Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 30. szám
g INTERJÚ 2017. JÚLIUS 29., SZOMBAT f Káros, az emberi hiszékenység, a véletlen.pedig nem természetfeletti csoda» Juhász Árpád geológiai mintákat vizsgál az 1950-es evekben Fotók: J Takács Eszter- Amikor a geológuspályát választotta, akkor nem lehetett távoli országokba eljutni expedíciókra, ami miatt manapság olyan népszerű ez a hivatás. Mi vonzotta mégis erre az útra?- Igen, akkoriban szó sem lehetett arról, hogy az ember külföldre menjen. Még elképzelni sem tudtuk, hogy valaha is eljuthatunk más kontinensekre, távoli országokba expedíciókra. Persze a realitás az realitás volt, de ettóT még élt bennünk egy romantikus elképzelés erről a szakmáról. Bandat Horst Olajat keresek Celebeszen című könyve sok fiatalnak inspiráló volt, és a vulkánokról, földrengésekről szóló művek is motiváltak. Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé című regénye az egyik kedvencem volt. A másik nyomós érv a geológuspálya mellett az volt, hogy az 1950-es években óriási szerepük volt a földtani kutatásoknak, mondhatni, biztos kenyeret adó szakma volt a vas és acél időszakában. Végül errefelé terelt cser jegszakadekaba is. Ez utóbbiból csak segítséggel tudtam kijutni. Máig emlékezetes az is, amikor egy halálos mérgű zöld mambára léptem Afrikában. az is, hogy bányászok voltak az őseim, így már kisgyermekként magamba szívtam a nyersanyagcentrikus látásmódot. Halkan azért bevallom, a botanika és a csillagászat is nagyon érdekelt.- Ön mégsem a bányászatban helyezkedett el kezdő geológusként.- Valóban, az első komoly munkám az 1956-ban leégett Nemzeti Múzeum épületében lévő ásvány- és kőzettár súlyosan megrongálódott látnivalóinak a helyreállítása volt, öt évig dolgoztam rajta. Majd egy véletlen révén kaptam meghívást a Mól elődjéhez, a központi laboratóriumba. Ott az volt a feladatom, hogy a próbafúrásokból származó mintákat megvizsgáljam.- Említette Vernét és az Utazás a Föld középpontja felé című regényét. Érdekelte, hogy lássa például a mű helyszínét, Izlandot?- Büszke vagyok rá, hogy magyarként az elsők között juthattam fel az izlandi Snaefellsjökullra. Verne úgy képzelte, hogy regénybeli hősei ott ereszkednek le a Föld középpontja felé. Pedig ha létezik vulkán, amelyen ez az önmagában is meseszerű történés esélytelen, akkor ez az. (Nevet.) Ez egy rég nem működő vulkán, vastag hósapkával a tetején. Nagy örömömre Darwin útinaplóinak a helyszíneit is sikerült felkeresnem, Dél-Amerikában a tűzhányókat, a Galápagos- szigetcsoportot és Új-Zéland vulkánjait.- Száznál is több országban v. járt. Maradt ki valami fontos?- Mostanáig 109 országban jártam, de mivel 82 éves elmúltam, már kétlem, hogy ez a szám gyarapodni fog. Ezek viszont mind olyan meghatározó helyszínek, amelyek geológiai szempontból rendkívül fontosak, és sok helyen többször is megfordultam, például Izlandon hétszer. Egy óriási szomorúságom van, hogy az Antarktiszra sohasem jutottam el. Oda nagyon vágytam egész életemben.- Soha nem szeretett volna máshol letelepedni?- Én erre még 195ó-ban sem gondoltam, pedig felpattanhattam volna egy teherautóra és mehettem volna Nyugatra, de ragaszkodtam a családomhoz és Magyarországhoz. Mindenki világutazónak lát, de bennem nagyon erős a patriotizmus. A mai világtendenciákat látva viszont aggódom az unokáim miatt, például a súlyosbodó ivóvízhiány jelentős migrációt indukálhat, és emiatt, nem tudom, mennyire maradhat Európa biztonságos a következő nemzedékek számára.- Az expedíciói során került valaha veszélybe?- Persze. Amikor életemben először jártam működő vulkánon, az Etnán, ott magamnak kellett megítélnem, menynyire lehet egy kitörés közelébe menni. Ki kellett számolnom, mi az a biztonságos távolság, amikor nem potyoghatnak a vulkáni „bombák” a fejemre. Beleestem egy glecs- Akkor többször is nagy szerencséje volt. Határozottan. Például az is szerencse volt, hogy a mambának a nyakára léptem, ezért nem tudott megmarni. A bennszülöttek, akik részt vettek az expedícióban, azt mondták, hogy a második életemet kezdtem meg, akkora csoda volt, hogy túléltem.- Hisz a csodákban?- Babonás nem vagyok, sőt elszántan küzdők ellenük. Régebben a Magyar Tudományos Akadémián volt egy bizottság, amely az áltudományok ellen küzdött, annak tagja voltam. Szerintem az emberi hiszékenység sok esetben nagyon káros tud lenni. A sci-fi más, arra szükség van, a fantázia oldaláról érdemes fejleszteni azt a gondolkodási készséget főleg a fiatalokban, hogy mi lehetséges és mi nem, vagy mi lesz az majd valaha. A természet- tudományos beállítottságom pedig nem azt jelenti, hogy szerintem a véletlenek nem játszanak szerepet az ember életében, de ezek nem természetfeletti csodák, egyszerűen véletlenek. "unokáimat is. • Jártunk több tucat nemzeti parkban, gleccsereken, hegyekben. Kirándulni, hegyet mászni nagyon szerettünk, de a legnagyobb : magasság, amed- * dig feljutottam, csak ötezer méter körüli volt.- A természeti képződmények közül van olyan, ami különösen kedves önnek?- A vulkánokat nagyon szeretem. Haroun Tazieff Találkozás az ördöggel című filmje nagy hatással volt rám, olyan közel merészkedett a tűzhányókhoz, ameny- nyire előtte soha senki. Ezt a filmet számtalanszor megnéztem. Nagy örömömre később munkakapcsolatba is kerültem Tazieff-fel.- Ha történne egy csoda és szereplője lenne valamelyik Verne-regénynek, melyik lenne az?- Egyértelműen Nemo kapitány. Ágyúgolyóra már nem ülhetek, hogy feljussak a Holdra, és a Föld közepébe sem juthatnék el, de a mélytengerek nagyon érdekelnek. Ott még rengeteg fel- fedeznivaló van. Nagyon izgalmasak az ott élő világító lények és a fekete füstölők, amelyek az élet határait feszegetik. Azokat nagy csoda lenne látni.- Manapság az online térben minden elérhető a fiatalok számára. Kiszűrhető valahogy a rájuk zúduló butaság?- Szinte minden tudományágnak megvannak az autentikus site-jai, forrásai. Valóban érdemes hiteles, naprakész információkat olvasni. Arra a hírre bizonyára sokan felkapták a fejüket, hogy a Yellowstone vulkánja ki fog törni és világméretű pusztítást fog okozni. Ez valóban geotermikus szempontból egy extrém terület, de semmi sincs, ami alátámasztaná, hogy belátható időn belül kitöréssel kell számolni.- A családja hogyan viselte el, hogy időről időre az életét kockáztatja az expedícióin?- Megszokták. Az első feleségemet is sokszor magammal vittem a túráimra, később a két gyermeket és az «ím Majdnem botanikus lett fl| Magyarország legismer- r tebb geológusa, Juhász Árpád. A hazai természettudományos ismeretterjesztés meghatározó alakja világéletében küzdött az emberi hiszékenység és naivitás ellen, túlélt egy testközeli találkozást egy veszélyes zöld mambával és Nemo kapitány szárnysegédje lenne, ha mégis lennének csodák. X * 1 * I Névjegy: Juhász Árpád geológus, a Magyar Tudományos Akadémia Ismeretterjesztési Bizottságának tagja, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett geológusként 1957-ben. Pályája során számos földrajzi ismeretterjesztő filmet készített, továbbá szakértőként vett részt a televízió földrajzi témájú természettudományos sorozataiban, magazinműsoraiban, vetélkedőiben. Geológus-szakértője volt a Magyarországot bemutató híres kéktúra-film- sorozatnak. Érdeklődése főleg az amerikai kontinens felé irányul, de beutazta az egész világot, és az Antarktisz kivételével minden földrészről tudósított. Nyolcvan- éves koráig 109 országban fordult meg. I [Egy/ roghoz kötöttvi lagutaza
