Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 29. szám
/ A HÉT TEMAJA 2017. JULIUS 22., SZOMBAT Az ázsiai méhatka terjesztette vírus az utóbbi évek legnagyobb méhpusztulását okozta Magyarországon. A Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke, Haász Ferenc beszélt arról elsőként, hogy a megyében az ősszel regisztrált 78 ezres méhállomány körülbelül 20 ezerrel csökkent az ázsiai méhatka miatt, volt olyan gazda, aki mé- heinek 70 százalékát elveszítette. Ezt a betegséget a méhek egy parazitája terjeszti. Nem új keletű kór, 1978-ban jelent meg hazánkban. Az okozza bajt, hogy manapság már több vírust is hordoz ez az atka, és a méhek sem annyira ellenállók, mint évtizedekkel ezelőtt. Fábos Erika_______________ MÉHÉSZEK Vírus tizedelte a méheket, exportra kevesebb jut, de itthon lesz elég méz, csak repcéből lesz hiány. A klímaváltozás és a vegyszerek miatt is veszélyben vannak a méhek, pedig a száz leggyakoribb haszonnövény 70 százalékának a beporzástól függ a mennyisége. „Elég, ha a nyolcvanas évekig megyünk vissza, akkoriban, ha egy méhcsaládban 10 ezer ilyen atka szaporodott, azt túlélte, ma, ha kétezer atka bekerül egy családba, teljesen kipusztítja - mondta Bross Péter, az Országos Magyar* Méhészeti Egyesület'mlnöke. - A méhek immunitása gyengébb, mint évtizedekkel ezelőtt volt. A sok növényvédő szer miatt egyre kevésbé ellenállok riías betegségekkel szemben is. Ez az oka annak, hogy ez a mostani, tavaly ősz óta pusztító ázsiaiméhatka-járvány a magyar méhek 30-40 százalékát elpusztította országszerte, és egész Közép-Európában hasonló volt a veszteség, jjgy termelő család 25-30 kilogramm mézet állít elő, most csak 12- 15-öt produkáltak. A betegség miatt ugyanis újra kellett telepíteni a családokat, a fiatalabbak kevésbé győzik, és nem is lehetett egyik napról a másikra pótolni a veszteséget. Mára azonban már túl vannak ezen a méhészek, helyreállt az állomány.” Fogyaszthatnánk sokkal többet is belőle A betegség és az időjárás miatt repcéből kevesebb lesz a szokásosnál, akácból és napraforgóból viszont jól sikerült a szezon. A méhészek a magyar fogyasztói igényeket - a repcét kivéve - ki tudják elégíteni. Átlagosan a Magyarországon megtermelt méz 65-70 százalékát szokták exportálni, ebből idén kevesebb lesz. „Fontos lenne, hogy az emberek jobban ismerjék a mézeket - mondta Bross Péter. - Talán többet is ennének belőle, ha tudnák, melyik milyen élettani hatással rendelkezik. Manapság ugyanis fejenként 60-70 deka körüli a fogyasztás hazánkban, negyede az európainak, de északon még többet esznek belőle az emberek. Pedig a méz nemcsak a teába, hanem bármi más ételbe cukor helyett is kitűnő, és még a fogakat sem rongálja. Cukrai a répa- és nádcukorral ellentétben egyszerűen, könnyen felszívódnak és baktériumölő hatásúak. Támogatja az emésztést, a szervezet méregtelenítését, a vízkiválasztást. Enyhe hashajtó és nyugtató hatású, tehát nem egyszerűen csak édes, hanem egészséges is.” A méz gyógyít, nem csak finom Az apiterápia olyan gyógymód, amely többféle terápiát foglal magába, de közös nevező mindegyik esetében, hpgy a méhektől nyert anyagokkal gyó gyítanak vele különfélebetegségeket. Virágport, méh- pempőt, propoliszt használnak fel hozzá, és maguk a mézek is sokféle élettani hatással rendelkeznek. Igaz, az akác a kedvencünk, de nem ez a legértékesebb mézünk, csak azért terjedt el ennyire, mert folyékony, nehezebben kristályosodik, így könnyebb felhasználni. A mézben hozzávetőlegesen 190 tápanyag van: ásványi anyagok, enzimek, amiségek esetén. A mézek hatása sokban hasonlít, de mindegyiknek van olyan sajátos tulajdonsága, ami kifejezetten egy-egy betegségre jó, ezért is érdemes jobban megismerni a mézeket.” Hazánk Európa méhészországa Magyarországon folyamatosan nő a méhészetek száma: jelenleg több mint 20 ezren foglalkoznak méhészettel, a méhcsaládok száma pedig meghaladta az egymilliót. Ezt jelOlaszország vásárolja, majd Franciaország következik, a harmadik helyen Németország áll. Az Európai Unió amúgy is a világ legnagyobb mézimportőre. A legtöbb mézet Spanyolország termeli, de az unió méztermésének kb. 12 százaléka Magyarországon készül. Veszélyben vannak a beporzók Az IPBES szervezet, amelyet 124 ENSZ-tagállam alapított, a Föld ökológiai állaTudta ezt a mézről? Természetes tartósító 1 - A méz - baktériumölő tulajdon- 1 sága jóvoltából - tökéletesen fertőtlenít és tartósít, \ Különböző évjáratai vannak - A méz annál értékesebb, minél kevesebb benne a víz és minél több benne a pollen, ez évente változó lehet. A benne foglalt virágpor azonban nem azonos azzal, amit a méhek gyűjtenek, jgg| csak laboratóriumi körülmények között Jl \ lehet kimutatni a nektárból. I * Nem romlik meg- A kristályos méz tökéletes minőségű és bármikor ismét folyékonnyá tehető. Vízfürdőben addig I tartsuk a kristályos mézet legfeljebb 40 Celsius-fokon, amíg teljesen meg nem olvad. Jó az allergia ellen- A mézfogyasztásról azt tartják, ha valaki a környéken termett mézből rendszeresen eszik, csökkenhetnek az allergiás tünetei. "k Hí‘ Nem szabad túlhevíteni- Csak langyos teába szabad beletenni, mert különben a benne lévő értékes anyagok értéküket veszítik és csak édesítőszerként hat. nosavak, vitaminok - mondta el Körmendi Rácz János méhész, aki a méz és a méhészeti termékek terápiás felhasználásával is foglalkozik. - Nemcsak megfázásra, a májra, a vesére és a szívre is jótékonyan hat. A propolisz ugyaíicsak hatalmas érték, akárcsak a méhpempő, a keleti orvoslás igen régóta használja ezeket hormonális, antoimmun és allergiás betegzi az úgynevezett méh- sűrűség is, amely a négyzet- kilométerenkénti méhcsaládszámról ad tájékoztatást: Magyarországon 11 méhcsalád négyzetkilométerenként, ez a csúcs Európában. A hazai méztermés évente 25 000 tonna körül alakul, az átlagos mézfogyasztás pedig 60 dkg/fő/év, azaz mintegy 6 ezer tonna méz fogy el idehaza. Ebből adódóan Í5- 20 ezer tonna méz exportra 'kerül, mégpedig a legtöbb - 98 százaléka - az uniós országokban ta- [ Iái vevőre. : A legtöbbet MW-grafika potának felmérésével foglalkozik. A beporzókról szóló vizsgálatában több mint 80 ország több száz kutatója vett részt. A jelentés két év alatt készült el, ez volt az első közös tudományos dokumentuma. Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatója elmondta: a méhek és más beporzó rovarok az ökoszisztéma nélkülözhetetlen láncszemei. A száz leggyakoribb haszon- növény 70 százalékát rovarok vagy más állatok porozzák be. Élelmiszereink egyhar- mada függ a tevékenységüktől, hiányuk élelmiszer-termelési katasztrófát okozna. Alvadón élő beporzók számá' nak komoly csökkenését eddig Északnyugat-Európában és Észak-Amerikában igazolták vizsgálatok. A világ többi részéről hasonlóan nyugtalanító adatok érkeztek, bár még kevés a vizsgálati eredmény ahhoz, hogy nagy léptékű következtetéseket lehessen levonni belőlük. Mi még szerencsés helyzetben vagyunk A gerinces beporzók 16 százalékát világszerte a kihalás fenyegeti. Noha a rovarokról nem készült ilyen világméretű értékelés, az egy-egy nagyobb régióval és a több országgal foglalkozó kutatások szerint a rovar beporzók több mint 40 százalékát helyi jellegű veszélyek fenyegetik. A beporzókat mindenütt egyre jobban sújtja a táplálékhiány, a klímaváltozás, a kémiai stressz, a toxikus anyagok, valamint a méheket támadó különféle kórokozók: atkák, gombák, vírusok. „A klímaváltozás, az intenzív mezőgazdasági növény- termesztés térnyerése, a nagy területeken vetett monokultúrák, a gyomok eltűnése, az új típusú rovarölő szerek térnyerése, tehát a minél intenzívebb mezőgazdasági termelés okozza a legnagyobb károkat - mondta Kovács-Hos- tyánszki Anikó. - A fejlettebb országokhoz képest hazánk szerencsés helyzetben van, a vadbeporzók köre is rendkívül széles, csak vad- méhből 700 különböző faj él Magyarországon, és nem tapasztaltak jelentős mértékű méhcsaládelhullást sem. Ennek ellenére nagy haszna lenne a jövőre nézve, ha sikerülne kiterjeszteni az eddigi helyi kutatásokat és országossá tenni egy olyan felmérést, amelyből nemcsak a házi mé- hekről, hanem arról is tudni lehetne, hogy a vadbeporzók milyen helyzetben vannak hazánkban.” A hazai méztermés évente 25 .»g ezer tonna körüli, innék nagy ‘ ' része uniós országokban talál vevőre Fotó: AFI
