan. 2014. december, Nantes Nantes-ban egy férfi a tömeg­be hajtott az autójával a kará­csonyi vásárban - 10-en meg­sérültek, 5-en súlyosan -, majd megszúrta magát egy késsel. 2016. július, Nizza A francia nemzeti ünnepen a tömegbe hajtott egy teherautós Nizzában. 84-en meghaltak, köztük sok gyerek. 2016. december, Berlin A karácsonyi vásárba hajtott egy teherautó Berlinben, 12 ember meghalt, 48 megsérült. 2017. március, London Hét ember halt meg és 50-en megsérültek amikor egy férfi a Westminster hídon több em­bert is elgázolt. Megkéselt egy rendőrt is, mielőtt lelőtték. 2017. március, Antwerpen Járókelők közé hajtott egy au­tós Antwerpen egyik belvárosi sétálóutcájában, de sikeresen megállították, így szerencsére senki sem sérült meg. 2017. április, Stockholm Teherautóval hajtottak a járóke­lők közé Stockholm egyik bel­városi sétálóutcáján. Öten meg­haltak, 15-en megsebesültek. 2017. június, London A London Bridge-en gyalogosok közé hajtott egy furgon. Nyolc ember meghalt, 48 megsérült. 2017. június, London Londonban egy ember halt meg és kilenc megsérült, ami­kor a Finsbury Park mecsetjé­nek tagjai közé hajtott egy fér­fi. Azt üvöltözte: „Meg akarok ölni minden muszlimot.” 2017. június, Párizs Rendőrségi furgonba hajtott és kigyulladt egy autó, senki sem sérült meg. 2017. augusztus, Párizs Hat katona sérült meg, kettő súlyosan, amikor közéjük haj­tott egy jármű a Levallois-Perret nevű elővárosban. 2017. augusztus, Barcelona Egy furgon hajtott a tömegbe a Ramblason. 14 ember meg­halt, a több mint 100 sérült kö­zött egy magyar is volt. Aznap Cambrils tengerparti üdülőváro­sában is volt egy merénylet. Metamorfózis Balázs D. Attila kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu K laus Iohannis alig két hete tette le a román államel- nökhesküt. Hogy ez nem lehet igaz? De bizony, két­ségtelenül, sőt befejezett egy reklámfilmet és egy színdarabot is. Ám haladjunk sorjában! A reklámfilm tu­lajdonképpen magáról a nyájas szász úriemberről, Klaus Wernerről szólt, akinek a vezetéknevét hajdan még Johan- nisnak írták, ő volt az, aki szülővárosából, Nagyszebenből európai kulturális fővárost faragott, látszólag a semmiből. Kétségtelenül felfigyelt rá ország-világ, még az erdélyi magyar is, aki már akkor elgondolkodott azon, hogy milyen jó is lenne egy ilyen karakán, lokálpatrióta fic­kót beszavazni a bukaresti parlamentbe, hiszen szász a lelkem. Egy volt a sorsunk, egy lesz ezután is! Ha nem is lesz jobb, de legalább megbolygatjuk a bukaresti állóvizet. Majd jött a színdarab: a 2014-es választás, amiben volt iz­galom, és valóban sikerült még a magyarok naiv kacsóját is elnyerni. De a csúcspont, a „punctul culminant", ahogy a román mű­elemzések írni szokták, csak most érkezett el, nem három évvel ezelőtt. 2017 lett az igazi államelnöki eskü éve, a be- hódolás, a balkáni szellemmel való azonosulás esztendeje Iohannisnál, aki lassan a Klaust is lecserélhetné Clausra, az a k betű úgyis olyan szikár, egyenes, gerinces, erdélyi- es vonalú. Zavaró, túl sok mindenre emlékeztet. A „prese- dinte” nemrég ugyanis váratlanul bejelentette, hogy az er­délyi szászok jövőre a románsággal együtt fogják megün­nepelni Erdély Magyarországtól való elszakításának 100. évfordulóját. Ha valaki a Romániából elűzött szászság megmaradt tagjait egy zászló alá tudja terelni az európai történelem egyik leg­ellentmondásosabb impériumváltásának a megünneplésé­hez, akkor kijelenthető, hogy az erdélyi szász nemzet vég­képp eltűnt, megsemmisült, kihalt. Ezek szerint színházi rendezőnk még egy utolsó nagy drámát is tartogat a fiókjá­ban a reklámok és a vígjátékok után? Szlovák étterem Fotók: MW 1542-ből? A Lőcsei-ház Kassa főutcáján MÚLT A fiatal Szlovákia idő­zavarának legújabb példá­ja a legősibb szlovák étte­rem esete. Az éles szemű magyarok hamar felfedez­ték Kassa főutcáján, hogy a város legrégebbi házába költözött söröző valami tu­dományosan fantasztiku­sai állít: a 14. századi Lő­csei-ház falára ugyanis kiír­ták, hogy 1542 óta itt bizony szlovák étterem működik. De hogyan lehet szlovák mű­emléket faragni egy régi ma­gyar házból? Maga az épület a 15. század végének környé­kén szerzett szélesebb körben ismertséget, amikor Bakócz Tamás utódjának, Szatmári György esztergomi érseknek, a város egyik jeles magyar szülöttjének a tulajdonába ke­rült. Később Thurzó Elek or­szágbíró - az ő nevéhez fűző­dik amúgy az első teljes egé­szében magyar nyelvű szerel­meslevél megírása - lett a ház birtokosa, aki 1542-ben Lőcse városának adományozta a la­kóházat. Állítólag innen szár­mazik az elnevezése is, ugyan­is ebben az időben a Kassára vetődő lőcsei kereskedők ked­velt szálláshelyéül szolgált. Bethlen Gábor, Erdély feje­delme is ebben a házban tar­totta lakodalmát Brandenbur­gi Katalinnal még 1626-ban. BDA Egy volt a sorsunk, egy lesz ezután is!

Next

/
Oldalképek
Tartalom