Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 30. szám
2017. JULIUS 29., SZOMBAT INTERJÚ 7 MónusJujozsefi utolérhetetlen, rekordokat!. mm : dl hhmhéhhB mmmmm. mimi MiíittK allitottlfel. szeptemberben, egy.uiabbat akar.elern i, a, pozsony ucsata emlékére, . y*.« ilniinitiirainltT »m» 7* 907*meter.fole»lQj Az egyik legjobb török íjász azt írta a közösségi oldalán, amikor Mónus József megosztotta legutóbbi eredményét: „Ha Allah megsegít bennünket, egyszer talán legyőzhetjük.” A tradicionális íjászat sokszoros bajnoka azt mondja, büszke rá, hogy a világ legjobb lövői félnek tőle, mert ő mindenhova győzni megy, a kilőtt nyílvesszőivel akar történelmet írni. Fábos Erika- Most jött haza a világ egyik legnagyobb íjászversenyéről, Törökországból. Évek óta minden megméretésből győztesen kerül ki. Mi ilyenkor a célja? Hogy túlszárnyalja a saját korábbi eredményeit?- így legfeljebb egy sportoló gondolkodik, de én nem annak tekintem magam. A rég múlt harcos hagyományait őrzöm, ezért csak a győzelem számít. A múltban az a harcos, aki második lett, meghalt. Ezekre a versenyekre nem magamért megyek, hanem azért, hogy felhívjam a világ figyelmét a magyar zászlóra, hogy a győztes jogán magasba emelhessem a dobogón. Az én célom az, hogy a kilőtt nyílvesz- szőimmel történelmet írjak, ehhez pedig a győzelem az út. Most félezer félholdas között ott lobogott a magyar zászló. A verseny után az egyik legjobb török harcos azt írta a közösségi oldalamra, hogy „ha Allah megsegít bennünket, egyszer talán legyőzhetjük”. Büszke vagyok rá, hogy egy magyar harcos nyilait félik a legjobb lövők a világon. állt ki. Idén nehéz volt, szem beszél fújt és 40 fok melegben kellett lőni. Ráadásul a török versenyek nagyon hasonlatosak egy harci helyzethez. Van úgy, hogy a lővonalra egyszerre 50 lövő is odaáll. Innen egy 20-40 méteres zónába kell minél messzebbre belelőni, úgy, hogy közben három perc van a három nyüvesszőre; de Isztambulban például kilenc nyílvesszőt kellett ellőni.*Az amerikai versenyeken nyugodtab- bak a körülmények, ott két óra van a lövésekre, hat nyílvesz- sző a kerezt és egyszerre 3-5 főnél többen nincsenek a lővo- nalnál. Az egy koncentráltabb, elmélyültebb helyzet, jobban is illik az én stílusomhoz.- Gondolom az sem mindegy, hogy ki milyen fegyverre áll oda versenyezni. Az íjakat ki készíti?- A világ legjobb lövői ellen kifogástalan fegyver kell. Saját magam készítem az íjaimat, ugyanazzal a technológiával, mint régen. Eddig úgy háromszáznál járok. Ha modern íjat készítek, akkor elöl-hátul üveglemez közé famag kerül, bizonyos kúposítással. Ha régi módszer szerint készítek íjat, akkor a famag van középen, a felőlem lévő oldalon, és szürke marha vagy vízi bivaly szaruját, a cél felőli oldalon pedig szarvas lábszárinait használom. A régi, természetes anyagokból készített íjak elkészítéséhez 3-4 hónap kell, a modernebb gyorsabban megy.- Mennyi múlik ezen?- Sok, de nem ez a döntő. A legjobb lövők kezében ugyanolyan jó fegyverek vannak, nem a különbségen múlik az eredmény. Győzni csak akkor tud valaki, ha a saját vágyait akarja teljesíteni és képes érte önfeledt elszántsággal küzdeni. Aki a hitének erejével tud lőni. Mindig azt szeretném bebizonyítani, hogy elképzelhetetlen messzinek tűnő távolságba is el lehet lőni ezekkel az íjakkal. Ha egy török harcos az 1500-as években képes volt 800 méterre lőni, akkor erre egy magyar is képes lehetett, csak esetleg arról nem maradt fenn írásos emlékünk. Küldetésem, hogy, az őseim nevében is, megalkossam ezeket az emlékeket. Éppen ezért kutattam azt a titkot, ami a lövéseimben van, és ezért határoztam úgy, hogy egész életemben csak két tanítványommal, a fiammal és Prokaj Kiarával osztom meg. Nem szeretném ugyanis, hogy egyszer idegen zászlók alatt ezzel a tudással legyőzzenek bennünket. így arra kértem őket is, hogy ezt csak a gyerekeiknek adják majd tovább.- Mennyi készüléssel jár egy verseny?- Akkor tudok nyugodtan versenyezni, ha úgy érzem, felkészültem a harcra és mindent megtettem a sikerért. Napi 500-1000 lövést végzek. Ez sok lemondás, néha szabályosan fáj, olyannyira fárasztó, de a dobogón mindig eszembe jut, hogy ezt a csodálatos tudományt az őseink hagyták örökül a zsigereimben. Az íjhasználatunk gyökerei a múltunkba vezetnek, mi, tradicionális íjászok, minden lövéssel ezt a magyar múltat éljük át.- Hogyan lett tradicionális íjász?- 2006-ban Egerbe kirándultunk a családdal és a várban éppen egy íjászverseny zajlott. Akkor már egy ideje nem találtam ebben az anyagi világban a valódi helyem. Sikeres voltam egyéb területeken. Azt írták rólam, a gabonaszárítók királya vagyok. A legjobbakat építettem, de nem voltam boldog. Olyan elfoglaltság, után kutattam, ami kimozdít a mindennapokból. Akkor ott, Egerben egy furcsa érzés kerített hatalmába. Úgy éreztem, hogy régen jártam és harcoltam már ott. Ez a felismerés eredményezte, hogy belevágtam az íjászatba. Egy új világ kezdődött azzal, és lezárult a régi. Addig semmi ilyesmivel nem foglalkoztam; igaz, a történelem, azon belül is az őseink élete nagyon komolyan érdekelt, rengeteget olvastam róla.- Fehér Farkas néven versenyez, így ismeri a világ. Honnan ez a név?- A Kínához tartozó belső- mongóliai Ergun városában rendezett íjászversenyen, amikor 653 méteres távolságra lőttem el, odajött hozzám a mongol csapat vezetője, és azt mondta, érzi bennem a farkast, amikor ver- senyzek. Elmagyarázta, hogy ez csak a legjobb harcosokra jellemző, mert a farkasok fal- kaharcosok, akik a saját családjukért képesek meghalni is, olyan elszántan küzdenek. Ezt találónak éreztem, mert én magam sem a saját életemért, hanem mindig a nemzetemért küzdők meg. Mivel pedig fehérebb a bőröm, mint a mongoloké, Fehér Farkas lettem és azóta is büszkén viselem ezt a nevet. Akkor egyébként ott egy emlékoszlopot is állítottak annak a lövésemnek a tiszteletére.- Mit tapasztal, hogy viszonyulnak az emberek a megszállottságához?- 2008-ban, amikor idehaza befejeztem a versenyzést, és elindultam világversenyekre, még egyedül voltam. Azóta Kí- nától-Amerikáig, Törökországig, Mongóliáig emberek tömkelegé áll mögöttem, minden érdek nélkül, csak a tisztelet okán. Vannak persze irigyek is, de akinek van érzékenysége erre a világra és érti, amit gondolok, velem van.- Ez azt is jelenti, hogy íjjal is többen foglalkoznak azóta?- Ez napról napra terjed. Korábban eltakarították az íjakat, az íjkészítőket - a múltunkat akarták megsemmisíteni -, nekünk az a küldetésünk, hogy az őseink hagyományairól méltón megemlékezzünk és e hagyományokat felélesz- szük. Próbáljuk felidézni és megtanulni a múlt fegyverének, az íjnak a használatát, természetét, a vele való együttműködést. Ez egyre több embernek igénye itthon.- Az, hogy a fia és a felesége íjász lesz, egyértelmű volt?- 2006-ban, azon az íjász versenyen a fiammal voltam Egerben és nem is volt kérdés, hogy ő is íjász lesz. Nagyon ügyes lövő kezdettől fogva. Három-négy év gyakorlás után lett nyolcszoros Európa-győz- tes. A feleségem pedig úgy volt vele, hogy jó ideig csak a fényképezőgéppel „lövöldözött” bennünket, aztán rájött, úgy tud velünk lenni még többet, ha maga is lőni kezd. Nagyon eredményes, ami talán azzal állhat összefüggésben, hogy egy hős harcos, Zrínyi Miklós egyenes ági leszármazottja.- Melyik a legemlékezetesebb lövése eddig?- 2012-ben, Bugacon, a Kurultájon 453 méteres távolságból eltaláltam .a 140* 140 centiméteres méretű céltáblát, több ezer igaz magyar ember előtt. Ergunban, 653 métert lőttem 2012-ben, 2015-ben, az Egyesült Államokban 8 méterrel rövidebbet, 645 métert. Ezek a legnagyobb lövéseim. De legkedvesebb nincs, egyformán sokra tartom a győzelmeket, és mindig a legutóbbi lövés él bennem a legjobban.- Az idén a két legnagyobb versenyt már megnyerte. Mi a következő célja?- Az, hogy a 907-es pozsonyi csata emlékére 907 méter fölé lőjek el egy nyüat, amivel egy évszázados kihívást teljesítenék. Évek óta ez a célom. Ismerünk ugyanis egy török csúcsot, az 1600-as évekből, amikor 845,79 métert sikerült lőnie egy harcosuknak. Igaz, amennyit tudunk róla, a kézi erőn kívül semmit nem használtak ehhez a rekordhoz, de van egy megfigyelés, hogy szeptember bizonyos időszakaiban azon a helyen olyan szél fúj, ami röpíti az íjat. Én szél nélkül szeretném megpróbálni, és ha sikerülne a 907 méter, abból a török rekordból is egy magyar csúcs lenne végre. 833 métert már lőttem edzésen, úgy érzem, hogy szeptember másodikén, a legnagyobb amerikai versenyen 900 méter fölé fogok tudni lőni.- Most a Hősök Városának Kupáján 700 íjásszal versenyzett. Mik a szabályok egy ilyen tradicionális versenyen?- Manapság Törökországban vannak a világ legnagyobb hagyományos íjászversenyei. A két legrangosabb az Isztambulban rendezett Világhódítók Kupája, ahol 37 ország 500 íjásza indult ebben az évben, és a Hősök Városának Kupája, amelyre ez alkalommal több mint 700 versenyző Névjegy: Mónus József 1965. október 5-én született Hajdúnánáson. Gépész üzemmérnökként végzett a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán. Többszörös világbajnok és világrekorder távlövő íjász. 2006-ban vett először íjat a kezébe, 2008 óta versenyez. 2009-ben csigás íjjal hivatalos Európa-bajnokságot is nyert, de azóta csak tradicionális íjászattal foglalkozik. Felesége, Mónusné Ruszin Annamária és két tanítványa, Mónus László és Prokaj Kiara is világbajnokok és világrekorderek. 2016-ben Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki.- Rendben, mondjuk, szeptember másodikán sikerül ez a bravúr. Másnap felkel, és mi lesz azután?- Biztosan keresek egy újabb kihívást. De egyelőre még csak ez a 907 méter van a fejemben. Teljesíthető ez a távolság, de elképesztő vállalkozás. Amikor az őseink szelleme is velem lesz, egy csodálatos pillanatban sikerülni fog. Kivárom türelemmel. Maipi:o(ki iiy i Iái!
